Hirdetés
. Hirdetés

Öt év alatt kétszeresére nőhetne a szoftverexportunk

|

Az informatika Magyarország egyik húzóágazata, de a teljesítménye sokkal jobb is lehetne, ha javulnának a működési feltételei. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) ezért a kormánnyal szövetkezne a szükséges lépések megtételére, amelyek nyomán öt éven belül akár tízezer új munkahelyre és 180 milliárd forintos többletbevételre lehetne számítani.

Hirdetés

Tavaly októberben és novemberben az IVSZ felmérést készített a tagvállalatok, illetve további cégek körében a szoftverfejlesztésről. A legnagyobb vállalkozásoktól lefelé haladva végigkövették az értékláncot, s arra jutottak, hogy a teljes magyar szoftverfejlesztői piac 300 milliárd forintos lehet, amelynek mintegy 60 százalékát a 180 milliárdos szoftverexport fedi le – fejtette ki Laufer Tamás, a szervezet elnöke. Magyarországon jelenleg több mint ötven cégnek – többségében hazai KKV-nek – van éves szinten 100 millió forintot meghaladó szoftverexport-árbevétele.

Közülük 7 multinacionális vállalat (jellemzően magyarországi fejlesztőközpont), 7 már külföldi tulajdonos által felvásárolt magyar társaság és 37 magyar tulajdonú vállalkozás. Míg a szolgáltatásexportot döntően a multinacionális vállalatok dominálják, addig a klasszikus szoftverexportot a magyar tulajdonú cégek.

Ezen a területen minimális az import és eszközigény, ezért ez az összeg igen nagy részében, 90-95 százalékában hozzáadott értéket jelent. Az elnök szerint a különféle szektorokban működő nemzetközi nagyvállalatok magyarországi cégeinél – amelyek akár több százmilliárd forintos forgalmat is elérhetnek – ez az arány átlagosan csak 5-6 százalékos. Az informatikai szektor helyzetét hamarosan az IVSZ egy átfogó szempontrendszeren alapuló iparági index publikálásával fogja bemutatni, amely minden évben referenciaszám lesz az összehasonlításokhoz.

Ha a teljes IKT ágazatot nézzük, benne a nagy elektronikai termelőcégeket is, akkor a súlya óriási a gazdaságon belül, hiszen közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett több mint 1 milliárd euró adót fizet be a magyar költségvetésbe.

A hazai IKT szektorban jelenleg 20 ezer cég (felerészt mikrovállalkozás) tevékenykedik 80 ezer emberrel. A vevőoldali informatikai állásokat, illetve a számítástechnikai gyártó munkahelyeket is számítva együtt több mint 150 ezer főt foglalkoztat. Az ágazatban dolgozók aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. A szoftverfejlesztésben mintegy száz meghatározó vállalat van, de rajtuk keresztül több ezer kisebb-nagyobb társaság kapcsolódik a területhez.

A további fejlődést elsősorban az akadályozza, hogy nincsenek célirányos fejlesztési pályázatok a szoftvervállalatok számára, illetve jelentős a szakemberhiány a piacon. Magyarországon már most is évente legalább kétezerrel kevesebb a munkaerőpiacra lépő informatikus, mint amennyire szükség volna. Emiatt már nemcsak az egyetemi, hanem a közoktatásban is sürgős lépésekre van szükség a kereslet kielégítése érdekében, illetve a szakképzést és felnőttképzést is át kellene alakítani. A piaci igények és képzési tartalmak összehangolását az IVSZ szakmai mentorként kívánja segíteni.

Részben e feladatok miatt is szorgalmaz az IVSZ egy kormánnyal kötendő stratégiai szerződést, amelyben a szoftverfejlesztés kiemelt szerepet kapna. A magyar szoftverexportot ugyanis célzott támogatásokkal és a szükséges feltételek megteremtésével öt év alatt meg lehetne duplázni. A szervezet szerint a szoftverexport megduplázása közvetlenül 10 ezer új munkahelyet teremtene.
Laufer Tamás szükségesnek tartaná a 2011-ben megszüntetett adókedvezmény visszaállítását, amely arra adott lehetőséget, hogy a szoftverfejlesztés költségeit a vállalatok leírhassák társasági adóalapjukból. Szükség lenne az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában az IKT-eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatására is. Itt nem csak klasszikus informatikai megoldások fejlesztése jöhet szóba, hanem más iparágak automatizálása, meglevő értéklánc-rendszerek innovatív megújítása, például az egészségügyben, az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban, valamint a közlekedésfejlesztésben és a gépiparban.

Vityi Péter, az IVSZ szakértője szerint a magyar szoftverexportot három terület támogatásával lehetne megduplázni: az országban megtelepedett multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével, a magyar szoftvercégek külföldi piacra jutásának kereskedelmi és marketingtámogatásával, valamint a feltörekvő exportképes vállalkozások létrejöttének támogatásával.

Utóbbiaknak nem elsősorban informatikai segítségre van szükségük, hanem olyan ismeretátadásra, amely magalapozza az üzleti működésüket, s eljuttatja őket a tőkebevonásig. Az ilyenfajta inkubációs tevékenység beindításában maga az IVSZ is tervezi a részvételt.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.