Hirdetés
. Hirdetés

Pozitív kényszer

|

Tíz vagy akár száz ország szakértői is dolgoznak egy globális projekten? Igen, előfordul. Ilyenkor nincs más megoldás, mint a távolból vezetni a projektet.

Hirdetés

Például Budapestről, ahogyan az IT Services teszi. Kónya László, az IT Services Hungary (ITSH) Solutions & Projects üzletágának vezetője avat be a részletekbe.

Hirdetés

Computerworld: Melyek a németországi anyavállalat fő érvei amellett, hogy Magyarországon keresnek projektvezetőket nemzetközi projektjeikhez?
Kónya László: Mivel a globalizáció következtében egyfajta kényszer, hogy projektjeink számos országot érintenek, a projektvezetést mindenképpen virtuálisan kell ellátni. Amikor anyavállalatunk a projektvezetés helyszínéről dönt, elsősorban a költségcsökkentést és az időbeli hatékonyság növelését tartja szem előtt. Kelet felé haladva Magyarország azon a határon van, ahol jó ár/érték arány mellett világszínvonalú minőséget tudunk szolgáltatni.

Mellettünk szól a kiváló angol és német nyelvtudás. Ez utóbbi ugyan általában nem elvárás, de olyan hozzáadott érték, ami keletebbre már hiányzik. Tapasztalataink szerint a hazai szakemberek innovatívak és motiváltak. Megvan a szakértelmük, és érdekes, kihívást jelentő munkák esetén elképesztő energiákat tudnak megmozgatni.

CW: Mekkora az ITSH és ezen belül a projektvezetői csapat létszáma?
KL: Az összlétszám 3900, az én 130 fős csapatomban 86-an dolgoznak projektvezetőként, a többiek úgynevezett architect és pre-sales munkakört látnak el. Ma Magyarországon ez a legnagyobb projektvezetői csapat, iparágtól függetlenül. Az üzletág másfél éve indult, 40 projektvezetővel. Idén ismét 40 projektmenedzser felvételét tervezzük, bővítünk Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden is.

CW: Van elegendő választék a magyar munkaerőpiacon?
KL: A nemzetközi projektvezetői tapasztalattal rendelkező, remek nyelvtudású, jó ár/érték arányú szakemberekből azért nincs túljelentkezés, de mi nem csak ilyeneket keresünk. Mivel komoly képzési rendszert működtetünk, a kisebb tapasztalatú, de nyelveket jól beszélő projektvezetőknek is van helye nálunk. Ez utóbbiakból viszonylag nagy a választék.

CW: Jellemzően milyen végzettségűek a projektvezetőik?
KL: Mivel többnyire informatikai, illetve ezen belül infrastrukturális projekteket vezetünk, projektvezetőink többsége informatikus. Nem elvárás azonban az informatikai végzettség, illetve a mély informatikai tudás. A problémák megértéséig és tolmácsolásáig azonban mindenkinek el kell jutnia, legyen az illető jogász, tanár vagy kommunikációs szakember. Mivel a projekteknél rendkívül fontos szempont a pénzügyi keretek betartása, a közgazdasági végzettség előnyt jelent.

CW: Melyek egy virtuális projekt fő buktatói?
KL: A kulturális különbségek. Ez a probléma azonban nem a projektvezetés virtualitásából fakad, hanem abból, hogy a projektben nemzetközi csapat dolgozik. A virtuális világ csupán jobban felszínre hozza ezeket a gondokat. Arra a kérdésre például, hogy egy bizonyos feladatot el tudnak-e végezni, Ázsiában nem szoktak nemet mondani. Abban azonban korántsem lehetünk biztosak, hogy az eredmény időre megszületik. Ezzel szemben a magyarok rögtön jelezni szokták, ha irreális a határidő. A kétféle kultúrában tehát eltérő kontrollmechanizmusokat kell alkalmazni.

CW: Vannak egyéb problémák is?
KL: Egyeztetéseket igényelnek a különböző időzónák. Felmerülnek nyelvi nehézségek is, különösen az eltérő kiejtések miatt. A virtuális projektvezetésnél sokkal többet kell kommunikálni és adminisztrálni, mint a személyes projektmenedzsmentnél, továbbá legalább egyszer, a projekt indulásakor ajánlott, hogy a csapattagok személyesen találkozzanak. Nagyon fontos például, hogy a telefonban elhangzottakat a partner visszamondja, majd írásban is dokumentálják a telefonbeszélgetéseket. A virtuális világban ugyanis elveszítjük a metakommunikációt, ezért sokkal nagyobb a félreértések veszélye. Az e-mail a legrosszabb kommunikációs mód, a szükséges rossz. Aszinkron, személytelen, sokszor kemény és durva megfogalmazású, ráadásul félreérthető. Ezzel szemben a legjobb választás egyértelműen a videokonferencia, hiszen ott a metakommunikáció is szerepet kap.

 

CW: Mi a helyzet a közösségi médiával?
KL: Munkaeszközként nem használjuk a projektvezetés során, hiszen bizalmas ügyféladatokról van szó, de vannak belső közösségimédia-eszközeink, amelyeken lehet csevegni és tudást megosztani.

CW: Hogyan választják ki a virtuálisan dolgozó projektvezetőket?
KL: A virtuális világ tanulható, mindenki alkalmas rá. Jellemzően azonban nyitott, kommunikatív, optimista embereket keresünk, akárcsak a többi projekt esetében.

CW: Projektvezetőik a cég telephelyén dolgoznak?
KL: A munka virtuális jellegéből fakadóan kollégáim otthonról is dolgozhatnak. Projektvezetőink 22 százaléka részlegesen távmunkában dolgozik, de ezt az arányt szeretnénk idén 35 százalékra növelni.

CW: Milyen a női projektvezetők aránya az ITSH-nál?
KL: Durván 30 százalék. Kedveljük a női projektvezetőket, mert a férfiakétól eltérő stílusuknak és eszközeiknek, valamint kiváló kommunikációs készségüknek köszönhetően különösen sikeresek.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.