Hirdetés
. Hirdetés

SAP-előrejelzés - Megtették tétjeiket

|

Nemrégiben az SAP Hungary szakértői is megtették tétjeiket az előttünk álló évtized nagy rulettasztalánál: szerintük az alábbiak lesznek az informatikahasználókat érintő legfőbb kihívások.

Hirdetés

A szoftvervállalat szakértői a vállalati, üzleti, társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra fókuszálnak, amelyeket a technológia inspirál.

Brutális ugrás
Rendre felbukkan az évtizedes előrejelzésekben a kvantumszámítógép. Egyelőre kutatócégek laboratóriumaiban lesznek fellelhetőek ezek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló szuperszámítógépek akár már a húszas évek végére - jósolják az SAP-nél. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnnek azok a korlátok, amelyek eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozásában gátoltak minket. Az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk majd, amelyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok. A mesterséges intelligencia, az egymással kommunikáló eszközök vagy az IoT mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket.

Hirdetés

Míg korábban a programozásban az egyszerűsítés és a tömörítési eljárások használatával tudtak csak úrrá lenni a szűkös adatátviteli kapacitásokon, addig a jövőben - például az 5G-nek és várható utódainak köszönhetően - erre már alig kell tekintettel lenni.

Felhő-ökoszisztéma
Már évek óta a felhő a vállalatoknak kínált informatikai szolgáltatások legkényelmesebb platformja. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat, így például a beszerzés, a HR, az értékesítés, a felhőbe került. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adat-előállítás irányába. A jövőben a felhőben futó alkalmazások, különösen, ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket, a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy az egyszer-kétszer végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.

A jövőben olyan együttműködési modelleket lehet fejlett felhőalapú megoldásokkal végrehajtani, amelyeknél sokkal inkább horizontális függelmi viszony, semmint alá- és fölérendeltség alakul ki beszállító és vevő között. A hatékonyság javításában rejlő minden fillér tartalékot ki lehet használni, ha egymás igényeit és lehetőségeit a lehető legszorosabban követik a partnerek.

A megkülönböztető ügyfélélmény
A termékek és szolgáltatások bőséges kínálata mellett a 2010-es években számos iparágban merült fel a valódi versenyjellemzők hiánya. Oly sok az alternatíva, és sokszor annyira minimális az egyes márkák közötti valódi funkcionális eltérés, hogy szinte lehetetlen megkülönböztető jeggyel felruházni és kommunikálni egy terméket vagy szolgáltatást. Míg a CEO-k 80 százalékának meggyőződése, hogy termékével vagy szolgáltatásával kiemelkedő élményt nyújt ügyfeleinek, addig a fogyasztóknak csak 8 százaléka érzi ezt ugyanígy. A húszas években a technológiai lehetőségek révén még jobban kiismerhető és digitalizálható az ügyfelek igényeinek, elvárásainak, elégedettségének, összefoglalva a fogyasztáshoz kapcsolódó élményeinek összessége.

Amennyiben egy ügyfélnél az igény felmerülésétől az első, majd további vásárlásain át az ügyfélszolgálati és kapcsolódó egyéb interakciókig minden részletre kiterjedően megismerhetők a motivációk, és ez alapján javítható a kiszolgálás menete, akkor az jelentős többletet ad az elégedettségéhez - függetlenül attól, hogy a termék már eleve kielégítő volt számára. Az SAP szakértői szerint mind a termékinnovációban, mind a kiszolgálási csatornák fejlesztésénél ez lesz az irányadó szempont a következő években.

Ugyanez igaz a vállalatokra, mint munkáltatói márkákra: a dolgozók elégedettségének folyamatos mérése nélkül egyetlen vállalat sem fog labdába rúgni a jövőben, a munkavállalói élmény fokozása lesz a kulcs az employer branding területén is.

A munka világa
Fontos témája lesz az SAP szakértői szerint az előttünk álló éveknek, hogy az összefoglaló néven Ipar 4.0-nak hívott termelékenységi és automatizációs forradalom milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és a társadalomra. Ha abból az alapfelvetésből indulunk ki, hogy ez várhatóan felemészti a munkahelyeket, és a robotizáció, illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen nő az emberek szabadideje, akkor a humán munkaerő "megspórolásának" hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé, hogy elkerülhetőek legyenek a társadalmi feszültségek. Egészen biztosan rövidebbnek kell lennie a "hivatalos" munkaidőnek, végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is jöhet, ahol nem csak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékké váltani.

Új világrend létrejöttét egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakértői sem, de bizonyosan láthatunk a húszas évek folyamán több kísérletet is a kényes egyensúly fenntartására. Ilyen lehet a négynapos munkahét vagy az alapjövedelem. Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségimédia-szolgáltatók adóztatása is.

Várhatóan megjelennek a robotika-mentességet hirdető termelői és fogyasztói közösségek is, hasonlóan a kézműves termékek és a kistermelői piacok tízes években látott szaporodásához. Az SAP szakértői felhívják a figyelmet, hogy az e-sportok és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek a szórakoztatáson túl a "dologtalanság" fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak: a kis költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a rászorulóknak.

Ügyfelekből adatvagyon
Az adat az új olaj - szól a mondás, ami messze többet rejt magában. Az olajipari folyamatokhoz hasonlóan alakulhatnak át a vállalati rangsorok, ha az adat és az információ alapjain új szolgáltatások születnek. A médiavállalatok információs közműcégekké lehetnek, és fordítva, nagy ügyfélkörrel rendelkező közműcégek pedig adatvagyonként, egyfajta ügyfélközművekként értékesíthetik fogyasztóik adatait.

Elképzelhetőnek tartják az SAP szakértői, hogy a virtuális térben a javak és szolgáltatások mellett újabb meta-javak is fizetőssé váljanak: megtörténhet személyes adataink beárazása, vásárolható termékké válhatnak a lájkok mellett a kedvező értékelések vagy éppen a bizonyos csoportokba belépés és befogadás joga. A mikrofizetési eljárásokkal észrevétlenül indulhat meg e javak kereskedelme, eleinte fájdalommentesen, később viszont a teljes közösségi médiára kiterjedően. A társadalmi hatás egyelőre nem megjósolható. Kérdés, miként fog erre reagálni az állam: lehetőséget vagy veszélyt lát-e benne? A polgárai érdekét fogja nézni, vagy pedig saját hatalmának megőrzését tartja fontosabbnak?

Mobilkommunikáció: a nélkülözhetetlenség eszköze
Az okostelefon véglegesen elvesztette telefon jellegét, olyan hordozható személyi asszisztenssé vált az elmúlt évtizedben, amely támogat minket munkánkban, szórakozásunkban, közlekedésünkben, önkifejezésünkben, mindennemű társas interakciónkban. Megjelent az előlapi kamera, az integrált navigáció, értelmet nyert a felhő, majd a 3G és a 4G révén kényelmes és élvezhető hang- és képminőség lett elérhető. A 20-as évek nagy kérdése az, hogy az érintőképernyőt és a mikrofont felváltja-e valamilyen más beviteli mód, esetleg periféria.

Újabban a karórás kiegészítők már lehetőséget adtak a legfontosabb utasítások átadására. A következő ugrás a mozdulatainkkal vagy mimikánkkal történő vezérlés után a közvetlen gondolati irányítás lehet - amennyiben legyőzzük viszolygásunkat a fejen hordott letapogató eszköztől vagy a bőrünk alá ültetett szenzoroktól. Miután a készülékbe költözött az irodánk, a pénztárcánk és számos személyes tárgyunk, a következő évtizedben maga a készülék költözhet belénk, de legalábbis szorosan integrálódunk vele, hiszen már ma is szinte el vagyunk veszve nélküle.

A megosztásos modellek forradalma
A birtokláshoz, valamint a tárgyak és szolgáltatások használatához fűződő viszonyunkban beállt változás emlékezetes fejleménye a tízes éveknek. 2010 után született az AirBnB, a Lime, az Uber és általában a megosztáson alapuló üzleti modell. Ugyanakkor szárba szökkent a Spotify és a Netflix is, amelyik a birtoklás helyett szintén a folyamatos kollektív bérleti díj modelljét kínálja. A szoftverek és alkalmazások piacán pedig ma már szinte alig vannak egyszeri fizetéses termékek, a legtöbb használatarányosan vagy elérési csomagok alapján szab ki díjat felhasználójára. A technológia révén a használat legkisebb egysége (megtett kilométer, letöltött kilobájt, felhasznált kWh, eltöltött órák száma) is mérhető, elszámolható. A 2010-es évek megteremtették a bizalmat, és várhatóan a tulajdonlás helyetti bérlési és megosztási konstrukciók tovább fognak terjedni, a "sűrű fillérek" jegyében.

Nagy kérdés, hogy ha nem akarunk venni, csak bérelni dolgokat, akkor az milyen hatással lesz olyan meghatározó volumenű iparágakra, amilyen például az autógyártás. Egyesek már az autóipar csődjét, majd ebből tovagyűrűző globális válságot vizionálnak, mondván, hogy a városi emberek már nem vágynak autóra, inkább csak bepattannak az utcai bérkocsikba. Ugyanakkor, ha az autókat nem is kívánjuk a későbbiekben státuszszimbólumként birtokolni, a mobilitásért, tehát a futásteljesítményükért bizonyosan kívánunk majd fizetni - emlékeztetnek az SAP szakértői. Márpedig akár közösségi, akár privát alapon használunk is egy járművet, azt pár százezer kilométer megtétele után ki kell majd cserélni, tehát az igény létezik a járműre, még ha azt globális autómegosztó cégek veszik is meg, nem pedig családok és vállalkozások. Az igazi különbséget a birtoklási és használati modell változásából következően a járművek kihasználtsága fogja jelenteni: a megosztott, bérelt járművek nem a magánszemélyeknél szokásos évi 15-20 ezres, és nem is a céges flották évi 20-30 ezer kilométeres futásteljesítményét fogják produkálni, hanem nagyságrendileg magasabb, akár évi 100 ezer kilométert. Ezáltal a forgási sebesség megnő, a járműiparban a cashflow javul, a fejlesztési befektetések megtérülése sokkal kedvezőbbé válik. Az SAP szakértői szerint a sokak által jósolt válság helyett éppenséggel a járműipar fénykorát hozhatják a következő évek, évtizedek.

Közösségi terek: biztonsági kihívások
A 20-as évek fontos kérdése, kívánjuk-e visszanyerni a kontrollt személyes értékeink, illetve saját figyelmünk és érdeklődésünk felett, vagy pedig végképp behódolunk azoknak az algoritmusoknak, amelyek megfigyelt viselkedésünk, tranzakciós előzményeink vagy korábbi döntéseink alapján kínálják számunkra a tartalmat, a programot, a teendőt, a terméket, az élelmet és akár a párkapcsolatot is.

Ma már kimondható, hogy mindezen rendelkezésre álló szolgáltatásokért - különösen a közösségi médiás profiljainkkal elért alkalmazásokért - a pénzünk mellett a személyes adatainkkal, szabadidőnk és szabadságunk feladásával fizetünk. Az SAP szakértői azt jósolják, hogy a következő években még élénkebb diskurzus indul arról, hogy az online közösségi terek előnyei mellett a veszélyekre, kihívásokra születnek-e kielégítő, előremutató válaszok. Egyre fontosabb lesz az információbiztonság, a szerzői jogok. A hamisítás immár nemcsak termékek esetében, hanem immateriális javak, multimédiás tartalmak esetében is fenyegetni fog minket, ezért az eredetiség megállapítása, igazolása, személyes adataink és tartalmaink védelme fontos kihívás lesz a közösségi felületeken és a felhőben.

Egészségügy: a húszas évek csapdája
Miközben az egyik legörvendetesebb fejleménye az elmúlt fél évszázadnak, hogy az emberek tovább élnek, általános egészségi állapotuk folyamatosan javul, tevékeny életszakaszuk kitolódik, ez jelenti az egyik legnagyobb kihívást is a modern társadalmaknak. Az elöregedés, a magas színvonalú egészségügy, az aktívak relatív csökkenő aránya óriási társadalmi költségekkel járnak. Noha a tízes években számos kezdeményezés célozta az idősek reintegrációját a termelésbe és a fogyasztásba, a gyorsuló digitalizáció ennek azért némiképpen gátat szab - képességeik sokkal gyorsabban avulnak, igényeik kiszolgálására sokkal kevésbé nyitott a piac.

Mindazonáltal megjósolható, hogy a technológia itt is fontos tényezőként jelenik meg: integrált és viselhető felügyeleti eszközök, széles körben elérhető otthoni ápolási megoldások, távelérésű konzultációs és segélyhívó rendszerek fogják támogatni az időseket. Az egészségügyben a más területen felszabaduló munkaerő leköthetővé válik: a társalkodók, otthoni ápolást végzők, szociális munkások, rendszeres látogatók a mainál sokkal jobb megbecsülést fognak élvezni, mert sokkal nagyobb szükség is lesz rájuk egy öregedő társadalomban. Ugyanakkor itt is megjelenhet a technológia, a virtuális társalkodónők és a falak nélkül, csak közösségi profilban működő idősek otthona megszokott szolgáltatásokká válhatnak.

Ingyen energia
A szél, a Nap, a víz vagy a geotermia mind hatékonyabb kiaknázása már a húszas években ízelítőt ad abból a drasztikus áresésből, ami akkor várható, amikor a fúziós energiatermelés belép a polgári erőforrások közé. Ekkortól a rezsiszámlánk kizárólag hálózati hozzáférési díjat fog tartalmazni, mert önmagában az energia korlátlan mennyiségben lesz előállítható, ráadásul minimális környezeti hatással. Ennek következtében minden fogyasztó villamosenergia-alapúra fog átállni. Ezáltal óriási energiaigényű termelési és ellátási folyamatok válnak megvalósíthatókká. Különösen a mezőgazdaság (illetve a mezőtől immár független élelmiszer-előállítás és -feldolgozás) lehet ennek haszonélvezője - vagy a korábban már említett járműipar és a közlekedés.

Előnyeit a közlekedésben és a termelésben is érezni fogjuk, szinte egyetlen esélyként arra, hogy a szénhidrogéneket kiszorítsuk, a karbonlábnyomunkat csökkentsük. Az olcsó energia miatt a hagyományos ellátási láncok (termelés, raktározás, szállítás) helyett számos eszközt akár helyben történő gyártással - 3D nyomtatással - költséghatékonyabb és fenntarthatóbb lesz előállítani.

Mindehhez azonban már a következő években hatalmas beruházásokat kell eszközölniük az országoknak az áramátviteli rendszereik fejlesztésébe. A villamos energia hagyományos termelésén túl a számtalan kiserőmű termelése és ezek révén az energia többirányú disztribúciója lesz megoldandó feladat, illetve idővel a tárolása is.

Amennyiben ezek a beharangozott, óriási léptékű innovációk nem is jutnak el ilyen hamar a tervezőasztalról a boltok polcaira, a számítástechnika már mai fejjel is megjósolható további fejlődése is bőséges tartalékot rejt mind a gazdasági, mind a társadalmi változásokhoz. A digitalizációval járó tervezhetőség, kiszámíthatóság, a javuló termelési hatékonyság, eszközkihasználtság folyamatosan fogja faragni a költségeket és javítani a vállalatok működését, lépésről lépésre. Nemcsak a hulladékkihívás és a fenntarthatósági kritériumok, hanem egyéb tényezők okán is egyre inkább arra leszünk kényszerítve, hogy felesleg, időkiesés, üresjárat nélkül termeljünk és használjunk mindent, lehetőleg már az újrafelhasználást is beleprogramozva. Várhatóan meg is lesz ehhez a számítási és szervezési kapacitás.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.