Hirdetés
. Hirdetés

Stratégiai előrejelzések 2020-ra

|

A Gartner szerint 2020 a hiperautomatizáció, a mesterséges intelligencián alapuló biztonság, az elosztott felhős informatika és az intelligens peremhálózati rendszerek éve lesz.

Hirdetés

T Symposium/XPO 2019 rendezvényén mutatta be a Gartner Top 10 Strategic Technology Trends for 2020 című jelentését. Ebből kiindulva állítottuk össze a jövő évre vonatkozó legfontosabb előrejelzéseket.

Hirdetés

Hiperautomatizáció
A hiperautomatizáció több gépi tanulási, szoftver- és automatizációs eszköz kombinációja munkavégzési célra. A fogalom nem csupán a felhasznált eszközök széles választékára utal, hanem az automatizáció lépéseire (tanulmányozás, elemzés, dizájn, automatizálás, mérés, monitorozás és újraértékelés) is, tudjuk meg David Cearley-től, a Gartner alelnökétől. Fő fókusza az automatizációs mechanizmusok megismerése, az, hogy miképpen viszonyulnak egymáshoz, valamint az, hogy miképpen kombinálhatók és koordinálhatók.

Többsíkú élmény
Jelentős változás megy végbe 2028-ig a felhasználói élmény vonatkozásában: számottevően módosul az, ahogyan az emberek érzékelik a digitális világot, és ahogyan interakcióba lépnek vele. A továbbfejlesztett hangvezérelt és párbeszédkezelő képességekkel rendelkező társalgási platformok megváltoztatják az emberek interakciójának módját a digitális világgal. A virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a vegyes valóság pedig megváltoztatja annak a módját, ahogyan az emberek érzékelik a digitális világot. Ezek a változások az interakciós és érzékelési modellekben egy többszenzoros és többmódú élményhez vezetnek a jövőben.

2021-re a vállalatoknak legalább egyharmada létre fog hozni többsíkú élmény nyújtására képes fejlesztőplatformot a mobilos, webes és kiterjesztettvalóság-projektek támogatására.

A szakértelem demokratizálása
A Gartner definíciója szerint a demokratizálódás radikálisan egyszerűsített tapasztalatok segítségével, átfogó és költséges képzés nélkül biztosítja az emberek hozzáférését a technikai szakértelmekhez (például a gépi tanuláshoz és az alkalmazásfejlesztési eszközökhöz) vagy az üzleti területhez kapcsolódó szakértelmekhez (például az értékesítési módszerekhez és a gazdasági elemzéshez). Jó példa a demokratizálásra az amatőrök végezte programozás no-code eszközökkel.

2023-ig négy demokratizálódási trend fog felgyorsulni az előrejelzés szerint: az adatelemzés, a fejlesztés, a dizájn és a tudás demokratizálása.

Emberi képességek kiterjesztése
Ennek az irányzatnak a keretében annak kutatása folyik, hogy a technológia hogyan használható a kognitív és fizikai képességek továbbfejlesztésére. A fizikai kiterjesztés azáltal tökéletesíti az embereket, hogy gépek testükbe ültetésével vagy testükre helyezésével megváltoztatja a velük született fizikai képességeiket. A kognitív kiterjesztés az információ-hozzáféréssel, számítógépes alkalmazások használatával és intelligens terekben alkalmazott többsíkú élményinterfészek segítségével valósul meg.

2025-re a vállalatok 40 százaléka át fog térni az embereknek történő tervezésről az emberek képességeink tökéletesítését célzó fejlesztésre humán kiterjesztési technológiák és módszertanok alkalmazásával.

Átláthatóság és nyomon követhetőség
E kettő több olyan attitűdre, tevékenységre, valamint támogató technológiára és gyakorlatra vonatkozik, amelyek célja a szabályozási követelmények teljesítése, a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák etikus használatának biztosítása, valamint a vállalatok iránt jelentősen megcsappant bizalom helyreállítása.

Amikor a szervezetek átláthatósági és bizalmi gyakorlatokat építenek ki, három területre kell összpontosítaniuk: mesterséges intelligencia és gépi tanulás; személyes adatok védelme, tulajdonjoga és kezelése; valamint az etikus tervezés. A fogyasztók egyre inkább tudatában vannak annak, hogy személyes adataik értékesek, és megfelelő védelmet követelnek.

Felismerik a szervezetek a személyes adatok biztonságos tárolásának és kezelésének növekvő kockázatait, a kormányok pedig szigorú jogszabályokat vezetnek be az adatok védelme érdekében, jósolják a Gartner elemzői. Átláthatóságra és nyomon követhetőségre feltétlenül szükség van a digitális etikai és adatvédelmi követelmények kielégítéséhez.

2023-ra a nagyvállalatok több mint 75 százaléka alkalmaz majd a viselkedéselemzéshez, az adatvédelemhez és a vásárlói bizalom kialakításához értő AI-specialistákat, hogy csökkentse a márkareputációt fenyegető kockázatokat.

A felturbózott perem
Peremhálózati számítás esetén olyan számítógépes topológiáról beszélünk, amelynél az információfeldolgozás, valamint a tartalomgyűjtés és -kézbesítés a forrásokhoz, adattárakhoz és fogyasztókhoz közel történik a látencia csökkentése és a perem nagyobb autonómiájának biztosítása érdekében. Az edge computing iránti igény jelenleg főként a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó rendszerek üzemeltetői részéről nyilvánul meg, azonban a technológia domináns tényezővé fog válni gyakorlatilag minden iparágban, mivel egyre nagyobb teljesítményre lesz képes, és egyre több adatot tud tárolni. A komplex peremhálózati eszközök - robotok, drónok, autonóm járművek - elterjedése tovább gyorsítja majd ezt az átalakulást, jósolják a Gartnernél.

2023-ra a vállalatok által generált adatok több mint 50 százaléka az adatközpontokon és felhőkön kívül fog keletkezni és feldolgozódni. Jelenleg ez még csupán az adatok nem egészen 10 százalékáról mondható el.

Elosztott felhő
Elosztott felhő esetében a nyilvános felhőszolgáltatásokat különböző helyszíneken nyújtják úgy, hogy az eredeti felhőszolgáltató felelősséget vállal az összes szolgáltatás működéséért, felügyeletéért, frissítéséért és fejlesztéséért. A Gartner ezt az elosztott felhőt úgy definiálja, hogy egy nyilvános felhőszolgáltatás architektúráját a helyszínen replikálják, vagy kiegészítik vele a központosított szolgáltatásokat. A szolgáltató felel az architektúráért, a fejlesztésért, a telepítésért, a felügyeletért, a működésért, a fejlesztésért és a frissítésért. A vállalati ügyfelek átvehetik a tulajdonjogot, a kormányzást, a műveletek végrehajtását és a fizikai alkatrészek frissítését, különösen mivel az elosztott szolgáltatások nyújtása a perem irányába tolódik el.

2024-re a Gartner szerint a felhőalapú szolgáltatási platformok többsége olyan szolgáltatásokat fog nyújtani, amelyeket igény esetén hajtanak végre. Ez jelentős elmozdulást jelent a legtöbb nyilvános felhőszolgáltatás centralizált modelljétől, és új korszakot indít el a felhőalapú számítástechnika területén.

Autonóm dolgok
Olyan fizikai eszközök - robotok, drónok, önjáró autók/hajók - tartoznak majd az autonóm dolgok körébe, amelyek mesterséges intelligenciát használnak azon műveletek automatizálására, amelyeket korábban emberek végeztek. Automatizálásuk szintje meghaladja a merev programozási modellek által biztosított automatizálást, mesterséges intelligencia segítségével valósítanak meg fejlett viselkedéseket, továbbá természetesebb módon lépnek kapcsolatba a környezettel és az emberekkel.

Miután megfelelő képességekre tettek szert, megkapták a hatósági engedélyeket, ésnőtt társadalmi elfogadottságuk, egyre nagyobb számban fogunk találkozni velük ellenőrizetlen nyilvános terekben.

Gyakorlatias blokklánc
Képes átalakítani a blokklánc az iparágakat azáltal, hogy lehetővé teszi a bizalom kialakítását, biztosítja az átláthatóságot, lehetővé teszi az üzleti ökoszisztémák közötti értékcserét, potenciálisan visszafogja a költségeket, csökkenti a tranzakciók elszámolási idejét, és javítja a cash flow-t. Az eszközök nyomon követhetők a keletkezésükig, ami jelentősen csökkenti a hamisított termékek terjesztésének lehetőségét. Az eszközkövetés más területeken is értékes szolgáltatás: például az élelmiszerek nyomon követhetők az ellátási láncban, a szennyezés eredete pedig könnyebben azonosítható. Egy további terület az identitáskezelés, ahol a blokklánc komoly potenciállal rendelkezik.

Az intelligens szerződések blokkláncokba programozhatók, ahol az események műveleteket indíthatnak el. Például akkor történik kifizetés, amikor az áruk megérkeznek.

2023-ra blokkláncalapú technológia fogja támogatni évente 2 trillió dollár értékű áru és szolgáltatás globális mozgását és nyomon követését.

Mesterséges intelligenciára alapuló biztonság
Egyre több használati esetben alkalmazzák majd a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást az emberi döntéshozatal hatékonyságának növelésére. Noha ez nagyszerű lehetőségeket teremt a hiperautomatizáció megvalósítása és az autonóm eszközök alkalmazása terén, jelentős új kihívásokkal jár a biztonsági csapat számára, mivel az IoT, a felhőalapú számítástechnika, a mikroszolgáltatások és az intelligens terekben működő összekapcsolt rendszerek esetében jelentősen nő a potenciális támadási pontok száma.

A biztonsági vezetőknek három kulcsfontosságú területre kell összpontosítaniuk: az AI-alapú rendszerek védelmére, a mesterséges intelligencia alkalmazására a védelem erősítése érdekében, valamint fel kell készülniük arra, hogy a támadók is AI-alapú eszközöket fognak bevetni.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.