Hirdetés
. Hirdetés

Szakemberhiány az öreggondozásban

|

Az életvitelt segítő infokommunikációs megoldások elterjedéséhez nem csupán pénzre és fogadókészségre, hanem az eszközök alkalmazásában jártas szakemberekre is szükség van. A képzés eddig elmaradt.

Hirdetés

Öregszik Európa lakossága – Magyarországot is beleértve. Az életkor kitolódásával egyre komolyabb probléma az idősek ellátása, gondozása. Magától értetődő, hogy lelkileg és anyagilag mindenki számára az a legjobb, ha az idős ember a lehető legtovább él a megszokott környezetében. A saját otthonában maradó hetvenes, nyolcvanas korosztály jó részének azonban gondot okoz az önálló életvitel, hiányzik a biztonságérzet.

Noha a személyes kapcsolattartás, esetenként a gondos ápolás semmivel sem helyettesíthető, számos problémára adhatnak megoldást a korszerű, életvitelt támogató infokommunikációs eszközök. Napjainkban egyre többet hallani az úgynevezett AAL-ről (ambient assisted living), amihez az alapeszközök már rendelkezésre állnak, továbbá amihez világszerte számos műhelyben folyik a kutató-fejlesztő munka. Az európai uniós AAL Közös Program keretében például időről időre hirdetnek pályázati felhívásokat, amelyekre nemzetközi konzorciumok jelentkezhetnek. Több csapatnak vannak magyar tagjai is. Ilyen például a CVN – Összekapcsolt életek: személyes távjelenléti hálózat; az M3W – A szellemi frissesség megőrzése és mérése; az ElderHop – A lakásukból kimozduló idősek bevásárlását segítő alkalmazáscsomag; az Entrance – Idősek utazásának és internet-hozzáférésének támogatása; a Join-In – Közös, online szórakozások az idősödő korosztály számára.

Elrejteni a számítástechnikát
A helyzet azonban – egyelőre legalábbis – egész Európában nem nevezhető rózsásnak. Van ugyan néhány ország, például a skandináv országok, amelyek meglehetősen elöl járnak a témában, a többség azonban csak az AAL-rendszerek bevezetésének kezdeti szakaszánál tart. Számos tényező hátráltatja az életvitelt támogató infokommunikációs megoldások széles körű terjedését. Kétségtelenül meghatározó ok az eszközök viszonylag magas ára, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a mai idősek aktív életükben alig-alig találkozhattak számítógéppel, okostelefonnal, illetve az azokkal kapcsolatos alkalmazásokkal. Meg kell tehát találni az idegenkedés hatásos ellenszereit, amelyek egyike minden bizonnyal az egyszerű használhatóság: pusztán egy-két gomb, valamint láthatatlan számítástechnika.

Kicsit távolabbra tekintve van azonban még egy probléma, amire óhatatlanul megoldást kell találni. Nem elég ugyanis az AAL-technológiákat kidolgozni, azokat alkalmazni is kell. Jóllehet ma még Európa-szerte csak elvétve található működő AAL-projekt, két-három év alatt várhatóan gyökeresen megváltozik a helyzet, és óriási szükség lesz olyan – egyelőre hiányzó – szakemberekre, akik jártasak az AAL-eszközök alkalmazásában. Nincs tehát idő tovább várni, minél hamarabb el kell kezdeni a szakemberképzést. E probléma felismerése vezetett a CompAAL projekthez (Európai Unió Leonardo da Vinci Egész életen át tartó tanulás Program), amelynek célja kvalifikációs profilok kidolgozása az AAL területén kialakulóban lévő új munkakörökre (az ECVET – European Credit System in Vocational Education and Training – keretrendszernek megfelelően), továbbá útmutatók készítése a jövőben ilyen jellegű szakképzést tervező intézmények számára. A projekt végső célja ennek megfelelően a foglalkoztatottság növelése, valamint annak megakadályozása, hogy az AAL területén a szakképzett munkaerő hiányozzon. A rövidesen lezáruló projektben komoly munkát végzett a nemzetközi konzorcium magyar tagja, az IVSZ.

Nélkülözhetetlen készségek az AAL területén
A konzorciumi tagok olyan AAL munkaköri profilokat dolgoztak ki, amelyek az AAL területén dolgozó szakemberek számára nélkülözhetetlen készségeket és kompetenciákat tartalmazzák. Először áttekintették a jelenlegi képzéseket az AAL szempontjából (sajnos egész Európában csak elszórtan lehetett releváns képzéseket találni), majd kutatásokat végeztek a meglévő AAL-fejlesztők és -használók körében. Ezt követte a munkaköri profilok meghatározása, majd a profilok véleményezése.

 

Hét országban végeztek kutatásokat annak érdekében, hogy a legfontosabb kvalifikációs profilokat meghatározzák. A legtöbb megkérdezett szervezet az egészségügyi és geriátriai területen működik, de részt vettek a felmérésben például az IT és multimédia szakértői, valamint egyetemek is. „Az IVSZ 11, a témához valamilyen módon kapcsolódó magyarországi szervezetet kérdezett meg. A válaszok főként IT-cégektől és egyetemekről érkeztek. Végül ezen felmérések eredményeit is figyelembe véve, az összes partner, összes kérdőíve alapján határozták meg a kidolgozandó munkaköri profilokat” – tájékoztat Heilingbrunner Klára, a CompAAL projekt magyarországi vezetője.

Az AAL rendszertervező feladata a program vagy számítástechnikai rendszer (hardver, szoftver, interfészek) szerkezetének és menedzsmentjének megtervezése. Az AAL megoldás- és rendszerfejlesztő az ügyfél szükségleteinek megfelelően az AAL komponensek és rendszerek fejlesztéséért, megvalósításáért és teszteléséért felel.
Nélkülözhetetlen feladatkört tölt majd be az AAL üzemeltetési specialista. Az ő felelősségi körébe tartozik az AAL termékek, komponensek és rendszerek installálása, konfigurálása és üzemeltetése, továbbá ő nyújtja az online vagy helyszíni támogatást, azaz a műszaki asszisztenciát ahhoz, hogy a rendszerek zavartalanul működjenek.
A negyedik munkaköri profil az AAL konzultáns. Ennek a szakértőnek átfogó ismeretekkel kell rendelkeznie a termékekről és a piacról. Tudása birtokában a konzultáns elemzi az ügyfelek szükségleteit, követelménylistákat állít össze, továbbá kiértékeli az üzembe helyezett AAL megoldásokat.

Nagy szükség van AAL közösségi menedzserekre is, akik kialakítják az interaktív környezetet, amelynek révén az ápolásban részesülő személyek kapcsolatban állnak a gondozást nyújtó személyzettel. Az AAL közösségi menedzser az ügyfél partnere, azaz ő képezi, támogatja az ügyfelet, valamint koordinálja az AAL technológiák által segített gondozó szolgálatokat és interakciókat.

A fenti öt munkaköri profilt a témában érintett magyarországi szervezetek is véleményezték.

Összehangolt szakképzési tananyag
„Természetesen a CompAAL projektet követően is bőven marad tennivaló Európa-szerte. A jelenlegi képzési kínálatot pontosabban fel kell mérni, majd hozzá kell igazítani a jövőbeni AAL munkakörök elvárásaihoz. Profit-orientált felnőttképzési kínálatot kell előkészíteni, meg kell határozni a tananyagokat és a vizsgakövetelményeket. A tervezett képzés jellemzően kiegészítő szakképzés lesz olyanok számára, akik már rendelkeznek valamilyen végzettséggel (például építészek, villamosmérnökök, ápolók), ám AAL-specifikus ismereteik hiányosak” – mutat rá Heilingbrunner Klára.

Már vannak is jelei a továbblépésnek. A CompAAL projektre alapozva 2012 októberében új projekt indult útjára engAGEnt névvel, amelyet az Európai Bizottság is támogatásban részesített. A kezdeményezés célja, hogy összehangolt európai szakképzési tananyagot állítson össze AAL specialista és konzultáns munkakörre. Az AAL specialista és konzultáns megfelelő tudással, készséggel és kompetenciával rendelkezik majd ahhoz, hogy elemezze az idősek életkörülményeit, és megfelelő stratégiát dolgozzon ki az idős populáció életkörülményeinek javítására.

IT-vel segített szociális munka

A Join-In projekt keretében nemrégiben AAL-laboratórium létesült a Sylvester János Református Gimnáziumban. A laborban azok a 11. és 12. osztályos tanulók végzik kötelező gyakorlatukat, akik jellemzően nem készülnek egyetemre, és választható tárgyként a heti két elméleti órás „Diakónia-ápolástan” című akkreditált tantárgyat veszik fel. Az évfolyamonként mintegy 10-15 érintett diák gerontológiai, gyermekgondozási és erkölcsi kérdésekre kiterjedő tanulmányokat folytat, a kapcsolódó informatikai ismeretekkel kiegészítve. A kétéves kurzust érettségi zárhatja. Jóllehet ma már több középiskolában folyik hasonló irányultságú képzés, érettségizni ebből a tantárgyból csak a Sylvester János Református Gimnáziumban lehet.

Képesített AAL-szakemberek
Európában is egyedülálló a Magyarországon rövidesen induló, akkreditált, AAL témájú képzés. A kurzusokra – amelyeket az NJSZT szervez – meghatározott alapképesítéssel rendelkezők jelentkezhetnek. Az oktatott szakmák a következők: képesített diszpécser; képesített rendszerértékesítő; képesített szoftverüzemeltető; képesített mérnök-rendszergazda; képesített tervező, telepítő. Egy tanfolyam nyolc, egyenként 45 perces órából áll, ára körülbelül 10 ezer forint. A diszpécser, a szoftverüzemeltető és a mérnök-rendszergazda képzések egymásra épülnek, a továbblépés feltétele az egyes tanfolyamokat záró sikeres vizsga.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.