Hirdetés

Talán most?

|

"Azt kaptam feladatul, próbáljam meg összefoglalni, mit tehetne az új kormány az ICT-szakma érdekében. Nos, a teljesség és az objektivitás igénye nélkül a következőket gyűjtöttem össze" - Vadász Pál, a Montana Tudásmenedzsment Kft. ügyvezetőjének véleménye a Computerworld hetilapban jelent meg.

Hirdetés

Vadász Pál
Adó- és köztehercsökkentés. Igen, ceterum censeo... A magyar IT-ipar aligha lesz versenyképes, különösen a külpiacokon, amíg a terhek nem csökkennek legalább a környező országok szintjére. A tömeges - mondjuk részben low-end - szoftvergyártás átrepült felettünk és Romániában landolt. A számítóközpontok inkább Cseh- és Lengyelországban telepedtek meg. Észbe kell kapni! Óriási lehetőségek vannak még a termékfejlesztés területén, de csak megfelelő környezetben. Nem majd egyszer, amikor jobban állnak a csillagok, hanem most!


K+F management.
Minden statisztika szerint alacsony a többi EU-s államhoz képest a magyar K+F büdzsé mind az állami, mind a magánszektorban. Az adó- és beruházástámogatás mellett roppant fontos lenne az odaítélt kutatási összegek felhasználásának hatékonyabb ellenőrzése. Konkrétan: nem a bürokráciát gyarapító esztelen mennyiségű papír értelmetlen kitöltése, hanem az elég belterjes elosztás és értékelés szakszerűbbé tétele. Nem állítom, hogy könnyű, de másoknak mégis megy...

Külpiaci jelenlét segítése. Valamikor 1997 táján megszüntették az Ipari Minisztérium külképviseleteit. A stáb valamennyire beolvadt a Külügyminisztériumba, és ezzel funkcionálisan többé-kevésbé kiherélődött. Mivel egy termék sikerének 10%-a a fejlesztés, és a többi a piacra vitel költsége, elengedhetetlen a külgazdasági jelenlét masszív erősítése az export érdekében. Egy kkv külföldi jelenléte állami segítség nélkül esetleges. A vigyázó szemeket elég Pozsonyra, Bukarestre vagy Prágára vetni, máris látszik a szervezett állami lobbi a piaci munka érdekében.

A tőkepiac felélénkítése. A magyar kkv-k saját tőke/forgalom aránya szánalmasan alacsonyabb amerikai és boldogabb EU-s társaiénál. Márpedig kizárólag a szellemi tőkére támaszkodni anyagi nélkül majdnem reménytelen feladat. A magyar kkv-k forrásellátottsága érdekében fontosnak tartom a bevizsgálási költségek (due diligence) részbeni finanszírozását avégett, hogy a befektetett összeg küszöbértékét az abszorbeálási képesség szintjére csökkentsék. A kockázati tőke előzetes fázisa nélkül nagyon ritka a tőzsdére jutás, és - valljuk be! - a parkettre jutott cégeknél sem látunk mindig kirobbanó sikert. Ha nem erősödnek meg a hazai vállalatok, minden jelentősebb cég a külföldről mazsolázók kezére jut.

Képzés a piaci igények szerint. Közhelyet kell ismételnem: aggasztóan kevés az informatikai szakember, és a közpénzen képzettek nem kis hányada rövid időn belül külföldre távozik, alighanem véglegesen. Sürgős reformra van szükség! Szakemberek nélkül nem lehet dolgozni. Javaslom a gazdaság igényeinek érvényesítését a felsőoktatásban, akár az autonómia csorbításával is, a vállalati ösztöndíjak népszerűsítését a mobilitás élénkítésére, akár adókedvezménnyel is.

Valljuk be, a nepotizmus és a korrupció volt az elmúlt időszak állami informatikájának legfőbb baja! Mint többször meg is írtam, hiszek az átláthatóságban. Néhány rendelet módosításával és pár törvény szisztematikus végrehajtásával olyan mértékű transzparenciát lehet létrehozni, amely a tiszta versenyt és a közbizalmat helyre tudja állítani.

Nem kell szégyellni, ha a magyar állam megrendeléseinél preferálja a magyar vállalatokat! Minden EU-s állam pozitívan diszkriminálja a honi vállalatokat a rendelkezésére álló eszközökkel. Meg kell nézni a lengyeleket! A legnagyobb cégek hazaiak. Otthon marad a munka, az adó és a profit. Máshol nem ?kínos" hazai céget megbízni, hiszen a legtöbb esetben az érdemi munkát amúgy is azok végzik el. Egyáltalán nem vagyok a multik ellen, nagyon is jól látom a helyüket és a fontosságukat. De azt sem gondolom, hogy minden nagyobb projektet nekik kellene adni valamilyen megmagyarázhatatlan vagy nagyon is megmagyarázható oknál fogva.

Ne szégyelljük az ellentételezést! Emlékszem, a rossz emlékű harci repülőgép vásárlásánál itt nyüzsgött a fél világ azt keresvén, mivel tudná offsetelni a beszerzést. Miért ne lehetne ezt a gyakorlatot kiterjeszteni? Minden nagyobb multinacionális beszállítótól meg lehetne követelni, hogy az összeg bizonyos százalékát vásárolja le magyar cégtől. Ezzel is ki lehetne jutni a világpiacra.
Támogatni kell a képzett és tapasztalt szakemberek visszatelepedését. Nem is tudjuk, hiszen nincs erre megbízható nyilvántartás, hány képzett szakember szavazott a lábával az elmúlt években. Óriási értéket jelentene legalább egy részük visszacsábítása. Ezt magyarázni sem kell.

Nemzeti gazdasági és iparstratégia. Bár nem vagyok állampárti, nagyon fontosnak tartom egy iparstratégia kialakítását. És itt nem a rokonok által összetákolt szánalmas irományokra gondolok, amelyek még a fiókba sem igen kerültek be, hanem nemzetközileg is elismert szakemberek bevonásával egy olyan anyagra, amelyet a szakma elfogad, azzal azonosulni tud, és azt végre is hajtja. Az összes államban, ahol az IT mértékadó iparággá vált, az állam igenis több módon előnyben részesítette a szakmát. Gondoljunk Indiára, Írországra, Izraelre, Romániára vagy Szingapúrra a példa kedvéért.

És még valami... Vegyük észre, a fenti pontok végrehajtása nem elsősorban pénzkérdés, itt nem óriási összegekről van szó, csak szakértelemről és arról, hogy akarni kell.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.