Hirdetés
Hirdetés

Válogatás a felhőbárból

|

Informatikai költségvetésük egyre kisebb hányadát tervezik hagyományos, házon belüli környezetükre költeni a vállalatok. Bár szegmensenként idehaza is eltérő, hogy a régi modell helyett milyen üzleti megfontolásból mely szolgáltatások mellett döntenek a szervezetek, a magyar felhőpiac - biztonság és költség miatti aggodalom ide vagy oda - elég meggyőző növekedés elé néz.

Felhőhöz fűződő terveiről kérdezett 5740 vállalati döntéshozót az International Data Corporation (IDC) a világ valamennyi régiójában, összesen 32 országban - közöttük Magyarországon, ahonnét a felmérésben (CloudView, 2018) begyűjtött válaszok 1,4 százaléka érkezett. Mint kiderült, informatikai költségvetésük több mint felét (51,3 százalékát) a vállalatok már ma is házon kívülről beszerzett szolgáltatásokra költik, de két év távlatában 3,6 százalékkal tovább növelnék az arányt, a szerverek, az adatbázisok, az alkalmazások, a tárolók, a hálózat, az IT-szakemberek és a szolgáltatások költségét egyaránt beleszámítva ebbe a keretbe.

- Figyelemre méltó, hogy ezen belül a vállalatok a nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra 4,6 százalékkal, míg magánfelhő-szolgáltatásokra 2,6 százalékkal költenének többet, miközben a hagyományos kihelyezésre (outsourcingra) szánt keretet 15,1 százalékról 13,5 százalékra csökkentenék - mondta Bakk József, az IDC Hungary vezető elemzője. - A házon belüli környezetekre szánt költés eközben összességében 3,6 százalékkal apad majd, de a hagyományos modellben működő rendszerekre 6,6 százalékkal kevesebb pénz fog jutni.

Hirdetés

Szárnyal a SaaS
Biztató a vállalatok nyitása a felhő felé, a biztonság és a költség kérdése azonban továbbra is aggodalommal tölti el a vezetőket - a hazai piacon ez még kifejezettebb, mint például Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Lassítja a transzformáció ütemét, de abban is befolyásolja a vállalatokat, hogy milyen funkciókat visznek a felhőbe.

Hirdetés

- A nyilvánosfelhő-szolgáltatások közül egyértelműen a SaaS (software-as-a-service) viszi a prímet, a megkérdezett vállalatok az ügyfélkapcsolat- és marketingkampány-kezelő, értékesítéstámogató és vevőszolgálati, csoportmunka-támogató, tartalommegosztó, konferenciahívó és levelező-, valamint emberierőforrás-menedzselő rendszereket emelték ki a szolgáltatásként használt szoftverek között - mondta Bakk József. - Más szóval a nyilvános felhőbe vitt legnépszerűbb alkalmazások tízes listáját még mindig a nem üzletkritikus funkciókat támogató szoftverek népesítik be.

Érdeklődnek a vállalatok a nyilvános felhőben elérhető, rugalmasan méretezhető infrastruktúraszolgáltatások (IaaS) iránt is, bár ezeket elsősorban házon belüli erőforrásaik kiterjesztéseként, például biztonsági tartalékként vagy mentés céljára használják. A nyilvános felhőben futó platformszolgáltatások gyakran a SaaS-megoldásokkal együtt, csomagban találnak előfizetőkre, de egyre nagyobb szerephez jutnak a nagy adatmennyiségekkel dolgozó fejlett analitika területén is.

A költségszerkezet árnyoldala
A magánfelhő-piacot ezzel szemben egyértelműen az infrastruktúra-szolgáltatások uralják. A felhő vonatkozásában a döntéshozók továbbra is az adatok biztonsága miatt aggódnak a leginkább, ezért a tűzfalon belül kiépített magánfelhő - különösen a fokozottan szabályozott kormányzati és pénzügyi szektorban, valamint a közműszolgáltatások területén - vonzó alternatívát ad a nagyvállalatoknak. A változó kapacitásigények rugalmas kiszolgálásán túl a magánfelhő az informatikai környezet konszolidálásában is fontos szerephez juthat, azonban jelentős beruházást feltételez, költségeit az eszközvásárláson túl a tanácsadói, migrációs és más professzionális szolgáltatások ára is növeli.

Hirdetés

- Jóllehet, a szolgáltatók és a szoftverszállítók a nyilvános felhő mellett érvelve gyakran kiemelik, hogy a vállalatok különösebb induló beruházás nélkül használatba vehetik az erőforrásokat és az alkalmazásokat, az értük járó előfizetői díjat pedig elszámolhatják üzemeltetési költségként, azért ennek előnye sem mindig egyértelmű - mondta Bakk József. - Az erősen változó informatikai költségvetésből gazdálkodó szervezetek, például a fejlesztéseiket nagyrészt európai uniós támogatásból megvalósító kis- és középvállalatok kevéssé érdekeltek a beruházási költségek üzemeltetési költséggé alakításában. Utóbbiak ugyanis azokban az években is terhelni fogják őket, amelyekben nem jutnak pályázati forrásokhoz.

A felhőszolgáltatások használatával a vállalatok informatikai környezete is összetettebbé válik, integrálásához, összehangolásához és felügyeletéhez megfelelő kompetenciákkal bíró szakemberek kellenek, akiknek bére vagy tanácsadói díja növeli a költségeket. A szoftverszállítók azonban egyértelműen a felhőbe terelik ügyfeleiket, az újabb, például a mesterséges intelligenciára épülő képességeket kizárólag ott teszik elérhetővé, így ezek a körülmények csupán árnyalhatják a transzformáció folyamatát, de nem állíthatják meg.

Mindennek alapján az IDC arra számít, hogy a hazai felhőpiac egészének mérete idén eléri a 80 milliárd forintot, 2022-re pedig 120 milliárd forint fölé nőhet. Az előrejelzés szerint a 2018-2022 közötti időszakban az éves átlagos növekedés üteme kétszámjegyű lesz, a nyilvános felhőszolgáltatások szegmensében 20 százalék körüli, míg a magánfelhőében 10 százalék feletti bővülést láthatunk.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.