A nyílt forráskód hívei úgy gondolják, hogy a kormányzati szférában és a közoktatásban nagyobb teret kellene biztosítani a nyílt forráskódú termékeknek, amelyre Nyugat-Európában egyes kormányzatok és önkormányzatok kísérletet is tettek. Ütköztettük a véleményeket: megkérdeztük Deme Csaba marketingigazgatót a Microsoft Magyarország Kft. részéről, cikkünk második oldalán pedig Szentiványi Gábor, az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezetője foglalja össze a nyílt forráskódú szoftverek előnyeit.
? Deme Csaba
marketingigazgató, Microsoft Magyarország Kft.
Amikor arról beszélünk, hogy milyen haszna van annak, hogy oktatási rendszerünkben a diákok zömmel Microsoft termékeket hasznának, azzal ismerkednek meg, érdemes figyelembe venni, hogy ez a jövőbeni elhelyezkedésükben milyen szerepet játszik majd. Partnereink körében elvégzett felmérésünk szerint a munkáltatók olyan munkaerőt keresnek a friss diplomások körében is, akiknek naprakész, piacképes és azonnal hadra fogható tudása van. Márpedig a Microsoft termékeinek széles körű használata a mindennapi életben, az asztali szoftverektől kezdve az üzleti alkalmazásokig, elvárás szintre emelte a minimum felhasználói ismereteket.
A Microsoft dollármilliárdokat költ évente kutatás-fejlesztésre, innovatív szoftvereinket a felhasználók visszajelzéseire alapozva fejlesztjük. Ezek a szoftvermegoldások és az ehhez kapcsolódó partneri szolgáltatások jelentős pozitív hatást gyakorolnak a gazdaság fejlődésére, ami különösen markánsan mutatkozik meg a helyi vállalkozások alapítása és a munkahelyteremtés területén. Egy nemrégiben kiadott IDC-kutatás kimutatta, hogy Magyarországon 2007-ben 199 milliárd forint (1,1 milliárd dollár) árbevételt termelnek majd a Microsoft ökoszisztémájához tartozó szállítók, az e cégek által a helyi gazdaságban kutatás-fejlesztésre, marketingre, értékesítésre és támogatásra fordított összeg pedig meg fogja haladni a 43 milliárd forintot (238 millió dollár). Ezt a gazdasági hatást figyelembe véve az állam jól felfogott hosszú távú érdeke is, hogy olyan piacképes tudással vértezze fel a friss diplomásokat, és adjon meg ehhez minden szükséges eszközt (infrastruktúra, oktatási tananyag stb.), ami hosszabb távon óriási gazdasági potenciált eredményezhet.
A Tisztaszoftver Program, illetve felméréseink tapasztalatai alapján elmondható, hogy sem az oktatási intézmények, sem a diákok részéről nincs általános érdeklődés, illetve igény a nyílt forráskódú szoftverek iránt, annak ellenére, hogy azok bármikor elérhetők számukra. Az oktatási intézmények, oktatók és diákok választása egyértelműen a Microsoft megoldásaira esik, amit alátámaszt például az emelt szintű informatikai érettségin linuxos környezetet választók elenyésző aránya vagy a főiskolákon és egyetemeken választott Windows szakirányú tárgyak magas aránya a linuxossal szemben.
A Tisztaszoftver Program keretében a Microsoft egy sor képzési, oktatási szolgáltatást nyújt, és több hosszú távú együttműködést alakított ki egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek az informatikai tananyag hatékony elsajátítását és rendszeres továbbképzést biztosítanak a hallgatóknak és az oktatóknak. A program indulása óta több mint 4000 számítástechnika tanár és iskolai rendszergazda kapott több napos ingyenes képzést, 14 középiskolában indult el a Microsoft IT Akadémia program; ennek keretében évente 300 diák kap képzést, és megnyílt az ELTE Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ Innovatív Oktatási Kompetenciaközpontja, valamint átadták a Szegedi Tudományegyetemen a Jövő Osztálytermét.
? Szentiványi Gábor
ügyvezető, ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft.
Sokan sokféleképpen vélekednek a nyílt forráskódú termékekről. Egyesek szerint éppen a forráskód nyíltsága a hátulütője, másoknak meg épp ez az egyik legfőbb érték, mert ebben látják a problémákra gyorsabban reagálni képes, rugalmas rendszerek felépítésének lehetőségeit. Vegyük sorra hát előnyeit!
- Innováció: a nyílt forráskódú termékek terjedése az innovációt szolgálja. Ezt mutatja az a tény, hogy gyakorlatilag majdnem minden modern technológia nyílt forráskódú alapokon nyugszik - a Web 2.0 világméretű innovációs és gazdasági hatásai talán mindenki számára egyértelműek.
Nyílt szabványok: a nyílt forráskódú rendszerek kizárólag nyílt szabványokra építkeznek, ami a mai heterogén IT-világban az egyetlen esély a valódi interoperabilitásra.
- A választás lehetősége: a Tiszta Szoftver, a Campus és más hasonló szerződések a monokultúrát támogatják, nincs meg a választás lehetősége. A nyílt forráskódú termékekkel viszont egyenértékű alternatíva jelenik meg, miáltal a szállítók és gyártók egyenlő feltételek mellett versenyeznek. A vállalatok többsége alkalmaz is nyílt forráskódú terméket. Csupán 10 százalékuk utasítja el a használatát.
- Méretezhetőség: a nyílt forráskódú termékek jobban méretezhetők, ezáltal az oktatási intézményekben előforduló gyengébb, régebbi szervereken ugyanúgy futnak, mint a legmodernebb processzorarchitektúrákon. Jó példázza ezt a Red Hat alapú SuliXerver (www.sulix.hu), amelyet sok magyar iskolában használnak megelégedéssel.
- Licencdíjmentesség: bár a nyílt forráskódú termékekhez kínált szoftverkövetésért, supportért stb. is kell fizetni - amit általában előfizetéses konstrukcióban kínálnak a nyílt forráskóddal foglalkozó cégek -, ha ez a szerződés lejár, a termék nem válik illegálissá.
- Értékteremtés: a nyílt forráskódú fejlesztések csak Európában 12 milliárd eurónyi értéket képviselnek, mint azt a holland UNU-MERIT csoport egy, az Európai Bizottság által finanszírozott felmérése kimutatta. A nyílt forráskód ráadásul a tudásra és az értékteremtésre helyezi a hangsúlyt. A szoftverfejlesztés, ami a modern gazdaságok egyik motorja, nyílt forráskódú alapokon nulla kezdőköltséggel elkezdhető, belépő beruházás nélkül, így mindenki számára egyenlő esélyeket biztosít. De nem csak a fejlesztésben! A tudásalapú társadalom alapvető eleme, hogy mindenki számára elérhetők legyenek a digitális tartalmak és szolgáltatások, és az azok használatához és készítéséhez is kifejezetten alacsony belépő költség tartozzon. Erre a nyílt forráskód a legjobb eszköz, mert nem licencdíjba, hanem tudásba kell invesztálni.
- Auditálhatóság: a nyílt forráskódú szoftverek 100 százalékosan auditálhatók, nem marad fekete doboz, felfedetlen rész a szoftverekben. Számos területen ez elengedhetetlen követelmény. Hiába kapja meg az állam a Microsoft-termékek forráskód-részleteit, nem bizonyítható, hogy pont abból a kódból lett a futtatható verzió. Ezt csak akkor lehetne biztosra tudni, ha abból a forráskódból fordítanák a futtatható példányokat. Ráadásul a nyílt forráskód nagyobb flexibilitást nyújt, hiszen szabadon alakítható a nemzeti vagy egyéb helyi szabványoknak igényeknek való megfelelőség érdekében.
