Hirdetés
. Hirdetés

Vízisikló a blokklánc-mátrixban

|

A fintech megoldásokat kínáló magyar fejlesztés, a Natrix - magyarul vízisikló - apropóján a fintech cégek érdeklődésének homlokterében álló elosztott főkönyvről is kérdeztük a fejlesztő főtechnológusát, Szabolcsi Andrást.

Hirdetés

András másfél évtizedes múlttal rendelkezik nagy banki számlavezető, kockázatkezelő és nyugdíjpénztári rendszerek fejlesztésében. Dolgozott külföldön is, például a Bank of America bankháznál. Mint mondja, lételeme a nagyon bonyolult algoritmusok tervezése és fejlesztése.

Hirdetés

Computerworld: Jóllehet évek óta előtérben van a blokklánc-technológia, a várt áttörés még nem következett be. Mi ennek az oka?

Szabolcsi András: Azok, akik magát a technológiát értik, nem feltétlenül értenek az üzleti rendszerekhez, míg a másik oldalon dolgozóknál a mély kriptográfiai és matematikai ismeretek hiányozhatnak. A blokklánc-technológia áttöréséhez úgyszólván polihisztorokra, de legalábbis sokoldalú, mély ismeretekkel rendelkező fejlesztőcsapatokra volna szükség egy olyan korban, amikor éppenséggel szűk szakterületek specialistáit termeli ki az élet.

A blokklánc-rendszerek alapja az elosztott adatbázis, amely biztosítja az adatok konzisztenciáját, meghamisíthatatlanságát, és biztosítja a két pont közötti (p2p) tranzakciókat. Technológiából fakadóan az egyén felelős azért, hogy a számítógépe ne legyen fertőzött, a blokkláncot futtató program megfelelő futásáért és magáért a forráskódért is. Azaz kell bizonyos informatikai ismeretekkel rendelkeznie. Ahogy a laikusok megbíznak a klasszikus pénzügyi rendszerekben, amelyek a 2008-as pénzügyi válságot okozták, ugyanúgy a blockchain technológiában is csak hinni tudnak, hiszen mély kriptográfiai, informatikai és programozói tudás hiányában nem tudnak mást tenni.
A blokklánc nyújt némi anonimitást, de nem nyújt jogbiztonságot, például egy privát kulcs kompromittálódása esetén nincs kihez fordulni, hogy visszakapjuk az elveszett pénzünket.

CW: Milyen szerephez jut a banki rendszerek és szolgáltatások digitalizálásában a blokklánc-technológia? Vannak-e ezzel kapcsolatban hazai tapasztalatok?

SZA: Komoly szerepe lehetne, de a valóság az, hogy a pénzintézetek papíralapú folyamatokat igyekeznek digitalizálni ahelyett, hogy a folyamatot tennék digitálissá. Az ugyanis nem megoldás, hogy a folyamat végén papír keletkezik, amelynek tartalmát később valaki megint felviszi egy másik digitális rendszerbe. Egyelőre azonban nincsenek olyan, blokkláncon alapuló nagyvállalati rendszerek, amelyek az adattitkosítástól kezdve a jogbiztonságig minden fontos kritériumnak megfelelnek. Jelenleg az egészségügytől az államigazgatáson keresztül a pénzvilágig minden területen a jogbiztonság a legfontosabb elvárás. Így azonban inkább digitális szigetek jöttek létre, amelyek nem teljesen transzparensek, nem adnak megoldást teljes digitális folyamatokra, és még az átfogó technológiai garanciák is hiányoznak belőlük.

CW: Ezzel elérkeztünk a Natrixhoz?

SZA: Így van. A Natrix mindkét világ előnyeit tartalmazza: jogbiztonságot kellő transzparencia mellett, mindezt a Satoshi szellemiség jegyében. Alkalmas például arra, hogy egyetlen rendszerben azonosított ügyfelet más rendszerekből is hitelesített személynek lássanak. Az ügyfél pedig meg tudja nézni, ki fért hozzá az adataihoz, és ő adhat jogosultságokat. Például egy ételrendelésnél az étterem nem, csak a futár ismerheti a címet, ő rendelkezik a titkosítást feloldó kulccsal. A Natrix használható minden olyan esetben, amikor jogosultságot kell kezelni, ugyanakkor szükség van valamilyen központi autorizációs szervre, mint a Jegybank, valamely államigazgatási szerv, a Társadalombiztosítás, vagy akár a rendőrség. Ezeket a rendszereket egymással összekötni is csak megfelelő technológiai garanciák, jogosultságkezelés és kriptográfia mellett lehet. Például a nyomozó hatóság jelenleg csak meglehetősen bonyolult és hosszadalmas adatigénylés útján kaphatja meg a NAV-tól a keresett személy pénzügyi adatait, míg a Natrix-szal ez is egy sokkal egyszerűbb és gyorsabb, digitális folyamattá válhat, megfelelő garanciák mellett.

A Natrix-szal például megoldható, hogy egyszer azonosítsuk magunkat egy állami felügyelet alatt álló rendszerben, és attól kezdve bármely webáruháznak onnan küldhetjük el hitelesítő adatainkat anélkül, hogy az bármit megtudna rólunk. A közösségi médiának vagy a webes kereskedőnek sem a személyes adataink kellenek, hanem a fogyasztási szokásaink, amelyek alapján célzott reklámokkal lephetnek meg, a központi hitelesítő pedig nem jut birtokába a vásárlási szokásainkról árulkodó adatoknak.

A Natrix pilot változata jelenleg egy pénzügyi számlavezető rendszeren fut éles szolgáltatásként, és most érkeztünk el a platform önálló bemutatásáig. Ez már olyan konzorciumi alkalmazásokat, felhasználásokat tesz lehetővé, amilyenekről az előbb szó volt. A Natrix az első olyan rendszer, amelyben a jogbiztonsághoz átfogó technológiai biztonság is társul, használata nem igényel speciális szakértelmet, vagyis ezzel érkeztünk el a blokklánc-technológia rég várt áttöréséhez.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.