Hirdetés
Hirdetés

Zombik az adatközpontban

|

Minden harmadik fizikai szerver kómában vegetál az adatközpontokban: működik, azaz energiát fogyaszt, de valójában nem végez hasznos munkát, állapította meg egy friss tanulmány. Első hallásra döbbenetesnek tűnik a magas arány, amely azonban már hosszú évek óta változatlan - és ezért elsősorban nem a technológia okolható.

A kaliforniai Stanford Egyetem és az Athensis Group tanácsadó cég kutatói kómásként határozták meg azt a szervert, amely legalább hat hónapon keresztül nem csinált semmit, és a TSO Logic energiahatékonysági szoftvereket szállító vállalat által közel 4 ezer fizikai kiszolgálóról gyűjtött adatokat elemezve arra az eredményre jutottak, hogy az adatközpontokban működő gépek 30 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

Hirdetés

Lesújtó képet fest a magas arány arról a gyakorlatról, amelyet a vállalatok követnek adatközpontjaik menedzselésében, de talán még ennél is döbbenetesebb, hogy a jelenséget vizsgáló, korábbi kutatások is gyakorlatilag a mostanival megegyező eredményre jutottak – mutatott rá anyalapunk. A McKinsey & Co. például 2008-ban állapította meg, hogy az adatközpontokban működő szerverek 30 százaléka funkcionálisan halott, majd 2012-ben az ügyfélkörében gyűjtött adatok alapján az Uptime Institute is ugyanekkora arányt hozott ki elemzésében. Két évvel később ugyan az Uptime Institute már az adatközponti szerverek csupán 20 százalékát nyilvánította zombivá, azonban ez sokkal inkább az adatgyűjtés eltérő módjának, semmint a helyzet látványos javulásának tudható be, így a csoport ma a két érték közé helyezi az energiát fogyasztó, de nem dolgozó kiszolgálók arányát.

Sok kicsi léhűtő
Miközben a kutatások folytatódnak ezen a téren, hogy nagyobb adatkészletek elemzésével minél pontosabb képet kapjunk az erőforrás-pazarlás mértékéről, annak következményeiről néhány piaci jelentés alapján is fogalmat alkothatunk. Az IDC adatai szerint tavaly 41,4 millió fizikai szervert értékesítettek a szállítók világszinten, és ez a szám idén 42,8 millió darabra nőhet. Túlnyomó többségük adatközpontokba kerül, lehet számolni.

Hirdetés

Ezt tette az amerikai természeti erőforrásokat védő tanács, az NRDC is tavaly közzétett tanulmányában, amelyet a nagy szállítókkal közösen készített, és arra a megállapításra jutott, hogy az adatközpontok 2013-ban egyedül az Egyesült Államokban 91 milliárd kilowattóra energiát fogyasztottak, de ez a mennyiség 2020-ra 53 százalékkal nőhet. Az NRDC becslése szerint az adatközpontok energiafogyasztását nem kevesebb mint 40 százalékkal csökkenthetnék a vállalatok, ha infrastruktúrájukat megszabadítanák a zombiszerverektől, de a technológiailag elérhető megtakarítás mértéke ennek akár a kétszerese is lehetne.
Pierre Delforge, az NRDC anyalapunknak nyilatkozó igazgatója a mostani kutatás eredményét kommentálva hozzátette, hogy a zombiszerverek problémája elsősorban nem a nagy felhőszolgáltatók adatközpontjait, hanem a kisebb vállalatok létesítményeit sújtja.

Az NRDC éles határt von a két kategória közé, és rámutat, hogy az adatközpontok energiafogyasztásának csupán 5 százaléka köthető a nagy felhőszolgáltatók létesítményeihez. A problémát a főáramot alkotó vállalati és kormányzati adatközpontok, valamint a kisebb gazdasági szervezetek és helyi szolgáltatók adatközpontjai jelentik, érvel tanulmányában a tanács. Az iparág a globális felhőszolgáltatók ultrahatékony adatközpontjainak számos, kiemelkedő példáját ismeri. A hírverés ugyanakkor, amely e csúcstechnológiás létesítményeket övezi, azt a benyomást keltheti, hogy a helyzet sokat javult, a vállalatok úgy általában jóval hatékonyabban működtetik adatközpontjaikat, mint korábban. De ez a kép, ha minden adatközpontot számításba veszünk, távol áll a valóságtól.

Hatékonyság lépésről lépésre
Jonathan Koomey, a Stanford Egyetem kutatója szerint a zombiszerverek problémájáért elsősorban nem a technológia, hanem az a gyakorlat okolható, amelyet a vállalatok az adatközpontok felügyelete terén követnek.

 

Hirdetés

Jóllehet a globális felhőszolgáltatók olyan eszközöket – többek között egyedi tervezésű szervereket – is bevetnek adatközpontjaikban, amelyekhez a földi halandók táborába tartozó szervezetek valószínűleg nehezebben férhetnének hozzá, a DCIM (Data Center Infrastructure Management) megoldásokkal a vállalatok széles köre is sokat tehet az adatközponti infrastruktúra hatékonyabb működtetéséért.

Ebben a tekintetben valamelyest biztató előrejelzést adott a Gartner a DCIM-piacról tavaly szeptemberben készített, első mágikus négyzetét kifejtő értékelésében (2014 Magic Quadrant on Data Center Infrastructure Management).

A piacelemző olyan eszközöket sorol a DCIM megoldások közé, amelyekkel a szervezetek monitorozhatják, mérhetik, menedzselhetik és ellenőrizhetik az adatközpont erőforrásait, beleértve az informatikai eszközök és a létesítmény energiafogyasztását is. Ennek alapján folyamatosan optimalizálhatják adatközpontjuk energiafogyasztását, hűtését és helykihasználását ezekkel az eszközökkel a vállalatok, integrálhatják az informatikai eszközök és a létesítmény felügyeletét, növelhetik az üzemeltetés hatékonyságát, láthatóvá tehetik az erőforrások közötti kapcsolatokat, valamint modellezhetik a tervezett bővítések és változtatások várható hatásait. A Gartner szerint 2017-re Észak-Amerikában a nagyobb adatközpontok több mint 60 százalékát már DCIM megoldások segítségével fogják menedzselni a vállalatok, ami jól hangzik, ugyanakkor azt is előrevetíti, hogy a kisebb adatközpontok működése rövid távon aligha válik majd sokkal hatékonyabbá.

Négy vállalatot – Schneider Electric, Emerson Network Power, CA Technologies és Nlyte Software – sorolt a piacelemző mágikus négyzetében a DCIM-piac vezetői közé, amelyek közül ez utóbbi egy kaliforniai startup, a másik három viszont világszerte ismert, nehézsúlyú versenyző. Az elemzés egyébként közel húsz szereplő megoldását veszi górcső alá, és a Gartner meg is jegyzi, a széles kínálat a bőség zavarával szembesíti a felhasználókat, amit súlyosbít, hogy még ennél is több részmegoldás érhető el a piacon. Ezért bár a vállalatok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a DCIM megoldások iránt, bevezetésüket hátráltatja, hogy a felhasználóknak fejtörést okoz, hogyan is kezdjenek hozzá.

Hirdetés

– Tanácsos mindenekelőtt azt tisztázni, hogy egy DCIM rendszer puszta bevezetésével a vállalat még semmilyen energiamegtakarítást nem fog elérni az adatközpont üzemeltetésében – mondta lapunknak Szarka Attila, a Schneider Electric adatközponti megoldásokért felelős, regionális üzletfejlesztési vezetője. – A DCIM rendszer eszköztámogatásával azonban a vállalat rátalál azokra a pontokra, amelyekben a kevésbé hatékony működés szükségtelenül növeli a költségeket, és ezzel veszteséget okoz. Tegyük hozzá, hogy itt az energiafogyasztásnál, amely egy jelentős költségtényező, többről beszélünk, mivel az adatközpont működésének összköltségét az informatikai eszközök felügyeletéhez, a fizikai létesítmény védelméhez, az adminisztrációhoz köthető emberi erőforrás, bérköltség, valamint az eszközbeszerzés is növeli.
Gondos tervezéssel e költségek mindegyike optimalizálható, mutatott rá az üzletfejlesztési vezető. Kiindulásképp ezért a vállalatnak azt kell felmérnie, hogy mely területeken érik a legnagyobb veszteségek, a hatékonyság javításával hol érheti el a legnagyobb költségcsökkentést.

– Fontos kulcsszó a mérés, mivel amit nem mér a vállalat, azt optimalizálni sem tudja – mondta Szarka Attila. – Kiderülhet ugyanis, hogy az adatközponti hatékonyság javítását az energiafogyasztás csökkentése helyett célszerűbb a fizikai szerverek jobb kihasználásával kezdeni. Ha több virtuális gépet költöztetünk a hosztokra, kevesebb fizikai kiszolgálóra lesz szükségünk, így közvetve csökkenhet az adatközpont energiafogyasztása is, de lehet, hogy a további hardver- és szoftverbeszerzésen, vagy a bérköltségen fogunk többet megtakarítani, mert a felügyeletet kisebb létszám mellett is elláthatjuk. Előfordulhat az is, hogy a nem tervezett leállások, vagy az elhúzódó bevezetések, IT-projektek okozzák a legnagyobb veszteséget, ezért első körben olyan változtatásokra lesz szükség az adatközpontban, amelyek ezt a problémát orvosolják.

A feladat elég összetett lehet, de a holisztikus megközelítésű, átgondolt és alapos tervezésre mindenképp érdemes kellő időt, energiát fordítani. Ezt a munkát mi is tudjuk segíteni tanácsadóinkkal, és a szakaszos előrehaladást DCIM megoldásunk moduláris felépítése is támogatja. Az alaprendszerre támaszkodva, amely már tartalmazza az adatközpont élő modelljét, a vállalat elindulhat a hatékonyságnövelés útján, majd menet közben újabb modulokat adhat hozzá, ahogyan rátalál a mind kifinomultabb optimalizálás egyre újabb lehetőségeire.

. Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.