Hirdetés
. Hirdetés

Hová tűnnek a kis hackerek?

|

Miközben gyerekeink és unokáink már öt-hat éves korukban önállóan interneteznek - a járvány miatt egyre többet és többet, ráadásul felügyelet nélkül -, a profi informatikusok hiánya lassanként bénítólag hat a gazdaságra. Állami beavatkozást sürgetnek, komplex stratégia kidolgozását javasolják a szakmai szervezetek.

Hirdetés

Valószínűleg nem egyedi eset, amit a minap hallottam: a neves gimnázium diákjai szépen kerekedő jegyeket írtak be maguknak az elektronikus naplóba, míg az iskolai rendszergazda a körmükre nem csapott. Nem meglepő, hogy kamaszkorukra valóságos kis hackerek lesznek egyes mai fiatalokból, ha már öt-hat éves korukban hagyják őket szabadon internetezni a szüleik, sem a képernyőidőt, sem a felkeresett tartalmakat nem korlátozva, mint arra a Sophos friss régiós felmérése rávilágított.

Nem meglepő az sem, hogy a gimnáziumból kikerülő fiatalok körében meglehetősen népszerű lett a mérnök-informatikus és a többi rokon szak; s bár most konganak az ürességtől az egyetemek falai, a virtuális térben mintegy hatezer hallgató készül fel arra, hogy majdan helyt álljon a digitális átalakulástól felpörgetett gazdaság valamelyik szegletében.

Csakhogy hat- vagy tízezer diák nem lesz elég ahhoz, hogy e piaci szereplők tartani vagy javítani tudják a helyüket a régiós és globális versenyben, és azzá tegyék az országot, ami lehetne: Közép-Kelet-Európa (egyik) digitális központjává.

Erre jutott legalábbis az ITM, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából készült átfogó digitális munkaerő-piaci felmérés. Hasonló kutatást legutóbb fél évtizede végeztek hazánkban. Mint az összevetésből kitűnik, az eltelt öt év alatt alig nőtt a diplomás informatikusok száma. Keveset javított a helyzeten a felnőttképzés beindulása - a bootcampek megjelenése ugyanis önmagában nem elegendő az informatikushiány érdemi enyhítéséhez, mivel az álláshelyek 72 százalékában felsőfokú IT-végzettséget, azon belül azok közel harmadánál mesterszintű képzettséget várnának el.

Egyszerűen fogalmazva: hiába nő a kínálat, nem tud lépést tartani a még gyorsabban bővülő kereslettel. Míg öt évvel ezelőtt 3 ezer betöltetlen álláshelyet azonosítottak a kutatók, és 22 ezer főre becsülték a potenciálisan foglalkoztathatók számát, idén 9 ezerre nőtt az üres helyek száma és kétszeresére, 44 ezerre a foglalkoztatási potenciál. Noha a reál szakokra jelentkezők közel fele valamilyen IT-irányt választana, nincs valódi verseny a bekerülésért, és a középiskolai oktatás hiányosságaira visszavezethető lemorzsolódás miatt az informatikusképzés továbbra is képtelen lépést tartani a szakemberigény növekedésével.

Mindezt tetézi, hogy a megkérdezett IT-munkavállalók több mint negyede gondolkodott már pályaelhagyáson az alacsony bér, kiégés vagy más terület iránti érdeklődés miatt, egyharmaduk pedig fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Ennek jelentőségét azzal világítja meg az IVSZ, hogy már jelenleg is a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, az újgenerációs technológiák, mint az 5G, az IoT, a blokklánc és a felhő gyors bevezetése pedig rövid távon éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne.

Az IVSZ elnöksége szerint gyors, hatékony és átfogó, több pontból álló állami beavatkozásra van szükség.

A készülő javaslatcsomagban szó esik a köznevelés digitális átalakításáról, a szak- és felnőttképzés színvonalának emeléséről, az ezekből kikerülők munkaerő-piaci lehetőségeinek javításáról és a bootcampek esetleges állami támogatásáról is. A hazai informatikusok itthon és pályán maradásának érdekében pedig állami programokat és bértámogatást sürget a szervezet.

Elodázhatatlannak tartják a Digitális Oktatási Stratégia és a Digitális Munkaerő Program következetes végrehajtását, az informatikai felsőoktatás be- és kimeneti jellemzőinek minőségi fejlesztését, a vonzó és versenyképes IT- és interdiszciplináris képzések erősítését, a szak- és felnőttképzés digitális megújítását. Ezek mellett nagyobb kormányzati elköteleződést és támogatást várnak valamennyi képzési forma mellett, és olyan támogatási konstrukciókat és ösztöndíjprogramokat, amelyek rugalmasan reagálnak a hazai munkaerőpiac igényeire.
Körülbelül ennyi mindenképpen kellene ahhoz, hogy a Covid utáni időszakot jobb pozícióból kezdjük a mostaninál.

Hirdetés

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.