Hirdetés
. Hirdetés

PET-palackposta, avagy hogyan lettem az ESG hírvivője?

|

Egy vállalkozás esetében ma már nem elég környezeti értelmű fenntarthatóságról beszélni.

Hirdetés

Amikor a Karinthy gimnázium tanulójaként a kilencvenes évek elején az iskolai Zöld Kör vezetője lettem, a csapat környezetvédelmi tevékenysége abból állt, hogy kiplakátoltuk: a műanyag üdítőspalackokat minden diák és tanár "tapossa laposra", hogy jobban elférjenek a kukákban (ma a hulladékgyűjtő szót használnám). "Ezzel meg is volnánk", jelentettük ki büszkén, majd rátértünk a tinédzsereket akkoriban (is) sokkal jobban foglalkoztató elfoglaltságokra, mint irányultság szerint csajozás/fiúzás, illegális alkoholfogyasztás, verbális világmegváltás, satöbbi.

Eltelt közel harminc év, és mára mindannyian tudjuk, hogy néhány lapos palack révén még nem fog megmenekülni a Föld az elsivatagosodástól vagy éppen katasztrofális árvizektől, az éhínségtől és kórokozóktól, egyszóval a klímaváltozás ijesztő hatásaitól. Én magam huszonvalahány év média- és PR-tapasztalattal a hátam mögött sem gondoltam volna, hogy az iskola és a környezetvédelem még egyszer összefüggésbe kerül az életemben.

Hirdetés

Mégis így lett, amikor átvehettem - Magyarországon az elsők között - a Certified Sustainability Manager (fenntarthatósági menedzser) oklevelemet. Huszonketten végeztünk, jelezve, hogy új korszakot élünk, amikor a zöld szakembereknek súlyos feladataik vannak; amikor a a gondolkodás a fenntarthatóság kérdéseiről nem "nice to have" móka trendinek mutatkozni akaró vállalatok, startupok vagy bármely szervezet életében, hanem olyan húsbavágó kérdés, amely a vállalati kultúrát, az employer brandinget, a vevők körét (tehát a bevételt), sőt a finanszírozást is alapvetően meghatározza.

Miközben egy ilyen képzés csak az alapokat teszi le, arra mindenképpen alkalmas, hogy megmutassa a téma komplexitását, amelyet saját korábbi kommunikációs tapasztalatokkal vegyítve érdemes átadni vállalatoknak, intézményeknek, egyáltalán: érdeklődőknek.

Egy IT cég (vagy bármilyen más vállalkozás) esetében ma már nem elég környezeti értelmű fenntarthatóságról beszélni. A kulcsrövidítés az ESG, vagyis environmental, social, governance (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) tényezők határozzák meg, mennyire fenntartható egy vállalat. Vagyis nem elég széndioxid-kibocsátással kereskedni, ökolábnyomot méricskélni, bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést vagy felújítani az irodaház szigetelését. A vevők, a dolgozók, a beszállítók, a közösségi média, vagyis a világ kíváncsi arra, hogy mi jót teszel a környezetben élőkért, milyen civil kezdeményezéseket támogatsz (társadalmi hatások), vagy miként bánsz munkavállalóiddal, etikusság szerint válogatod-e meg a beszállítóidat, nyersanyagaidat (vállalatirányítás).

Ezekről egy korszerű cégnek rendszeresen (legalább évente) be kell számolnia fenntarthatósági vagy ESG jelentés formájában, és ezzel tulajdonképpen "beáraznia" magát a piac számára: vajon a jófiúk között játszunk, vagy a természetet és embereket kizsákmányoló gonosz kapitalisták/diktátorok/Skynet csapatát gyarapítjuk?

Vérre menő játék lesz, hogy greenwashing (környezetvédelmi kamuzás) helyett valós vállalásokat, eredményeket tud-e felmutatni a cég. A fél évvel ezelőtti, glasgow-i COP-26 klímavédelmi világtalálkozón elhangzott: aki nem tesz net-zero, tehát kibocsátásmentes vállalást belátható időn belül, az egyszerűen nem fog finanszírozáshoz jutni. A Citibank új feje pár hónappal ezelőtti belépése napján sajtóközleményben tudatta: nem fognak hitelezni ESG kérdésekben vállalhatatlan ügyfeleknek.

ESG ügyben valós változásokat pedig úgy lehet elérni, ha gyors PR-akciók helyett mélyebbre nyúlunk, ehhez pedig a körforgásos gazdaság megértése szükséges. Méghozzá leginkább az, hogy nem egy körforgás létezik, nemcsak arról beszélünk, ha valaki nyersanyagot feldolgozva legyártja a PET-palackos üdítőnket, leszállítja, mi megvesszük, megisszuk, majd az újrahasznosítós gyűjtőbe dugjuk - ez sem sokkal jobb, mint középiskolai naivitásom. Körforgásból sok létezik, és a legjobb, ha az a kör minél kisebb, például a termék el sem jut a hulladékfázisig, mert új célra használjuk, beépítjük, vagy akár, ha azt a bizonyos terméket le sem gyártják (anyaghasználat csökkentése).
Ennek megvalósulása nemcsak az egyénen múlik, hanem vállalati felelősség és érdek is.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.