Hatalmas fejlődésen ment át a bankolás az elmúlt három évtizedben. Ma már hihetetlennek tűnik, de régebben megszokott volt, hogy ha szerettünk volna valamilyen ügyet intézni a bankfiókban - akár csak készpénzt felvenni vagy befizetni -, akkor azt csak hosszas sorbanállás árán tehettük meg. Előfordult, hogy a várakozást az épület előtt, az utcán kezdtük, de odabenn is minden vontatottan ment, mert túl kevés ügyintéző foglalkozott az ügyfelekkel. Ha kivártuk végre a sorunkat, akkor pedig könnyen kiderülhetett, hogy nem vittünk magunkkal valamilyen dokumentumot, amely nélkülözhetetlen az ügyintézéshez, és kezdődött minden elölről.
Majd jött az ATM. Kezdetben sokan idegenkedtek tőle, nem merték használni a bankjegykiadó automatát, mert nem bíztak a gépben, szinte csak a gyermeki kívácsiságukat megőrző ügyfelek merészkedtek közelebb a falba épített, fura dobozhoz. Viszonylag rövid idő leforgása alatt azonban mára eljutottunk odáig, hogy a mobiltelefon vált a digitális bankolás elsődleges eszközévé - a CACI előrejelzése szerint a mobl applikációkon keresztül zajló bank-ügyfél interakciók száma 2022-re 54 százalékkal nő, míg a laptopok és asztali számítógépek ilyen célú használata ugyanebben az időszakban 63 százalékkal csökkenni fog.
Egyre több országban szorul háttérbe a készpénz használata, és tapasztaljuk, hogy az esetek többségében már valóban nincs is rá szükségünk, mert bankkártyával, sőt egyre inkább mobiltelefonunkkal, applikációval fizethetünk a termékekért és szolgáltatásokért. Jellemzően minél előrehaladottabb a digitalizáció az adott országban, annál kevesebb a fizikai pénz a bankokban.
Míg egészen a közelmúltig a bankok jutottak eszünkbe, ha a pénzünket biztonságba akartuk helyezni, addig ez ma már nincs így feltétlenül. Digitális világunkban a pénzügyi szektor hagyományos szereplői a FinTech cégekben olyan versenytársakat kaptak, amelyek nem is nevezhetők banknak.
Napjainkban egyre többen vélik úgy, hogy pénzüket több, különböző helyen is biztonságba helyezhetik és forgathatják. Az ügyfelek éppen ezért egyre kevésbé hűségesek bankjaikhoz. Megfigyelhető, hogy a pénzügyi szektor szereplői mind több fiókot zárnak be, és egyre inkább a digitális üzletmenetre térnek át. Fiókok bezárásával a bankok költségeiket csökkentik, és a felszabaduló forrásokat a digitális platformok fejlesztésére fordítják. Elemzői vélemények - többek között az EY előrejelzése - szerint a pénzügyi szektor 10-12 éven belül teljesen átáll majd a digitális platformokra. Így már a nem is olyan távoli jövőben könnyen megeshet velünk, hogy amikor banki ügyet intéznénk, nem lesz fiók, ahová betérhetnénk, hanem csak online szolgáltatásokat, mobil applikációkat használhatunk.
Kulcskérdés a biztonság
Ha pénzügyi tranzakcióinkat online, felhőszolgáltatásokon keresztül intézzük, akkor pénzünket adatok képviselik, ezért védelmük kulcsfontosságúvá válik a pénzügyi szolgáltatók és ügyfeleik számára egyaránt. Felmérések szerint a pénzügyi szektor szereplőit leginkább a túlterheléses (DDoS) támadásokkal, az adatlopás különböző módszereivel, valamint a mobil alkalmazások biztonságával összefüggő problémák foglalkoztatják a leginkább.
A DDoS támadások esetében adatlopásra nem kerül sor, de a weboldal túlterhelésének következtében az online banki szolgáltatások elérhetetlenné válnak, és az ügyfelek nem férnek hozzá számláikhoz, így pénzükhöz sem. Az ilyen támadások kivédésére felkészült szolgáltatók azonban rendelkeznek a megfelelő eszközökkel, amelyekkel észlelik és kiiktatják a rosszindulatú hálózati forgalmat, illetve infrastruktúra szolgáltatásként (IaaS) olyan elasztikusan méretezhető erőforrásokat is készenlétben tartanak, amelyek szinte bármilyen méretű terhelést elbírnak. A bankok éles rendszereit persze kibertámadás vagy fizikai behatás következtében olyan meghibásodás is érheti, amely a szolgáltatások bizonytalan idejű leállását okozza. Az üzlet számára életmentő ilyen helyzetben a DRaaS (Disaster Recovery as a Service) katasztrófa-elhárító szolgáltatás, amely másodlagos környezetet hoz létre a felhőben, és az éles rendszerek kiesésekor automatikusan átkapcsol erre a tartalékra, amíg a visszaállítás megtörténik.
Egyértelmű, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén a FinTech cégek mutatják a jövőbe vezető utat. Közülük az egyik legismertebb a Revolut, amely máris 2 milliós ügyféltábort mondhat magáénak, de arra számít, hogy aktív felhasználóinak száma 2020-ra eléri a 100 milliót. Érthető a szolgáltatás népszerűsége, mert sokat spórolhat vele, aki gyakran utazik külföldre, bárhonnét egyszerűen intézheti pénzügyeit, és a valutaváltásért sem kell külön díjat fizetnie. A Revolut applikációja teljes mértékben felhő infrastruktúrára épül, és szolgáltatásai folyamatosan bővülnek, portfóliójában megjelent már a biztosítás és a kriptovaluta-kereskedés is. A FinTech cég felhőben tárolja az adatokat, Big Data analitikát használ, hogy a mind nagyobb adattömeget gyorsan elemezhesse a pontosabb kiszolgálás és gazdagabb ügyfélélmény érdekében. A hagyományos bankok, amelyek saját, fizikai infrastruktúrájukon vezetnek be hasonló megoldásokat és szolgáltatásokat, ugyanerre sokkal többet költenek.
Innovatív pénzügyi megoldásokat persze csak olyan megbízható és biztonságos felhőszolgáltatásokra építhetnek a szektor szereplői, amilyeneket az Aruba Cloud is kínál. Nyolc adatközponttal rendelkezik Európában, így garantálja azt is, hogy a pénzügyi szolgáltatásokban kezelt érzékeny és értékes adatok az unió területén belül maradnak, ami a törvényi megfelelés szempontjából különösen fontos. Az Aruba Cloud emellett az adatvédelmi magatartási kódexet is kidolgozó CISPE (Cloud Infrastructure Service Providers in Europe) szakmai szervezet társalapítójaként aktívan részt vállal a felelősségtudatos felhőszolgáltatók közösségének építésében.