Ahogy a biometria egyre pontosabban igazolja a személyazonosságot, mind több vállalkozás használja a technológia egy vagy több típusát, hogy az alkalmazottaknak hozzáférést adjon a létesítményekhez, eszközökhöz és adatokhoz.
A meghatalmazott személy odamegy az irodaháza ajtajához, egy másodpercig egy képernyőre bámul, kimondja a nevét egy falra szerelt mikrofonba, és az ajtó varázsütésre kinyílik. Felmegy a lifttel az emeletére, leül az asztalához, és elkezdi a munkanapját. Azokon a napokon, amikor otthon dolgozik, a folyamat némileg hasonló: leül az asztalához, belenéz a laptopja kamerájába, az ujját ráhelyezi egy leolvasóra, és a munkaasztala azonnal elérhetővé válik az otthoni laptopján.
Aki még nem tapasztalta ezt a fajta személyazonosság- és hozzáférés-ellenőrzést a munkahelyén, az is valószínűleg hamarosan találkozni fog vele. Sőt valószínűleg a magánéletében is ismerőssé válik a biometria, amely a mindennapok részévé válik. Az érintéses azonosítóval ellátott mobiltelefonok, az arcfelismerő képességgel elléátott intelligens ajtócsengők és az ügyfélszolgálaton alkalmazott hanghitelesítés, létező biometrikus technológiák, amelyeket a munkahelyeken már alkalmaznak.
A biometria alapvetően fizikai vagy viselkedési jellemzőkre utal, amelyeket egy személy személyazonosságának ellenőrzésére használnak, mielőtt hozzáférést adnának neki létesítményekhez, eszközökhöz vagy adatokhoz. A jelszavakkal ellentétben, amelyeket viszonylag könnyű kijátszani, a biometria minden egyes személy esetében egyedi, állandó, mérhető és hamisíthatatlan. A pandémiát követő világban a biometrikus adatok - különösen az érintésmentes típusok - még fontosabbá váltak.
"Nem arról van szó, hogy a biometria biztonságosabb vagy kevésbé biztonságos. Hanem rról, hogy a személyazonossághoz köti a személyt, és megerősíti, hogy az, akinek vallja magát" - mondta Ondrej Krehel, a New York-i LIFARS kiberbiztonsági szolgáltató vállalat vezérigazgatója az ITpro Today-nek.
"Az elmúlt néhány évben pedig a biometrikus technológia egyre pontosabbá vált az azonosítás szempontjából, főként a gépi tanulási technológiák fejlődésének köszönhetően. Manapság a biometria lehetővé teszi, hogy egy személyt egyszerre számos tényező - arc, hang, viselkedés, sőt, a billentyűzeten való gépelési stílus - alapján azonosítsunk, még akkor is, ha bármelyik információ homályos" - tette hozzá Kirill Kruglov, a Kaspersky vezető kutató-fejlesztője.
Mindezek miatt a biometria robbanásszerűen terjed az üzleti világban. A KPMG szerint a vállalatok 38 százaléka az előző évhez képest 20-39 százalékkal növelte a biometriába való befektetését, míg 16 százalékuk 40 százalékkal vagy annál is nagyobb mértékben növelte az ilyen célú kiadásait.
A vállalkozások számos módon használják a biometrikus technológiát. A mobileszközök biztonsága mellett más kutatások szerint a cégek 17 százaléka a munkaidő-nyilvántartó rendszeréhez, 11 százaléka a szerverszobák ajtózárjaihoz, mások pedig az e-mail használat és az érzékeny adatokat tartalmazó alkalmazások esetében alkalmazzák.
A biometria típusai
Bár a biometriának számos típusa létezik, beleértve a járásfelismerést és a DNS-t is, az üzleti világban a következők a legelterjedtebbek:
Ujjlenyomatok: Sokan használnak ujjlenyomat-olvasókat a mindennapi életben, így az üzleti világban történő bevezetésük nem jelent nagy ugrást. Az ujjlenyomat-olvasók egyre elterjedtebbek a számítógépes hozzáférés és az épületekbe és az épületeken belüli irodákba való fizikai belépés során. A használt szkenner típusától függően a rendszer vagy egy digitális képet elemez, vagy az ujj egyes részei közötti távolságot méri, vagy ultrahangot használ az ujj feltérképezéséhez. Ez a biometrikus hitelesítés egyik legelterjedtebb típusa. Még fejlettebb és pontosabb a vénafelismerés, amely infravörös fény segítségével vizsgálja a személy ujjának egyedi ereit. Az ujjlenyomat- és vénafelismerés egyik ága a kézgeometria, amely a felhasználókat a kezük formája alapján azonosítja.
Retina/iris felismerés: A biometriának az a típusa infravörös fényt és egy IR-képes kamerát használ a személy azonosítására az írisz vagy a retina egyedi mintázata alapján. Rendkívül pontosnak tekinthető.
Arcfelismerés: Az arcfelismerő rendszerek úgy azonosítanak egy személyt, hogy az arcvonásokat, például a szemek közötti távolságot vagy az állkapocsvonal hosszát egy ismert arcokat tartalmazó adatbázishoz rendelik hozzá, hogy megtalálják az egyezést. Ezek a rendszerek egyre inkább háromdimenziósak.
Hangfelismerés: A hangbiometria a személyazonosságot úgy ellenőrzi, hogy a személy hangszínét, hangmagasságát és frekvenciáját összehasonlítja a hangjának egy korábban tárolt sablonjával. A legújabb tesztek mindössze 0,01 százalékos hamis elfogadási arányt mutatnak.
Viselkedési azonosítók: Ez a biometria egy másik kategóriája, amely elkülönül a fizikai biometriától. Jellemzően egy személy munkakörnyezetére vonatkozó különböző tényezőket - például az egér és a billentyűzet mozgását, az írásmódot, a tárgyak tartását, a gesztusok és a járás módját, valamint a fiziológiai jellemzőket - használ fel a felhasználó profiljának kialakításához. Így a vállalat biztos lehet abban, hogy a megfelelő felhasználó, és nem valaki más gépel a billentyűzetén.
Bízzon, de ellenőrizze!
Bármennyire is hatékony a biometrikus azonosítás, mindig érdemes óvatosnak lenni. Ezért a szakértők továbbra is két tényező használatát javasolják, vagy két biometrikus tényezőt, vagy egy biometrikus tényezőt és valami mást, például egy jelszót.
Merritt Maxim, a Forrester Research alelnöke szerint még messze van, hogy a biometrikus adatokra teljeskörűen támaszkodhatnánk a hitelesítés más formáival való kombinálás nélkül. "Ezen a ponton valószínűleg még mindig szükség lesz egy PIN-kódra vagy valami hasonlóra, hogy magasabb szintű hitelesítést adjon. Nem hiszem, hogy a közeljövőben teljes biometrikus megoldást látunk majd" - fogalmazott.
Bár a vállalatok körében gyorsan növekszik az elfogadás, Maxim szerint vannak enyhítő tényezők, például a biometrikus olvasók költsége és a más rendszerekkel való integráció. "Ezért van az, hogy a jelszavak még mindig kiemelkednek az azonosítók közül, mert bármihez használhatóak. A biometriának csak korlátozott haszna van, legalábbis egyelőre" - állította.
Mások a magánélet védelmével kapcsolatos aggodalmakat hangoztatják, arra a veszélyre hivatkozva, hogy a vállalatok olyan személyes adatokat gyűjtenek az alkalmazottakról, amelyek, ha mások lehallgatják őket, veszélyesnek bizonyulhatnak rájuk nézve. A Forrester ezért azt ajánlja, hogy a biometrikus hitelesítés bevezetését tervező szervezetek már a kezdeti tervezési fázisoktól kezdve vegyék figyelembe az adatvédelmi szempontokat. A cég azt ajánlja, hogy a felhasználók személyes adatainak tiszteletben tartását helyezzék előtérbe, és a szabályozásnak való megfelelésből induljanak ki.
