Háború van, tessék komolyan venni!

Különféle számok keringenek arról, mekkora pénzeket fektetnek be a fintech vállalkozásokba világszerte. Több forrást egybevetve kijelenthető, hogy tavaly 15-20 milliárd dollár kockázati tőkebefetetés áramlott e szektorba. A hatalmas összegnek csaknem fele Ázsiában, közel 40 százaléka az Újvilágban, 8 százalék körüli hányada pedig Európában jutott el fintech vállalatokhoz.

Háború folyik a fintech és a tradicionális pénzügyi vállalkozások között - állítja Boros Péter, a Quattrosoft műszaki igazgatója. Lapunknak adott interjújából az is kitűnik, hogy a dolgot komolyan kell venni.

Computerworld: Nem túloz, amikor azt mondja közszereplésein, hogy kitört a háború a pénzügyi szektorban?

Boros Péter: A háború tényleg folyik. A pénzügyi szektorban gyakorta hallom, hogy majd jönnek a fintech cégek, majd lesznek új kihívók - szerintem az új kihívók itt vannak, a harc megkezdődött. Azt is hallani viszont az elemzőktől, hogy a hagyományosnak mondható pénzügyi cégek folyamataiban még hatalmasak a tartalékok. Mi úgy látjuk, óriási a nyomás a hagyományos szektor vállalatain. Változatlanul magasak az üzleti elvárások, ugyanakkor az ügyfelek részéről megjelent az igény, hogy a szolgáltatások legyenek innovatívak. A tradicionális vállalkozásoknak nem mindegyike lesz képes megfelelni ezeknek az összetett kihívásoknak. Ami az innovativitást illeti, abban a fintech cégek egyértelműen előnyben vannak. A tét óriási: e háború nyertese az üzlet prémium részét viszi majd el, a tehetős ügyfeleket.

haboru_van_tessek_komolyan_venni_screenshot_20170413115242_1_nfh.jpg
Boros Péter műszaki igazgató, Quattrosoft
 

CW: Mit tehetnek azok, akiket támadnak a fintech vállalkozások?

BP: Vegyük példaként a biztosítók szegmensét, ahol meghatározó jelentőségű a befizetett díjak adminisztrálásának költsége, pontosabban az, hogy e költséget sikerül-e kellően alacsonyan tartani. Egyik elemzésünkben, amelyet az MNB nyilvánosan elérhető adataira alapoztunk, azt vizsgáltuk, miként alakulnak e költségszintek. Azt találtuk, hogy ezek nem meredeken estek lefelé, hanem talán kicsit még emelkedtek is. Felmerül a kérdés, hogy hol támadnak majd a fintech cégek. Az állítom, hogy pontosan itt: lehet, hogy a költségszint alacsonyan tartása mellett fognak bizonyos ügyfélszegmenseket magukhoz ragadni. És nem majd valamikor, hanem azt állítom, hogy az igen közeli jövőben. Szerintünk az igazi válasz, az igazi fegyver, amelyet alkalmazni kell ebben a háborúban, a digitalizáció. Számos ügyfélnél végeztünk már ilyen projektet, ismerjük a metrikáját, a buktatóit. A digitalizációs platformra építve robotizált folyamatokat lehet felépíteni. Gyorsul a reakcióidőnk és az ügyfelekre tudunk koncentrálni.

CW: Mi kell ahhoz, hogy a digitalizáció sikeres legyen?

BP: A cél pontos kitűzésén túlmenően vezetői elköteleződés nélkül nincs győzelem. A háborús analógiánál maradva, a tábornok az, aki vezényel, és kimondja, hogy előre. Igen fontos továbbá, hogy házon belül olyan csapatot építsünk ki, amely azért felel, hogy megfelelő legyen a digitalizációs projekt kommunikációja. Közel ötven nagyvállalat körében végeztünk kutatást, arra voltunk kíváncsiak, hogy a digitalizációs projektjeik során milyen problémák merültek fel. Azt találtuk, hogy zömében nem informatikai gondokba ütköztek. Számunkra azzal a tanulsággal járt e kutatás, hogy nekünk, informatikai szolgáltatóknak tisztában kell lennünk az üzlettel és az üzleti folyamatokkal is, mert különben nem tudjuk igazán segíteni ügyfeleinket abban, hogy a digitális átállásuk sikeres legyen. Úgy is mondhatnánk, hogy egy platform kell lennünk az üzlettel! Volt olyan digitalizációs projektünk, amelynek eredményeként 270 százalékos teljesítménynövekedést ért el az adminisztratív állomány, ami más szóval azt jelenti, hogy majdnem háromszor annyi ügyet dolgoztak fel ugyanannyi emberrel a digitalizáció után. Szolgáltatási szintet lehet emelni ilyenkor, bővíthető a portfólió anélkül, hogy növelnék a létszámot.

CW: A vesztesek el is tűnnek a szektorukból?

BP: A nagy digitális átalakulásban előfordulhat, hogy a szervezet a jövőben egészen más pozíciót fog elfoglalni az értékláncban, nem pontosan azt fogja csinálni, amit eddig. A napokban volt alkalmam elbeszélgetni egy nagy német bank informatikusaival, akik elmondták, hogy jelenleg kormányzati lélegeztető gépre vannak téve, ezért a bank vezetése elhatározta, hogy drasztikusan csökkentik a belső adminisztrációs költségeket, és fintech cégek back-office szolgáltatójává válnak. Nem lesznek fiókjaik, teljesen átalakul a szervezetük, de fennmaradnak. Azt látom itthon, hogy vannak, akik túlságosan magabiztosak, azt hiszik, hogy ha ma jól megy az üzlet, úgy fog menni holnapután is. Furcsa, vagy inkább szerintem természetes, hogy az általunk kifejlesztett megoldás iránt már érdeklődnek külföldi fintech cégek - miközben hazánkban a tradicionális szektorban a próbálgatás a jellemző a digitalizációt illetően.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

Tölthető az Android 7.1.2 »