Komoly fejlődés előtt hazánkban az elektromos közlekedés

Az okos eszközök és technológiák térhódításának köszönhetően egyre inkább megnyílik az elektromos közlekedés elterjedésének a lehetősége is, amivel egyidejűleg kiemelt figyelmet kell fordítani az intelligens közlekedési rendszerek által biztosított többletszolgáltatásokra, a klíma- és gazdaságpolitikára, valamint a közlekedésbiztonság témakörére is, hangzott el az Okos Jövő Innovációs Klaszter májusi klubestjén.

Az e-mobilitásról Tóth Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője; Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke; Pethő József, a Jedlik Ányos Klaszter képviselője; Huber Krisztián, az Okos Jövő Innovációs Klaszter társelnöke; valamint Dékány Donát, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont képviseletében vitatták meg nézeteiket.

Tóth Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért Felelős Államtitkárságának osztályvezetője kiemelte a társadalmasítás és az edukáció fontosságát. Nézetei szerint a potenciális fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy jelenleg milyen technológiák érhetők el az emissziómentes járművek vonatkozásában, valamint azok alkalmazása milyen lehetőségeket és előnyöket nyújtana számukra. A kormányzat által meghirdetett Jedlik Ányos Program és Cselekvési Terv keretében hozott intézkedések elősegítik az e-mobilitás bevezetését és elterjedését, azonban - az európai példák tapasztalatait is figyelembe véve - hosszú út áll még előttünk ahhoz, hogy a probléma megoldását jelentő direkt ösztönzőrendszer kialakuljon.

"Hazánkban is megfigyelhetővé vált az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése, elsősorban a fővárosi közlekedésben" - mondta az eseményen Huber Krisztián. A fejlesztéseket a Budapest Közút kezdte meg, aminek köszönhetően mára létrejött egy kétszáz kamerából álló zártláncú közúti forgalomfigyelő rendszer, ezen kívül változó jelképzésű táblákat telepítettek a valós idejű tájékoztatás miatt, illetve az aktuális forgalmi rend és a forgalomszabályozás adatainak nyilvántartásának céljából. Nemzetközi szinten már 2020-ra elérheti a 390 milliárd USD-t az e-mobilitás piaca, melynek főszereplői az e-mobiltás szolgáltatók, az elektromos jármű-gyártók, az infrastruktúra-szolgáltatók, illetve a szabályozás és ösztönzőrendszer lesznek.

komoly_fejlodes_elott_hazankban_az_elektromos_kozlekedes_screenshot_20160614153927_1_nfh.jpg
Nagyításhoz kattintson a képre.

 

Dékány Donát nézetei szerint a legszükségesebb egy széleskörű szakmai konzultáció megteremtése, hiszen a fejlődéshez egységes szabályozási rendszerre van szükség az okos hálózatok és városok tekintetében is, például az intelligens közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások területén.

Pethő József úgy gondolja, hogy Magyarországon a töltőinfrastruktúra fejlesztése és ösztönzése elsődleges feladat, hiszen a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy sikeres e-mobility bevezetéshez elengedhetetlen az üzemanyag-vételezési hálózat biztosítása. A hazai e-mobilitás elismert szakértője azt is kifejtette, hogy alapvető változások előtt állunk a közlekedés és az okos technológiák alkalmazása területén, amit helyi programokkal is szükséges támogatni, valamint a kapcsolódó okos hálózati projektekkel való szinergiák adta lehetőségeket ki kell használni.

Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség alelnöke az elektromos járművek jelentős mértékű hazai megjelenését az elkövetkező 3-4 évre datálja, főként a közösségi közlekedés és a városi áruszállítás területén. Úgy véli, hogy a  magas induló költségeket a teljes életciklusra vetítve érdemes vizsgálni és a fenntartható működési és üzemeltetési modellek kialakításán kell dolgozni.

Kommentek

comments powered by Disqus
Ezt olvasta már?

MiniCRM: Tízszer többet évente »