A technológia üzleti szerepével együtt az IT-vezetők befolyása is gyorsan továbbnő a vállalatoknál, de az IBM éves CIO-felmérésének néhány meglepő eredményéből ítélve egyelőre nem tudnak kellő figyelmet fordítani a még több feladat mindegyikére. Trendek, stratégiák és hasznos tanácsok a biztosan bizonytalan 2022-es évre. Cikkünk a nyomtatott Computerworld magazin 2022. január 12-ei lapszámában jelent meg.
Informatikai és technológiai igazgatóikat tartják a felső vezetés legfontosabb tagjainak a megkérdezett vezérigazgatók. Az IBM Institute for Business Value (IBV) legújabb felmérésében (2021 CIO Study: The CIO Revolution) több mint kétszer olyan gyakran mondták róluk a CEO-k, hogy szerepük a következő pár évben kritikus fontosságú lesz, mint a menedzsment más tagjairól - például a marketingigazgatóról és a HR vezetőről -, kivéve persze a pénzügyi és az operatív igazgatót.
- A COVID-19 hatására gyorsan nőtt a hibrid felhőre és mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások iránti igény, amelyekkel a vállalatok üzletkritikus folyamataikat támogatják - mondta Kathryn Guarini, az IBM informatikai igazgatója. - A pandémia utáni időszakban a technológia szerepe minden eddiginél fontosabb lesz, ezért a CIO-k feladata, hogy segítsék a vállalati stratégia formálását, és a házon belüli adatsilók lebontásával nagyobb agilitáshoz és innovációs erőhöz juttassák az üzlet minden területét.
Technológiai fókusz vakfolttal
Negyvenöt országból és huszonkilenc iparágból 2500 CIO vett részt az IBV idei IT-vezetői felmérésében, amelynek elkészítésében most is az Oxford Economics működött közre. Miközben az informatikai vezetőknek továbbra is biztosítaniuk kell a vállalatok napi működését támogató, alapvető IT-szolgáltatásokat, válaszaikból az is kiderült, hogy a menedzsment egyre gyakrabban várja tőlük az üzleti innováció és növekedés előmozdítását.
A technológiai silók lebontása és az új értékteremtés vonatkozásában a megkérdezettek például az adatok és az automatizálás fontosságát hangsúlyozták. A mesterséges intelligenciával (AI) támogatott munkafolyamataikat kiforrottnak tartó CIO-k száma a két évvel ezelőtti felmérés óta 560 százalékkal nőtt. A válaszadók 37 százaléka a folyamatautomatizálásban látja az egyik legjobb lehetőséget arra, hogy pozitív változásokat indítson be vállalatánál, különösen az informatika, a pénzügy és a gyártás területén. Az IT-vezetők egyetértenek abban is, hogy a hibrid felhő kulcsszerepet játszik a mesterséges intelligenciával automatizált munkafolyamatok támogatásában - amire a 2022-es trendek között még visszatérünk. Negyvenkét százalékuk szerint a technológia a fenntarthatóság növelésére is jelentős hatással lesz a következő három évben.
Sok CIO hídszerepet tölt be a különböző üzleti területek között, összeköti a pontokat, hogy a nagyobb agilitás és hatékonyság eléréséhez megfelelően oszthassa el, rendelje hozzá és egyensúlyozza a technológiai erőforrásokat. Ugyanakkor 10 IT-vezető közül csupán 4 mondta, hogy a technológiai területen belül gyakran egyeztet a CTO-val, holott hatékony együttműködésük nyilvánvaló pénzügyi előnyökkel járna. Ha az informatikai és a technológiai igazgató a vállalati kultúrán, a folyamatokon és az eszközön átívelő koordináció nélkül, másra és másképpen használja az adatokat és a mesterséges intelligenciát, akkor az a vállalati szintű rálátás és irányítás rovására megy, és súlyos következményekkel járhat, figyelmeztet az IBV.
A felmérés további meglepő eredménye, hogy a megkérdezett CIO-k alábecsülhetik a hibrid munkakörnyezet kihívásait. Az IT-vezetők 83 százaléka mondta ugyanis, hogy a járványhelyzetben megfelelő intézkedéseket tett a távmunka támogatására, de mindössze 23 százalékuk számol azzal, hogy a kialakított munkakörnyezetet vállalata a COVID-19 pandémia múltán, tartósan is használni fogja. Éles ellentétben áll ezzel, hogy más kutatások szerint az alkalmazottak többsége (65 százaléka) kizárólag távmunkában vagy hibrid modellben dolgozna, ha erre lehetőséget kapna. Ha az alkalmazottak preferenciája később sem változik, akkor a CIO-knak meg kell szüntetniük ezt a vakfoltot stratégiai látóterükben. Nem maradhatnak érzéketlenek, mert a rugalmasság iránti igény kiszolgálásán múlhat, hogy vállalatuk képes lesz-e megnyerni és megtartani a legtehetségesebb munkaerőt.
Öt trend 2022-re
Vállalatvezetők, alkalmazottak és fogyasztók tízezreit kérdezte felmérései során az IBV az elmúlt évben is, hogy feltérképezze, miként változnak elvárásaik és szokásaik, valamint, hogy megértse, mitől sikeresek a legjobban teljesítő szervezetek, és képet alkosson a döntéshozók terveiről, várakozásairól. Kiértékelt válaszaik alapján a technológia, a tehetséges munkaerő és az együttműködéshez nélkülözhetetlen bizalom 2022-ben is a prioritások között fog szerepelni. A vállalatok az új évben arra törekednek, hogy rugalmasságuk, állóképességük és kibervédelmük erősítésével együtt fenntarthatóságukat is növeljék - környezetre gyakorolt hatásuk, szénlábnyomuk csökkentését éppúgy beleértve ebbe, mint az ember és a technológia kapcsolatának újraértelmezését, az emberközpontú szervezeti kultúra fejlesztését.
Miközben a nyílt innováció, a partneri ökoszisztémák szerepe és az integrált ügyfélélmények megteremtése is mind fontosabbá válik, a vállalatvezetőknek jó stratégaként kell előrehaladniuk, ha relevánsak akarnak maradni, mert ma meghozott döntéseiken - és beruházásaikon - is múlik, hogy holnap ajtók zárulnak be, vagy újabb lehetőségek nyílnak meg előttük. Az IBV szerint a biztosan bizonytalan jövőre készülve a vállalatvezetőknek 2022-ben öt meghatározó trend között kell eligazodniuk:
Mindennapok részévé váló digitális átalakulás - A járványhelyzetben a szervezetek 60 százaléka gyorsította fel a digitális technológiák bevezetését, és 55 százalékuk ennek megfelelően hosszú távra áthangolta stratégiáját is. A vállalatvezetők többsége megértette, hogy a transzformáció nem ér véget, ezért ahelyett, hogy egy ideálisnak gondolt végső állapot elérését célozná, inkább a válaszadás, a változáskezelés képességét fejleszti szervezeténél - 56 százalékuk mondta, hogy szükségesnek tartja az agilitás és a rugalmasság agresszív növelését. A technológia szerintük ebben minden más külső tényezőnél nagyobb szerephez jut, különösen a dolgok internetétől (79 százalék), a felhőtől (74 százalék) és a mesterséges intelligenciától (52 százalék) várnak nagy eredményeket, amelyek a nagyobb üzleti teljesítmény eléréséhez szükséges, hatékony együttműködéshez is nélkülözhetetlenek.
Felértékelődő humántőke - Bár a munkakörnyezet virtualizálásával a vállalatok számára lehetővé vált, hogy a világ szinte bármely pontján toborozzanak szakembereket, nagyobb piacelérésükkel nem sokra mennek, ha semmit sem tesznek annak érdekében, hogy a tehetség megnyeréséért zajló versenybe minél vonzóbb, az alkalmazottak jólétét prioritásként kezelő munkáltatóként szálljanak be. Az IBV kutatásai szerint az alkalmazottak közel harmada (30 százaléka) már 2021-ben megvált munkahelyétől, amely nem felelt meg elvárásainak, és további 15 százalékuk hasonló lépést tervez 2022-ben.
Fenntarthatóság és átláthatóság, két sürgető prioritás - Az elmúlt két év traumatikus eseményei arra késztették az embereket, hogy gondolják át, valójában mit tartanak fontosnak az életben, és ezekért az értékekért milyen felelősséggel tartoznak. Az IBV felmérései szerint a világjárvány, különösen a fenntarthatóság vonatkozásában, hatott csaknem minden fogyasztó (93 százalék) nézeteire. Öt közül négy fogyasztó a fenntarthatóságot az egészséggel és a jóléttel társítja. Jóllehet a fenntartható módon előállított termékek hagyományosan luxuscikknek számítottak, ma már a fogyasztók 54 százaléka mondja, hogy hajlandó értük többet fizetni, 48 százalékuk pedig még bércsökkentést is vállalna a fenntarthatóbb jövőért.
Bár ezek a számok ma még inkább a fogyasztói törekvéseket, semmint a tényleges gyakorlatot tükrözik, a vállalatok nem hagyhatják őket figyelmen kívül. A fogyasztók kevesebb mint fele hiszi el csupán, amit a piaci szereplők tevékenységük fenntarthatóságáról mondanak, a többiek pedig vásárlás előtt még utána is járnak a dolognak. A szervezeteknek ezért transzparenssé és hitelessé kell válniuk fenntarthatóságuk kommunikálásában, és ezen a téren a legtöbbjüknek van még hova fejlődniük. Az IBV tavalyi felmérése során 10 cégből 9 ugyan kijelentette, hogy különböző fenntarthatósági kezdeményezéseket indított, de kiderült az is, hogy a lakossági piacra szállító vállalatok csupán harmada méri ténylegesen előrehaladását ezen a téren. Olyan ellentmondás ez az IBV szerint, amelyet a szervezeteknek 2022-ben fel kell oldaniuk.
A technológiának az üzlet működését kell átalakítania - Az egyes munkafolyamatokat áramvonalasító, elszigetelt innováció helyett az IT-vezetőknek olyan integrált rendszereket kell építeniük az új évben, amelyek forradalmasítják az üzleti modelleket. Az IBV kutatásai szerint a COVID-19-re válaszolva a szervezetek 64 százaléka fokozta felhőhasználatát. Ma már szinte mindegyikük (97 százalék) használ felhőalapú megoldásokat, 78 százalékuk pedig legalább próbaprojektet indított a mesterséges intelligencia alkalmazására. A mostani IT-vezetői felmérés szerint 2019-hez képest nem kevesebb mint 700 százalékkal nőtt a hibrid felhőkörnyezetre támaszkodó szervezetek száma, az intelligens munkafolyamatokat kialakító vállalatoké pedig - mint említettük - 560 százalékkal emelkedett. Ma már mindössze a szervezetek 3 százaléka használ egyetlen nyilvános vagy magánfelhőt - míg arányuk két éve még 29 százalék volt -, vagyis napjainkra a hibrid felhő uralkodó IT architektúrává lépett elő.
Bizalom és biztonság szükséges a fenntartható innovációhoz - Miközben a vállalatok kiterjesztik felhőhasználatukat, hogy támogassák a távmunkát, integrálják ellátási láncukat, és jobb élményt szerezzenek ügyfeleiknek, kibervédelmüket is meg kell újítaniuk a nulla bizalom (zero trust) szellemében. A megelőzést hangsúlyozó biztonsági megközelítés abból indul ki, hogy a támadók mindenütt ott lehetnek, ezért minden értékcserét azonosításhoz és hitelesítéshez köt.
A vállalatok így biztonságosabban nyithatják meg határaikat, és a nyílt, mégis védelmet adó felhőhálózatokban hatékonyabban működhetnek együtt, gyorsabban újíthatnak. Az IBV adatai szerint a nulla bizalmat előlegező vállalatok körében öt vezető közül három állítja, hogy biztonsági megközelítésük elősegíti digitális átalakulásukat, míg a többiek táborában ez az arány csupán 35 százalék. Ráadásul a vállalatvezetők több mint fele (54 százalék) arról számolt be, hogy a zero trust és a biztonságosabb kapcsolatok révén valójában nőtt a bizalom partnerkörükben.
