A technológiai fejlődés a felsőoktatást is húzza magával.

A negyedik ipari forradalom korát éljük, amikor az olyan feltörekvő digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a big data, az IoT, az automatizálás és a robotika az ipari létesítményekben is átalakítják a munkavégzést.

Egy kutatóintézet nem árul eszközöket és nem végez rendszerintegrációs tevékenységet. Az alapkutatások során szerzett tudásával azonban szívesen részt vesz ipari projektekben. Például az Ipar 4.0 területén.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi jelentése szerint a nettó nullás kibocsátás egyedül az azonnali ipari forradalom útján érhető el.

Miközben az idei Hannover Messe már egy következő, ötödik ipari forradalom lehetőségét is felvetette, sok vállalat még a jelenlegihez sem zárkózott fel. Egy verzióváltás persze mindig pezsdítő a kommunikációban, de ennél lényegesebb, hogy az új technológiák mellett a szakvásár látogatói az ipar tényleges digitális átalakulását mutató projektek eredményeit és tapasztalatait is megismerhették.

A két szervezet együttműködése a két évtized alatt számos innovatív hallgatói kezdeményezés megvalósítására adott lehetőséget, amelyek gyakran nemzetközi megmérettetéseken is jól szerepeltek. A különleges alkalomból az idei együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírását Joe Kaeser, a Siemens AG globális elnök-vezérigazgatója is megtisztelte jelenlétével és előadást tartott a negyedik ipari forradalom társadalmi hatásairól.

Az ipari forradalom óta létező aggály, hogy a technológia fejlődésével bizonyos feladatkörök és szakemberek helyét gépek veszik. Napjaink robbanásszerű modernizációja mellett szinte minden munkakörrel kapcsolatban felmerül ez a kérdés.

Munkakörök tűnnek el, munkahelyek szűnnek meg a gyártóipar digitális átalakulásával, figyelmeztetnek a piacelemzők előrejelzései. Az idei Hannover Messe kiállításon bemutatott megoldások üzenete azonban egyértelmű volt: az ember szerepe a negyedik ipari forradalom korában is kulcsfontosságú marad. Feltéve, hogy a vállalatok a technológia mellett a humántőke fejlesztésére is fordítanak gondot.

Az Ipar 4.0 paradigmaváltást jelent az iparvállalatok gyártási stratégiájában. A negyedik ipari forradalom lehetővé teszi a hatékony tőkefelhasználást. A digitalizációtól - többek között - a szervezeti hatékonyság növekedését és a hibák csökkenését várják el.

A digitális átállás akár 10 millió új munkahelyet teremthet Nyugat-Európában.

A gyártásban zajló digitalizáció óriási mennyiségű adatot generál (big data). A negyedik ipari forradalom - amely a digitalizációról és az összekapcsolódó automatizálási technológiákról szól - jelentős hatást gyakorol az iparra.

Jó oka van annak, hogy az ipari forradalom újabb változatáról szóló megnyilatkozások zajában nálunk alig hallani olyan vállalkozásokról, amelyek e forradalomnak is nevezett megújulásból tevékenyen veszik ki a részüket. Az informatika nyújtotta lehetőségek kiaknázása az iparágakban szinte minden esetben igen különböző szaktudások együttműködését igényli.

Rendkívül gyors üteme miatt a most zajló negyedik ipari forradalom azonnali intézkedéseket igényel mind a vállalatok, mind a kormányzatok részéről, ha el akarják kerülni a drámai változások káros következményeit.

A vállalatok várakozásai szerint a költségek csökkentésének, a hatékonyság és a nyereségesség növekedésének jóvoltából több mint 900 milliárd dollár hasznot hozhat a negyedik ipari forradalom - állapította meg a PwC Industry 4.0: Building the Digital Enterprise című tanulmánya. A költségcsökkentés nem kis részben a javuló energiafelhasználásnak köszönhető.

Ha valamiről unalmasan beszélnek, az még nem szükségképpen érdektelen. Hogy ülve álomba ne szenderüljek és rá ne boruljak a rendezvényasztal csillogó terítékére, az előbbi mondatot mormoltam magamban tavaly szeptemberben.