Az új uniós kibervédelmi irányelv, a NIS2 számos szervezet számára támaszt új követelményeket több különféle területen. Nehéz eligazodni, kinek milyen teendői vannak, mely rendszereket és folyamatokat kell átvizsgálni, és milyen fejlesztéseket muszáj véghezvinni a megfeleléshez.

A vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az adatvédelem terén, ezért a zero trust megközelítés ma már szinte kötelező elemmé vált a kockázatok minimalizálása érdekében. Ám a szigorú ellenőrzést megkövetelő koncepció alkalmazása során a szervezetek gyakran ütköznek nehézségekbe.

Ön tisztában van vele, vajon mennyi elavult és felesleges adatot tárolnak a cégénél, és ezek hol találhatók a vállalat rendszereiben? Meg tudja becsülni, mennyi tárhelyet és költséget emésztenek fel ezek a fájlok? A legtöbb informatikai döntéshozó nem tud határozott igennel válaszolni a kérdésekre.

Egy friss kiberbiztonsági jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy riasztó ütemben jelennek meg az új típusú online fenyegetések, mert a kiberbűnözők folyamatosan újítanak módszereiken.

Változik a világ, és ezzel együtt változnak az adatok. Már nem csupán adatbázisokkal dolgoznak a vállalatok, amelyekben strukturáltan tárolják az információkat.

Lassan minden hétre jut legalább egy olyan hír, ami arról számol be, hogy feltörték valamilyen nagyvállalat rendszerét, és érzékeny adatokat tulajdonítottak el.

A vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az adatok védelmére. Ez nem csak saját jól felfogott érdekük, de a világszerte egyre szigorúbbá váló előírások is erre kötelezik őket.

Az elmúlt másfél évben a koronavírus elleni védekezésben a mindennapjaink szerves részévé vált az arcmaszk. A megfelelő maszk pedig nemcsak az embereknek, hanem az adatok számára is hatékony védelmet nyújt.