Míg az utóbbi években rendre az önkiszolgáló BI és adatfelfedezés, -vizualizáció bizonyult az üzleti intelligencia leginkább meghatározó trendjének, addig idén olyan, kevésbé látványos terület került az élre, mint a mesteradatok és az adatminőség menedzsmentje - mondta nyitóelőadásában Arató Bence, a BI Consulting igazgatója, a konferencia házigazdája. A cég immár hatodik alkalommal rendezte meg a Budapest BI Forumot, amelynek a gépi tanulást és az R programozási nyelvet középpontba állító idei programjára közel háromszáz szakember regisztrált.
Arató Bence a BARK friss felmérésére (BI Trend Monitor 2019) hivatkozott, amelyben felhasználói, szállítói és tanácsadói oldalról több mint 2600 szakember mondott véleményt az üzleti intelligencia trendjeiről és a BI-projektek sikerességét befolyásoló tényezőkről. A megkérdezettek tízes skálán hetesre értékelték a mesteradat- és az adatminőség-menedzsment fontosságát, az adatfelfedezés és -vizualizáció 6,8 pontjával a második helyre szorult, míg az adatkormányzás ugyanannyi (6,5) pontot kapott, mint az önkiszolgáló BI. Nem sokkal maradt le a dobogós helyezettek mögött a vállalati adatkultúra fejlesztése (6,4) és az adatelőkészítés (6,2) sem, de a válaszadók kiemelték a fejlett analitika és a gépi tanulás (5,5), az agilis BI-fejlesztés (5,6) és az adattárház-modernizálás (5,7) jelentőségét is.
Minthogy a GDPR idén lépett hatályba, a BI-trendek és megítélésük fejlődése aligha meglepő - az adatkormányzás területe például már a BARK tavalyi felmérésében is magas pontszámot kapott. Idei dobogós helyezése azt mutatja, hogy a fenntartható adatkormányzás számos kérdése a megfelelési felkészülés időszaka után is nyitott maradt, nemcsak az adatok elérését, védelmét és biztonságát illetően, hanem a szerepkörök, a kompetenciák és a folyamatok vonatkozásában is. A törvényi megfelelés kényszerén túl persze a vállalatok ma már tisztán látják azt is, hogy az önkiszolgáló BI értelmes és sikeres működéséhez a kimagasló adatminőség éppúgy elengedhetetlen, mint az eszközökkel dolgozó üzleti felhasználók ténykedésének szabályozása.
CDO, a fehér holló
A BARK felmérése során Európában - több mint 1600 résztvevőtől - begyűjtött válaszok alapján a vállalatok közel negyedénél (24 százalékánál) az alkalmazottak 1-5 százaléka BI-felhasználó, további 21 százalékuknál az arány 5-10 százalék, majd a BI-penetráció fokozatosan nő, de csak szervezetek 7 százalékánál éri el a 30-40 százalék, és 4 százalékánál a 40-50 százalék közötti szintet. A válaszadók mindössze 6 százaléka mondta, hogy vállalatánál az alkalmazottak 50-75 százaléka használ BI-eszközöket, ennél is nagyobb penetrációról csupán a megkérdezettek 5 százaléka nyilatkozott.
Más szóval az üzleti intelligencia eszközeit - a segítségükkel nyert információkat - jóval több alkalmazott is használhatná napi munkájában a legtöbb vállalatnál, de kérdés, hogy milyen mértékű BI-penetrációt érdemes megcélozni, valóban szükséges-e minden munkavállaló kezébe önkiszolgáló eszközöket adni.
A kerekasztal résztvevői, akiket Arató Bence előadásának végén a nemzetközi trendek itthoni hatásáról kérdezett, kifejtették, hogy a GDPR és a digitális átalakulás következtében az adatkormányzás és az adatminőség menedzselése a hazai vállalatoknál is kiemelten fontos feladattá vált. A mesterséges intelligenciával támogatott folyamatautomatizáláshoz, például az ügyfelek pontozásához, a személyre szóló ajánlatok elkészítéséhez ugyanis az analitikai minőségnél is jobb adatok kellenek.
Megfelelő BI-penetráció eléréséhez a kerekasztal résztvevői szerint a vállalatnak először mérlegelnie kell, alkalmazottai közül kik jöhetnek szóba releváns felhasználóként. Ha eldőlt, hogy kiket célszerű bevonni a döntéshozatal folyamataiba, akkor a vállalatnak érdemes arra törekednie, hogy mindenki kezébe üzletiintelligencia-eszközöket adjon. Így elkerülhető a túlköltés, de a határokat nem könnyű meghúzni: a bolti eladók például nem vesznek részt a döntések meghozásában, de naponta frissülő célszámok teljesítését várja tőlük a menedzsment, ezért bizonyos értelemben ők is a BI-felhasználók táborába tartoznak.
Arató Bence előadásában a MicroStrategy jelentését (2018 Global State of Enterprise Analytics Report) is idézte, amely szerint a BI-szakemberek a vállalati analitikai stratégia meglétét tartják a kezdeményezések legfontosabb sikertényezőjének - a tanulmány alapjául szolgáló nemzetközi felmérés félezer résztvevőjének 40 százaléka ezt emelte ki. A válaszadók 37 százaléka a szervezeti adatkultúra erősítését, valamint a hatékony adatarchitektúra és technológiai infrastruktúra kialakítását, az adatelőkészítés bevált gyakorlatának alkalmazását és a felhasználók oktatását is hasonlóan (egyaránt 36 százalék) fontosnak tartja az üzleti intelligencia eredményes művelése szempontjából.
Legfőképp a személyes adatok védelmével és az adatbiztonsággal összefüggő vezetői aggodalmak akadályozzák a vállalatokat az adatvagyon és az analitika hatékonyabb használatában, jelezte a felmérés résztvevőinek 49 százaléka. BI-projektjeiket hátráltató tényezőt látnak a válaszadók az adatok szervezeten belüli korlátozott hozzáférhetőségében (33 százalék), a hiányos oktatásban (29 százalék), a kevéssé felhasználóbarát eszközökben (28 százalék), valamint a megfelelő technológia (26 százalék), analitikai stratégia (24 százalék) és csúcsvezetői támogatás (20 százalék) hiányában is.
Rákérdezett a MicroStrategy arra is, hogy dolgozik-e a vállalatoknál az adatvagyon hasznosítását koordináló vezető, azaz chief data officer (CDO). A válaszok szerint a szervezetek meglepően nagy aránya, 57 százaléka már létrehozta ezt a szerepkört, további 24 százalékuk tervezi ugyanezt, és csupán 4 százalékuk nem foglalkozik a gondolattal. Arató Bence szerint azonban Magyarországon ma még egyáltalán nem jellemző, hogy a vállalatoknál CDO dolgozik - és ezt az előadás közönsége a kérdés gyors, kézfeltartásos megválaszolásával is megerősítette. A következő időszakban ez minden bizonnyal újabb karrierlehetőséget teremt majd sok, ma még más szerepkört betöltő hazai BI-szakember számára.
Eszközt a használati esethez
Nem sokat változtak a piaci szereplők erőviszonyai a múlt évhez képest a Gartner friss mágikus négyzete (2018 Magic Quadrant for BI and Analitics Platforms) szerint: 2017-ben és idén is a Microsoft, a Tableau és a Qlick áll az élen. Mindössze annyi történt, hogy időközben a Qlick jobban kiteljesítette technológiai jövőképét - hogy ez pontosan mit takar, azt a piacelemző definiálja elemzésében. A többi szereplő vagy előremutató fejlesztéseivel vagy réspiaci megoldásaival jeleskedik.
Arató Bence kitért rá, hogy a mágikus négyzet - ahogyan azt a Gartner is egyértelművé teszi - csupán egy magas szintű áttekintést ad a piacról, amely önmagában nem szolgálhat a beruházásokról szóló döntések alapjául. A vállalatok helyesen teszik, ha analitikai projektjeik előkészítésekor gyakorlatiasan olyan értékelésekre támaszkodnak, amilyet a Gartner is készít (Critical Capabilities for Analytics and Business Intelligence Platforms, May 2018), hogy használati esetenként rangsorolja a nélkülözhetetlen eszközöket és funkciókat tartalmazó megoldásokat.
Egyébként a BI Consulting tréningjei iránt mutatkozó érdeklődésből ítélve a hazai BI-szakemberek is a három vezető szállító eszközeit használják a legszélesebb körben. Egy év alatt a LinkedIn profiljukban Microsoft PowerBI kompetenciát említő szakemberek száma nőtt a legnagyobb mértékben (a tavalyi 237-ről 621-re), de a legtöbben (807-en) a Tableau-hozzáértésüket tüntetik fel (ez a szám a múlt évben 515 volt), míg a Qlick esetében a két adat szerényebb, 318 és 351, és nem is változott sokat.
A BI-eszközök egyre megfizethetőbbé válnak, a szállítók gyakran frissítik szoftvereiket, és azokat mindinkább kiterjeszthetővé, könnyebben integrálhatóvá teszik. Ez a tavaly azonosított három trend jellemezte idén is az üzleti intelligencia és az analitika piacát, mondta Arató Bence. Minél több végfelhasználó kezébe ad BI-eszközt a vállalat, a havi előfizetési díj összege annál kisebb, akár 10 dollár közelébe csökkenhet, ahogyan azt a Tableau példáján látjuk. A Microsoft havonta frissíti a Power BI-t, és a Qlick is évi öt új verziót ad ki szoftvereihez, amelyeket azután két éven át támogat. Alkalmazásprogramozási interfészeket (API-kat) és különböző - gyakran harmadik féltől származó - bővítményeket ugyancsak mind nagyobb választékban kínálnak megoldásaikhoz a szállítók. A redmondiak AppSource piacterén egy év alatt 115-ről 179-re nőtt a Power BI-hoz letölthető kiegészítők száma, bár előfordul, hogy ezeket a vállalatok elővigyázatosságból letiltják, ha nem bíznak a bővítményben futó kódban.
Idén új trendként jelentkezett viszont, hogy a BI-önkiszolgálás immár az adatelőkészítésre is kiterjed. A képesség megjelent például a Power BI Desktop Data Query funkciójában, és Prep néven a Tableau is új terméket hozott ki erre a célra. Ugyancsak 2018-as fejlemény, hogy a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia és az önkiszolgáló BI-megoldások konvergenciája határozottá vált. A Microsoft például a Budapest BI Forum idején jelentette be, hogy a Power BI-t AI-képességekkel ruházza fel, hogy az üzleti intelligenciához hasonlóan a mesterséges intelligenciát is mindenkinek hozzáférhetővé tegye. Arató Bence előadásában úgy fogalmazott, ma még ugyan nem tudjuk, a gyakorlatban ez pontosan miként fog működni, de kétségtelen, hogy a BI és az AI mostantól mindinkább közös tartománnyá fejlődik.
