Bár az emberi képzeletet a humanoid robotok ragadják meg a leginkább, a piacot egészen másfajta gépek uralják, derül ki rendre a Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentéseiből. A gyárakat, raktárakat, kórházakat és háztartásokat benépesítő robotok sokszínű serege ezzel együtt mind emberibb képességekkel bír, de azokat a hatékonyság és a fenntarthatóság érdekében célirányosan szelektálja és kiterjeszti.
Pepper humanoid robotjának gyártásával már tavaly felhagyott a SoftBank - robbantott a hírrel június végén a Reuters. A 2014-ben bemutatott szolgáltató robotból így összesen 27 ezer darab készülhetett, írta az ügyet ismerő három forrása és a látott dokumentumok alapján a hírügynökség.
A SoftBank Robotics hivatalos közleményben azóta sem erősítette meg az értesülést, de nem is cáfolta. Partnereinek küldött, július végi levelében - amelyet mi is láttunk - viszont arról írt, a szünetelő Pepper-gyártás és a robotikai üzletág párizsi központjában zajló, jelentős létszámcsökkentés ellenére nem tervezi, hogy felhagy humanoid robotjainak értékesítésével és támogatásával. A Pepperhez és a NAO-hoz adott felhőalapú, ügyfélszolgálati és karbantartási szolgáltatások változatlanul elérhetők, minden meglévő szerződés továbbra is érvényes, a két humanoid automatikus beszédfelismerő képességével (ASR) összefüggésben pedig most kötött újabb, több évre szóló megállapodást.
Levelében a SoftBank Robotics úgy fogalmaz, a Pepper 1.8-as modelljének gyártásán az előrejelzések miatt kellett "változtatnia", amelyek szerint a jelenlegi keresletből kiindulva a már meglévő készlet másfél évre elegendő lehet az igények kiszolgálásához. Egy-másfél év múlva dönt majd arról, hogy újraindítja-e a Pepper 1.8-as gyártását, a kereslet függvényében, írta a cég, jelezve, hogy az már erősödött a tavalyi szinthez képest.
Az elmúlt évek jelentős beruházásainak köszönhetően a Pepper és a NAO ma már kiforrott termék, tette hozzá a SoftBank Robotics, így adott a lehetőség, hogy újabb szolgáltató robotok fejlesztésére összpontosítson, amelyek előnyösen bővíthetik a humanoid termékvonalat. A gyártó ennek részleteiről szeptemberben, európai találkozójukon tájékoztatja majd partnereit.
Mindenesetre a SoftBank tavaly decemberben 1,1 milliárd dollárért eladta az elképesztő motorikus képességekkel bíró humanoidjáról is ismert Boston Dynamicsban meglévő 80 százalékos részesedését a Hyundainak. Továbbra is érdekelt marad ugyanakkor a robotika és az automatizálás területén SB Logistics üzletágán, valamint a logisztikai és raktári robotokat fejlesztő Berkshire Grey és AutoStore cégekben meglévő részesedésén keresztül, ahogyan arra a Reuters rámutatott, illetve Whiz néven maga is fejleszt mesterséges intelligenciával felruházott, de nem humanoid, professzionális takarító robotot.
Hódító kobotok
De szükséges-e felépítésében is az emberre hasonlítania a robotnak ahhoz, hogy elfogadásra találjon, és sikerrel töltse be szerepét, azaz hatékonyan segítsen bennünket? Az esetek zömében aligha, olvasható ki a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) legfrissebb piaci elemzéseiből is, amelyek a robotok elterjedése mellett a fejlesztés irányairól is átfogó képet adnak.
Az IFR legutóbbi jelentése (World Robotics 2020) szerint egyértelműen az ipari robotok és a professzionális szolgáltató robotok, azaz a csúcstechnológiás, nagy értékű gépek uralják a piacot. A szövetség adatai alapján 2019-ben 2,7 millió ipari robot dolgozott a gyárakban világszerte, 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban, évente értékesített darabszámuk pedig 2010 és 2019 között megháromszorozódott, így elérte a 373 ezret.
Darabszámot tekintve Ázsia továbbra is az ipari robotok legnagyobb piaca, telepített bázisuk Kínában 2019-ben 21 százalékos növekedéssel elérte a 783 ezret, Japánban pedig a piaci átlaggal megegyező 12 százalékkal a 355 ezret. Európában ennél visszafogottabb (7 százalékos) bővüléssel 580 ezerre kúszott fel az telepített ipari robotok száma. Közülük 221,5 ezer darab Németországban található, nagyjából háromszor annyi, mint Olaszországban (74,4 ezer), és ötször annyi, mint Franciaországban (42 ezer).
Változik a rangsor, ha a gyártóipari robotsűrűséget nézzük, amely az IFR januárban közreadott számai szerint 10 ezer alkalmazottra vetített 113 darabbal új globális csúcsot állított fel. Régiós összehasonlításban itt már Nyugat-Európa vezet 225 darabbal, amelytől az észak-európai országok robotsűrűsége (204 darab) sem marad el sokkal. Utánuk Észak-Amerika (153 darab) és Délkelet-Ázsia (119 darab) következik a gyártást leginkább automatizáló térségek mezőnyében. Nagyságrenddel nagyobb robotsűrűséggel büszkélkedik azonban az éllovas autóipar - Németországban 1311, az Egyesült Államokban 1287, Japánban pedig 1248, míg Kínában 938 darabon állt tavaly ez a mutató.
Egyre erősebb trend az ember-gép együttműködésében szintet lépő kobotok - kooperatív robotok - térhódítása ezen a piacon, installált bázisuk 2019-ben 11 százalékkal nőtt. Az abban az évben értékesített 373 ezer ipari robot közül 18 ezer kobot volt, így piaci részesedésük elérte a 4,8 százalékot. Bár ez még mindig nem túl nagy, az IFR kiemeli, hogy az emberek mellett dolgozó, együttműködő robotok szegmense gyorsan bővül, és a jövőre nézve hatalmas potenciállal bír.
A professzionális szolgáltató robotok piacmérete 2019-ben világszinten 32 százalékkal 11,2 milliárd dollárra nőtt, és további lendületes bővülés elé néz, mivel a járványhelyzetben többek között a fertőtlenítő, a logisztikai, a raktári és a csomagszállító robotok minden eddiginél keresettebbé váltak. Értékalapon a teljes piac 43 százalékát az egészségügyi robotok adják, ami nagyrészt a legdrágábbnak számító sebészeti rendszereknek tudható be. Az egészségügyi robotok forgalma a jelzett évben 28 százalékkal 5,3 milliárd dollárra emelkedett, ami az IFR szerint új csúcsnak számít, de 2022-re még ez is több mint kétszeresére, 11,3 milliárd dollárra bővülhet.
Meggyőzően duplázott viszont már 2019-ben a logisztikai robotok piaca, amely 110 százalékkal 1,9 milliárd dollárra növelte értékét. Az eladásból vagy lízingelésből befolyó szállítói bevételeket szinte kizárólag a beltéri logisztikai robotok hozták. Míg az autonóm, önvezérlő mobil robotokat a vállalatok kezdetben a raktárakban használták, azokat ma már az okosgyárak különböző folyamataiban is alkalmazzák. A logisztikai robotok piacmérete 2022-ben így már a 8,2 milliárd dollárt súrolhatja.
De még a lakossági felhasználásra szánt robotok 20 százalékkal 5,7 milliárd dollárra bővült piacán is a házimunkát végző - például porszívó, padlótisztító, fűnyíró - gépek domináltak 2019-ben. Nagyságrenddel nagyobb az értékesített háztartási robotok száma (18,6 millió), mint a szórakoztató robotoké (4,6 millió), ráadásul a két szegmens eltérő sebességgel nő: 2022-ben 39 millió háztartási robot találhat gazdára, míg szórakoztató robotból 6,1 millió kelhet el.
Olyan piaci szegmenseket emel ki jelentéseiben az IFR, amelyekben nem találkozunk humanoid robotokkal, és ez nem véletlen. Jellemzően programozást, kutatást-fejlesztést támogatnak, vagy protokolláris, kapcsolattartó, tájékoztató szerepkörben találnak alkalmazásra a humanoidok, így a robotpiac szűk szeletét alkotják. Ahhoz, hogy egy robot autót szereljen össze a gyárcsarnokban, alkatrészeket szedjen ki a raktárban, a műtőben segítse a sebészek munkáját vagy kórházi szobákat fertőtlenítsen, nem kell emberszabásúnak lennie - sőt, a humanoid kialakítás akadályozná a hatékonyságban, a megoldást anyag- és energiapazarlóvá tenné. Ugyanez elmondható a háztartási robotokról is, a fejlesztések irányát legjobban leíró három kulcsszó itt is a célszerűség, a hatékonyság, és a hasonlóan fontos követelménnyé váló fenntarthatóság.
Éles szem, puha tapintás, gépi intelligencia
Bár a filmek és regények világát benépesítő humanoid robotokkal gyakorlati alkalmazásokban ritkábban találkozunk, ebből nem következik, hogy a robotok nem kapnak egyre emberibb képességeket - vagy azokat felülmúló tulajdonságokat - a mozgékonyság, az észlelés és a tanulás terén. Lemérhető ez a robotika és az automatizálás egyik legrangosabb elismerésével, az IERA-val (Award for Innovation and Entrepreneurship in Robotics & Automation) díjazott megoldásokon is, amelyet az IFR és az IEEE/RAS (IEEE Robotics and Automation Society) közösen ítél oda a leginnovatívabb fejlesztésekért.
A tavalyi IERA-díjas, a pozsonyi székhelyű Photoneo nagy felbontású MotionCam-3D szkennere például a világ legélesebb látásával ruházza fel az ipari robotokat, segítségével akár az óránként 140 kilométeres sebességgel mozgó tárgyak is ellenőrizhetők és osztályozhatók. A fejlesztés így a logisztika, a kereskedelem és az automatizált házhoz szállítás terén növelheti a kiszedés és az összekészítés hatékonyságát, de az élelmiszer- és a hulladékfeldolgozásban, valamint a mezőgazdaságban is hasznos alkalmazásra találhat. A díj másik várományosa 2020-ban a dán OnRobot RG2-FT intelligens robotkeze volt, amely érzékeny tapintásával, közelség- és nyomásérzékelőivel még az olyan finom, törékeny tárgyakat is biztonsággal kezeli, mint az egészségügyi laboratóriumokban használt tárgylemezek és más mintatartó üvegedények. Az ilyen kifinomult képességekkel felruházott, okos robotok az ember valódi, együttműködő segítőtársává válnak, és speciális robotikai szakértelemmel nem rendelkező, kisebb vállalatok számára is hozzáférhetővé teszik az automatizálást, emelte ki a zsűri a fejlesztések méltatásakor.
Idén júniusban az ABB vehette át az IERA-díjat PixelPaint technológiájáért. A megoldás két precíziós ipari robotkart alkalmaz az autók gyorsabb, rugalmasabb és fenntarthatóbb festésében, segítségével még a kéttónusú és az egyedi dizájn is egy lépésben felvihető. Míg korábban a festék 20-30 százaléka kárba veszett a túlfújás miatt, a PixelPaint a festék 100 százalékát a jármű felületére viszi, az egyedi festés folyamatát pedig 50 százalékkal lerövidíti, idő-, munka- és energiaigényét is megfelezi, jelentősen csökkentve a környezet terhelését.
A díjért versengő másik három döntős is ipari robot volt. Az InPicker univerzális kiszedő és összekészítő rendszert a barcelonai Infaimon nevezte be. A berlini Micropsi Industries vezérlőrendszere, a MIRAI mesterséges intelligenciával segíti az ipari robotok gyors alkalmazkodását a gyártási folyamat változásaihoz. A dániai odensei Mobile Industrial Robots fejlesztése, a MiR250 pedig egy felhasználóbarát mobil robot, amellyel az anyagmozgatás munkafolyamatai optimalizálhatók különböző iparágakban.
