A folyamatosan növekvő otthoni számítógép és szélessávú internet penetráció eredményeként egyre több kiskorú éri el a világhálót. Azonban a bő tartalomból nehéz kiszűrni azt, amely bátran ajánlható fiataloknak. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Minimax rajzfilmcsatorna és az Egyszervolt.hu közös kezdeményezése a gyerekbarát internet éve projekt, amelynek keretében felhívják a tartalomszolgáltatók figyelmét arra, hogy hatalmas a felelősségük a jövendő generációk internetes szokásainak a kialakításában. Emellett segítséget adnak a tartalom szűrésében, ösztönzik a szülőket, hogy legyenek gyermekükkel, miközben az böngészik, továbbá az idősebbeket újabb hasznos tartalmak létrehozására sarkallják - derült ki a szervezet "Safer Internet Day" (Biztonságosabb Internet Napja) apropójából tartott rendezvényen.
A program első akciója egy honlap minősítési rendszer bevezetése. A teljes egészében vagy részben gyermekeknek szánt oldalak minősítését az MTE által meghatározott szempontok szerint az egyesület által felkért szakemberek végzik. Amennyiben egy oldal megfelel a kritérium-rendszernek, akkor megkapja a gyermekbarát honlap logót. Ezeket az oldalakat a minősítést végző szakemberek nemcsak auditálják, hanem azt követően folyamatosan monitorozzák is. Nemkívánatos tartalom esetén figyelmeztetik az üzemeltetőt, de akár vissza is vonhatják a minősítést. A minősített honlapok listája elérhető a BIGYOO.hu honlapon.
Az Európai Unió kezdeményezésére létrejött Biztonságosabb Internet Napja napja alkalmából a UPC kábeles és internet-szolgáltatóval együttműködésben az Insafe, a biztonságos internetezést propagáló nemzetközi szervezet közzétette a fiatalok internetes viselkedését vizsgáló felmérésének első eredményeit. A több mint 12 ezer résztvevő bevonásával készített pán-európai felmérés feltárja, hogy a fiatalok milyen személyes adatokat adnak meg a weboldalakon, hogyan chatelnek, miként kezelik az email üzeneteket, illetve a veszélyeket rejtő programokat és webhelyeket. A felmérés tanulsága szerint a 15-17 éves korcsoport a legveszélyeztetettebb, ezért a biztonságos internetezés módszereit az ő körükben szükséges a leginkább tudatosítani.
A válaszadók, különösen a 10-18 évesek a felmérés szerint óvatosan állnak az azonnali üzenetküldő (messenger) szolgáltatás használatához: 56 százalékuk elutasítja a számukra ismeretlenektől érkező meghívásokat. Ugyanakkor az összes válaszadó 56 százaléka teljes körű leírást ad magáról az új barátokkal való kapcsolat kialakítására szolgáló közösségi oldalakon és szükség szerint magánéleti részletekkel is szolgál. Amennyiben online játékot kínáló webhelyen regisztrációt kérnek, akkor a többségük (53 százalékuk) a valódi személyes adatait adja meg. Csupán 36 százalékuk használ ilyenkor hamis, fiktív adatokat.
A felmérésben résztvevők többsége azonban nyitott arra, hogy többet tudjon meg a biztonságos internethasználatról: 53 százalékuk állítja azt, hogy odafigyel, ha tanára a biztonságról beszél és ezáltal a magatartásán is változtat. Mindössze 24 százalék vallotta azt, hogy nem figyel a tanárára, mivel úgyis mindennapos internethasználó. A fiatalok 73 százaléka tesz valamilyen óvintézkedést, amikor találkozóra megy egy interneten szerzett új ismerőssel. Ugyanakkor a 14-17 évesek körében gyakrabban fordul elő ez a fajta találkozás, így ők fokozottabban érintettek ennek veszélyeiben is.
A felmérés szerint a fiatalok 44 százaléka egyszerűen tudomást sem vesz a valamelyik barátjától elektronikus úton kapott szexuális vagy erőszakos tartalmú képekről. Több mint egyharmaduk (36 százalék) felhívja szülei vagy tanára figyelmét ezekre a képekre, ám 29 százalékuk nem tudja, mit tegyen ilyen helyzetben. Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy miközben a tízéveseknek még 60 százaléka vonja be az idősebbeket, ez az arány gyorsan csökken az életkor előrehaladtával. A 17 éveseknek már csak kevesebb, mint 30 százaléka mutatja meg a kéretlenül érkezett képeket szüleinek vagy tanárainak. Ugyanakkor a 18 év felettiek körében ismét emelkedik az arányuk. A kéretlen képek érkezését követően a válaszadók 62 százaléka elmeséli ezt a szüleinek, ha ők ezt tartják a legjobb cselekedetnek. Mindazonáltal a tíz év felettiek 35 százaléka továbbítja ezeket a szórakoztatónak talált a képeket a barátainak.
Az online vásárlások fizetési módszereire vonatkozó kérdésre a válaszadók 83 százaléka azt mondta, hogy szüleitől kér engedélyt a bankkártyás fizetésre. A tíz év alattiak egyötöde viszont azt válaszolta, hogy engedély nélkül használja fel erre szülei hitelkártyáját. Ugyanennyien (20 százalék) hamis adatokat adnak meg. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a tíz év alattiak nem fogták fel a kérdés komolyságát. Erre abból lehet következtetni, hogy az arányszámok hirtelen 9 és 12 százalékra, majd 2 és 10 százalékra csökkenek a 11 és a 16 évesek körében. A válaszadók fele megpróbál leiratkozni a listáról, ha például egy ingyenes csengőhang letöltését követően gyakran SMS-eket kap és az egyenlege vészesen csökkenni kezd. Több mint kétharmaduk (36 százalék) mobilszámot vált és jelzi a panaszát a szolgáltatónak. A tízévesek mintegy 30 százaléka azonban nem tudja, mit tegyen ilyen esetben, majd ez az arány az életkor előrehaladtával csökken, ám a 18 évesnél idősebbeknek is még a 16 százaléka tanácstalannak mondta magát.
Összességében a felmérés azt mutatja, hogy a fiatalok közül a 15-17 éves korcsoport intenzívebben használja a digitális technológia áldásait, ám ezzel egyben nagyobb kockázatot is vállalnak más korcsoportoknál. A biztonságos internetezés tudatosításának ezért elsősorban erre a korosztályra kell összpontosítania, különös tekintettel a közösségi oldalak használatában rejlő veszélyekre. A UPC a maga eszközeivel igyekszik felhívni e korosztály figyelmét a veszélyekre és védelmet is nyújtani nekik. A szolgáltató emellett nemzetközi szinten több kezdeményezést is támogat, amelyek segíthetnek tudatosítani a fiatalokban az internet, az email, az üzenetváltó programok és a fizetős oldalak használatában rejlő veszélyeket.
