Hirdetés
. Hirdetés

Iszlám forradalom - iráni drónok segíthetnek Oroszországnak Ukrajnában?

|

Nagyon valószínűtlen, hogy Irán csak azért fokozná a konfrontációt a Nyugattal, hogy UAV-okat szállítson Oroszországnak - vélik szakértők.

Hirdetés

Múlt hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt állította, hogy Irán "több száz" UAV-ot készül küldeni Oroszországnak, hogy azt Moszkva ukrajnai katonai műveletében használják fel. Irán egyenesen visszautasította az állítást, Oroszország pedig nem kommentálta az állítást.

Közben Teherán és Moszkva bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök az iráni fővárosba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson Ebrahim Raisi elnökkel. De vajon hasznukra lehetnek-e Oroszországnak az ukrajnai különleges művelet során ezek a drónok? És ez a fejlemény hogyan befolyásolhatja az Irán elleni szankciók feloldásának valószínűségét?

Hirdetés

Információik szerint...

"Információink szerint az iráni kormány arra készül, hogy gyorsított ütemezéssel akár több száz UAV-ot, köztük fegyverkezésre alkalmas UAV-okat adjon át Oroszországnak" - állította Sullivan. Noha az újságíróknak egyértelműen Ukrajnáról beszélt - ezért, bár kifejezetten nem hangzott el, feltételezhető, hogy az USA most arra számít, hogy iráni drónok Kelet-Európában is akcióba lépnek. "Nem világos, hogy Irán szállított-e már ilyen UAV-okat Oroszországnak" - mondta Sullivan, hozzátéve, hogy az ország már ebben a hónapban megkezdi az orosz erők kiképzését a drónok használatára.

A Kremlből azonban más hírek is érkeztek, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ugyanis bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin a következő héten, július 19-én Teheránba látogat. A Putyin és Ebrahim Raisi iráni elnök közötti kétoldalú találkozó napirendjét és részleteit nem hozták nyilvánosságra. "Valóban lesz egy találkozó Putyin, Raisi és Erdogan között. A háromoldalú találkozó mellett kétoldalú megbeszélésekre is sor kerül" - mondta Peszkov.

Ami Teheránt illeti, határozottan tagadta, hogy bármilyen tervei lennének az Oroszországgal való együttműködésre, UAV-ok szállítása terén. Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanaani a média képviselőjének kérdésére elmondta:

"Az Irán és Oroszország közötti együttműködés bizonyos fejlett technológiák terén az ukrajnai háború előtti időkre nyúlik vissza, és a közelmúltban nem történtek jelentős fejlemények ezen a területen".

Mit tudunk az iráni UAV-okról

Washington már azelőtt is óvatos volt az iráni drónprogrammal kapcsolatban, hogy Oroszország megkezdte volna az ukrajnai háborút. Tavaly novemberben az USA szankciókat vezetett be olyan iráni magáncégek ellen, amelyek állítólag harci és felderítő UAV-ok gyártásában vettek részt.

Az amerikaiak szerint ezek a vállalatok azt állították, hogy "magánkutatással" foglalkoznak, miközben titokban kritikus támogatást nyújtottak az iráni Iszlám Forradalmi Gárda UAV-fejlesztéséhez, és nemzetközi tranzakciókat bonyolítottak le az iráni kormány érdekében. Ez utóbbi viszont drónokat szállított szövetségesei számára - köztük olyan csoportoknak, amelyeket az USA terrorszervezetként ismer el.

Figyelemre méltó, hogy az amerikai pénzügyminisztérium már akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy az iráni UAV-ok "veszélyeztetik a nemzetközi békét és stabilitást".

Mindazonáltal, az iráni drónokkal valójában nagyon is érdemes foglalkozni - az ország már az 1980-as évek óta tervez ilyeneket. "Jelenleg Iránnak több tucatnyi drónrendszere van, a miniatűr drónoktól a közepes magasságú, nagy hatótávolságú modellekig" - mondta Denis Fedutinov, a Drone Aviation magazin főszerkesztője.

Néhány iráni UAV-ot az amerikai tervek ihlettek. A Qods Yasir például az irániak által 2012-ben elfogott Boeing Insitu ScanEagle alapján készült, míg a Shahed 171 Simorgh és a Saegheh-2 sok közös vonást mutat az iráni légteret 2011-ben megsértő RQ-170 Sentinellel. Az amerikai MQ-1 Predatorhoz vizuálisan hasonló Shahed 129 támadó drónok különösen érdekesek, mivel 2014 óta aktív szerepet játszanak a szíriai polgárháborúban.

"Irán nem túl lelkes a drónjairól szóló információk megosztásában, csak azt tárja fel, ami számára előnyös. De kétségtelen, hogy egyik előnye az UAV-fejlesztés terén szerzett hatalmas tapasztalata" - jegyezte meg Denis Fedutinov. Mindazonáltal az iráni technológia nem tudja tartani a versenyt a török konkurenciával. "A török tervezők a különböző drón-alrendszerek piacvezető beszállítóival működnek együtt, ami megkönnyíti számukra a kifinomultabb berendezések kifejlesztését".

Miért van szüksége Oroszországnak iráni drónokra?

Noha minden drón lényegében ugyanaz, az egyetlen különbség a feladatuk, a rakományuk és a repülési idejük. "Iránnak nincsenek kiemelkedő drónjai, de senki másnak sincsenek. Minden drón lényegében ugyanolyan" - magyarázta.

Moszkva is jó ideje fejleszti saját UAV-jait. A védelmi ipar felügyeletével megbízott orosz miniszterelnök-helyettes, Jurij Boriszov a múlt hónapban azt mondta, hogy Oroszország "szinte minden típusú pilóta nélküli katonai légi rendszerhez hozzáférhet, beleértve a felderítő, támadó, taktikai, műveleti és műveleti-taktikai modelleket". Ugyanakkor nem tagadja, hogy Oroszországnak "már sokkal korábban fel kellett volna ismernie a drónok előnyeit". Noha a tervek szerint ennek megfelelően fel is pörgetik a gyártást, ám ehhez idő kell. Azaz Oroszország az iráni drónokat átmeneti megoldásnak tekinti, amíg az orosz drónok szolgálatba nem állnak.

Moszkva elsősorban a nehéz felderítő és támadó UAV-rendszerekben lenne érdekelt. "Ha ezek az orosz hadsereg rendelkezésére állnának, nem látom akadályát annak, hogy ilyen rendszereket telepítsenek Ukrajnába. Ami pedig a polgári áldozatokat vagy a baráti tüzet illeti, a drónok nagy pontosságú fegyverrendszereket hordoznak, amelyek minimalizálják ezeket a kockázatokat" - mondta Fedutinov.

Viktor Litovkin, nyugalmazott ezredes, a TASZSZ katonai kommentátora kétségét fejezte ki, hogy az iráni drónok bármilyen hasznát vennék Ukrajnában. "Egyetlen fegyvertípus sem változtathatja meg a háború menetét. Nos, a nukleáris fegyverek igen, de az ukrajnai konfliktus atomháborúvá eszkalálódása kizárt. A drónok önmagukban nem fegyverek, hanem harci platformok" - mondta.

Vajon Irán képes lesz fedezni Oroszország UAV-igényét?

"Úgy hangzik, hogy az iráni cégek képesek voltak beindítani a drónok tömeggyártását. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy elkezdték eladni UAV-rendszereiket bizonyos vevőknek" - mondta Fedutinov arra a kérdésre, hogy Irán képes-e drónokat exportálni. Litovkin ezzel egyetértett: "Irán jelentős számú drónt gyártott, amelyeket most éppen raktárakban tárolnak". "Irán nem vesz részt semmilyen háborúban, így nincs szüksége azokra a drónokra, míg Oroszország felhasználhatná őket az ukrajnai hadjáratában. Nem csoda tehát, hogy különböző típusú UAV-okat vásárolhatnánk Irántól" - véli a katonai szakértő.

Vlagyimir Szazsin, az Orosz Tudományos Akadémia Keleti Tanulmányok Intézetének munkatársa, Irán-szakértő nem ért egyet: "Iránnak számos ellenfele van a térségben, köztük Izrael, az Öböl-országok, Jordánia és Egyiptom. Még egy "közel-keleti NATO" létrehozására vonatkozó javaslatok is születtek. Mindezek a fejlemények nyomás alatt tartják Iránt, ezért nem hiszem, hogy veszélyeztetné védelmi képességeit azzal, hogy drónjait más országnak adja át".

Szazsin is kételkedik abban, hogy Teherán képes-e tömegesen gyártani és exportálni UAV-okat: "Irán drónokat szállít 'szövetségeseinek' - leginkább a jemeni hutiknak -, és aligha számolhatjuk őket több százra, tucatnyi lenne a reálisabb becslés, és még a típusukat sem ismerjük. Irán a katonai drónok mellett egyszerűbb modelleket is gyárt, szinte játékokat. Nem hiszem, hogy Irán képes lenne ilyen korlátozott idő alatt növelni a gyártás méretét. Az Iránban jelenleg gyártott rendszereket aligha lehet exportálni".

Mi áll még az útjában?

"Nem hiszem, hogy február 24-e előtt bármilyen terv is létezett volna arra, hogy drónokat adjanak el Oroszországnak. Lehet, hogy utána voltak megbeszélések, de kétlem, hogy ténylegesen bármi is történne" - mondja Szazsin. Úgy véli, hogy politikai megfontolások is közrejátszanak: "Irán semleges az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban. Rendíthetetlen álláspontja az, hogy a lehető leghamarabb tűzszünetet kell elérni. Nem hiszem, hogy Irán azt tervezi, hogy bármelyik oldalra is álljon, Oroszországot támogatva és a Nyugattal szemben".

Azt is elmondta, hogy Teherán nagyban érdekelt a bécsi tárgyalásokban az iráni atomalku újraindításáról, amelyet Donald Trump kormánya lényegében felmondott. "Irán azt akarja, hogy ez az alku létrejöjjön, mert azt akarja, hogy a nyugati szankciókat feloldják. Az EU, Japán és más országok támogatják Teheránt a programjában. Nem tudnak várni a szankciók enyhítésére, mert így azonnal hozzáférhetnek a súlyos helyzetben lévő iráni gazdasághoz. Teheránnak valóban szüksége van külső befektetésekre minden iparágban. És a technológiára. Nyilvánvaló, hogy Oroszország egyikben sem tud neki segíteni, míg az EU és Japán igen" - magyarázta Szazsin.

A szakértő azt is megjegyzi, hogy Oroszország drónokkal való ellátásával Irán nagyobb nyomásnak lenne kitéve a Nyugat részéről, ami veszélyeztetné jövőbeli partnerségeit olyan országokkal, amelyek befektetéseket és technológiát tudnának biztosítani. "Ez nem az a fajta kockázat, amit Irán kész vállalni, ez a konfiguráció nem előnyös számára" - tette hozzá Szazsin.

A szakértő szerint egy színfalak mögötti alku Moszkva és Teherán között szintén lehetetlen. "Ma egy ilyen alku csak néhány órán át maradna titokban. Még ha Irán titokban szállítja is Oroszországnak a drónjait, a harci zónában felfedeznék őket. Ez még nehezebb helyzetbe hozná Iránt" - véli Szazsin.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.