Vélemény

A karácsony mindenkinek mást és mást jelent, és modern társadalmunkban sokak számára már elveszett mindennemű szakrális háttere. De egyvalamit mindenkinek adhat, ezért a folyamatos hajtás közepette érdemes kicsit behúzni a féket.

Mint arról a Wikipédia is megemlékezik, lapunk elődjét a Központi Statisztikai Hivatal indította el 1969-ben, akkor még Számítástechnika néven. A kék, majd a piros fejlécű újság, később pedig a Computerworld hasábjain az infokommunikáció történetének számos mozzanatát rögzítették a korszak legjobbjai közé tartozó szakújságírók.

Minden az üzletről szól, még a vakcina-fejlesztési verseny, de a vállalati felelősségvállalás is. Ha szeretett hazánk le van maradva a víruskutatásban, fúrjuk meg azokét, akik előrébb tartanak! Üresen álló irodáinkat, porosodó autóflottánkat ajánljuk fel jótékony célra! Kanyargós eszmefuttatás következik.

Olvasom, hogy egyhetes időeltolódással követjük Ausztriát, és ez ökölszabály. Azt is, hogy a kollégisták az online oktatás visszaállításának, a kollégiumok bezárásának hírére törni-zúzni kezdtek. Meg azt, hogy a járvány okozta válság következtében munkakeresők tízezrei fordultak szinte egyik napról a másikra munkaerő-kölcsönzőkhöz. Főszerkesztői vélemény következik.

Rossz érzések fognak el, ha a címül választott regényre gondolok. Persze nem kell újraolvasnia annak, aki mostanában állást keres a Coviddal sújtott informatikai szektorban, mert állás, jól fizetett munka akad dögivel, ugyanakkor az is igaz, hogy sokaknak épp a járvány miatt bicsaklott meg a karrierjük.

Emlékeznek Stanisław Lem számos filozófiai kérdést felvető sci-fijére, a Kiberiádára, amelyben Trurl, a mérnök bolygók között utazgat, és szinte mindenhol gonoszsággal, butasággal, telhetetlenséggel, alattomossággal, hazugsággal és erőszakkal találkozik, legyen az illető emberforma lény, vagy robot?

Talán emlékeznek még, vagy olvastak róla, hogyan ragadt benne az Egyesült Államok a vietnámi háborúban. A koronavírus-járvány hullámvölgyében őszre meghirdetett konferenciák sokaságával jártak hasonlóan a szervezők. A felelősség az övék, mert most valóban bárki lehet vírushordozó.

Minden jel arra mutat, hogy elérkezett a koronavírus-járvány második hulláma. Maga a vírus alighanem változott, mutálódott közben, talán fertőzőbb lett, de kevésbé pusztító, mert a fennmaradásához szüksége van gazdatestre. Mi, gazdatestek a hullámvölgyben ellustultunk, elhanyagoltuk a maszkviselést, sőt sokakat magukkal ragadtak a konteók, tömegessé vált a járványtagadás.

Évek óta tartó tendencia fékeződik meg, ha az ipar szereplői partnerségre lépnek a mérnökegyetemekkel a diákok elszipkázása helyett. Így is marad épp elég kérdőjel az informatikusképzés körül.

Nem a véletlen műve, hogy miközben az országba ezrével érkeztek külföldről lélegeztető- és légzést segítő gépek, három hazai egyetem is kormánytámogatást kapott ilyen berendezések kifejlesztésére, és az sem, hogy techcégek és gyógyszergyárak versengenek a betegekért, de legalábbis az adataikért.