Az elmúlt években több millió felhasználó fájljait titkosították olyan rosszindulatú szoftverek, amelyeket kifejezetten azért fejlesztettek ki különböző bűnöző csoportok, hogy pénzt facsarjanak ki belőlünk. A zsarolóprogram eltűnésére egyhamar nincs remény, úgyhogy érdemes minél többet megtudni róluk.
1. Nem csak a PC-ket veszélyeztetik!
A legtöbb zsarolóprogramot Windowsra írták, de vannak már androidos és Linux-rendszereket támadó variánsok is. Sőt, szakértők szerint MacOS X-re, vagy akár okostévére is létrehozható ilyen szoftver!
2. A bűnös általában megússza
Hallani ugyan szórványos letartóztatásokról, de a bűnözőket legtöbbször ügyesen megbújnak a TOR anonim hálózatban. Az FBI egyik ügynöke egy tavalyi rendezvényen elismerte, hogy ők is azt tanácsolják az áldozatoknak: fizessenek, különben lemondhatnak az adataikról.
3. Mentsünk, mentsünk, mentsünk!
Készítsünk biztonsági másolatot fontos adatainkról, de sose olyan külső meghajtóra vagy hálózati helyre, ami állandóan a számítógépünkre csatlakozik! A zsarolóprogram ugyanis minden elérhető meghajtót és hálózati forrást titkosít.
4. Most talán megúsztuk, de ne bízzuk el magunkat!
A zsarolóprogramok készítői néha hibáznak a titkosító algoritmusban, ami lehetővé teszi, hogy a váltságdíj kifizetése nélkül visszaállítsuk az adatokat. De a bűnözők gyorsak kijavítják a hibát, és az új verzióra váltanak.
5. Legfontosabb a megelőzés
A zsarolóprogramokat e-mail mellékletben éppúgy megkaphatjuk, mint makróval ellátott Word-dokumentumban, vagy fertőzött webhelyek rosszindulatú hirdetésein kattinva. Az is előfordul, hogy a kódot más rosszindulatú program telepíti fel a gépünkre.
Mindezek alapján fontos, hogy rendszeresen frissítsük a számítógépünkön futó programokat, legfőképp az OS-t, a vírusellenes szoftvert, a böngészőt és a böngésző olyan bővítményeit, mint a Flash Player, az Adobe Reader, a Java és a Silverlight. Sose hajtsunk végre makrót egy dokumentumban, mielőtt nem beszéltünk a feladóval, és legyünk nagyon óvatosak a csatolmánnyal ellátott e-mailekkel.
