2024-ben az MI és a digitális ikrek befolyásoló tényezőként jelennek meg a szociálpolitikában

|

A fősodratú médiában meglehetősen észrevétlen módon, de közelednek egymáshoz a társadalomtudományi modellek és a technológia emberi viselkedést elemző és -előrejelző képességei.

Ez a - konvergens technológiák néven ismert - terület gyors ütemben fejlődik. Olyannyira, hogy a Fujitsu prognózisa szerint 2024-ben soha nem látott felismeréseknek leszünk majd tanúi, és létrejön a mesterséges intelligenciával támogatott társadalmi modellezés szakterülete.

 2024-ben például MI-vel támogatott digitális ikrek segítségével próbálnak majd kezelni olyan társadalmi kihívásokat, mint a klímasemlegesség és a körforgásos gazdaság. Teljesen át fogja alakítani ezt a területet, hogy a potenciálisan torzító elméleti modellek helyett valós emberek megfigyelt adataira támaszkodó prediktív viselkedési modelleket lehet használni, és ez rendkívül pontos testre szabást tesz lehetővé.

Viselkedés-előrejelzés

A két terület közötti konvergencia gondolata nem új jelenség. 2019-ben a Cleverism magazinban megjelent egy cikk, amelynek állítása szerint  a társadalom és a kultúra hozza létre a tudományt, a tudomány pedig cserébe hatással van a társadalomra. Egy 2021-es tudományos értekezés is tárgyalta a mesterséges intelligencia és a társadalomelmélet metszetét, nehézségként említve, hogy nem egyenletesen állnak rendelkezésre adatok a társadalmi élet különböző területeire és elméleteire vonatkozóan. Ez a probléma azonban ma már nem jelent akadályt. A mesterséges intelligencia számítógépes képfelismerési képességei mára olyan szintre fejlődtek, hogy felismerik, sőt meg is tudják jósolni az emberi viselkedést.

A Fujitsu Actlyzer elnevezésű mesterséges intelligencia például az emberhez hasonló módon érti, jelzi előre és értékeli a dolgokat. A technológia a gép "szemeként" működve, közvetlenül a kameraképekből rögzíti az emberi viselkedés elemeit. Ennek alapján a MI megérti a helyzetet, és meg tudja jósolni, mi fog történni ezután. A magánélet védelmét szem előtt tartva olyan technológiát is fejlesztünk, amely videófelvételek nélkül képes az emberi viselkedés elemzésére.  Emellett a humán- és társadalomtudományok, például a viselkedéstudomány és a pszichológia eredményeinek felhasználásával pontosabb emberi modellezési technológián is dolgozunk.

Társadalmi modellezés

A nagy tömegű viselkedési adatokhoz való hozzáférés és a fejlett analitika egyre mélyebb betekintést nyújt a kollektív dinamikába, a hálózatok működésébe és az összetett társadalmi mintákba. Az így megszülető új modellek pedig pontosan feltárják a csordaszellem megnyilvánulásai mögött álló mechanizmusokat, például a pénzügyi piacok működése, a félretájékoztatás terjedése és a társadalmi normák elfogadása kapcsán. Ha ezeket a modelleket digitális ikrekben is megjelenítjük a beavatkozás "Mi lenne, ha?" típusú elemzése céljából, a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó információkhoz juthatunk.

A modellezés és a számítógépes társadalomtudomány soha nem látott részletességgel fogják szimulálni a társadalmakat, lehetővé téve az elméletek és a szakpolitikák magas szintű tesztelését. Egy város dinamikájának és az ott élők igényeinek elemzése például segítheti a helyi körülményekhez igazodó lakhatási, mobilitási és rekreációs stratégiák tervezését. Az új pedagógiai modellek pedig személyre szabott, MI-vel kiegészített oktatást tesznek lehetővé, amely hatékonyabban támogatja a különböző tanulási stílusokat.

A digitális próbák kora

Itt azért még nem tartunk, de már nem vagyunk túl messze. Kezdjük látni, hogy valójában ezek a lehetőségek is megvalósulhatnak. A Fujitsu áprilisban mutatta be a szakpolitikák kidolgozását és az üzleti tervezést támogató, "digitális próba" (digital rehearsal) elnevezésű új technológiát. A megosztott mobilitási szolgáltatásokat nyújtó Beryllel együttműködésben végrehajtott első demó a különböző közlekedéspolitikai stratégiák hatásairól biztosít valós szimulációkat. Egy digitális iker segítségével reprodukálja, hogyan veszik igénybe az emberek az e-roller-szolgáltatásokat az egyesült királyságbeli Wight-szigeten.

 Az új technológia az emberi viselkedést modellező közgazdasági "kilátáselmélet"  (Prospect Theory) és a mesterséges intelligencia ötvözésével von le következtetéseket az emberek valós viselkedésére nézve. Reprodukálja a veszteség túlbecslésére és a potenciális nyereség alábecslésére hajlamosító emberi elfogultság miatti torzításokat, valamint a viselkedést befolyásoló szituációs tényezőket, például az időjárást. A Wight-szigeti digitális próba azt teszteli előre, milyen hatással lenne, ha az emberek átállnának az autókról az elektromos rollerekre. A Fujitsu azt is megbecsüli, milyen hatást gyakorolna a személygépkocsik e-rollerekkel való kiváltása a CO2-kibocsátásra, és mekkora mértékben befolyásolnák a különböző intézkedések (pl. a rollert a meghatározott pontra visszavivő felhasználóknak járó szolgáltatási díjkedvezmények) az emberek közlekedésieszköz-választását. A végső cél üzleti előnyök biztosítása a Beryl számára, az autóhasználat káros környezeti és társadalmi hatásainak csökkentése, a közlekedéspolitikai döntések támogatása és pozitív hozzájárulás a Wight-sziget tágabb értelemben vett gazdaságához.

Jobb viselkedés-előrejelzés és társadalmi modellezés

A fenti csupán egyetlen példa. Gyors fejlődésre számíthatunk a viselkedés-előrejelzés további alkalmazási területein: a jóllét javítása, valamint a biztonságos és fenntartható társadalom megvalósítása terén, de emellett például a bűnmegelőzésben is ígéretes fejlesztések zajlanak.

Japánban jelenleg is folynak kísérletek, amelyek a telefonos csalások potenciális áldozatainak élettani adatait elemezve segítik megelőzni a csalást. A technológia a szorongáshoz kapcsolódó érzésbeli változásokat jelző élettani adatok (pl. légzés, szívritmus) alapján becsüli meg, hogy épp becsapnak-e valakit.

Ennek a megközelítésnek természetesen megvannak a maga kockázatai. Garantálni kell a magánélet védelmét, és ki kell küszöbölni az elfogultság okozta torzítást. A társadalmi modellezés jelenlegi gyakorlata azonban talán még inkább ki van téve a hibás következtetések kockázatának a kis adatminták és a kutatói részrehajlás lehetősége miatt. Az MI-alapú társadalmi modellezés pontosabbá teheti az emberi és társadalmi viselkedésre vonatkozó előrejelzéseket, és ezen keresztül javíthatja, illetve észszerűsítheti a szociális szolgáltatások működését.

0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.