Az EU vállalati fenntarthatósági jelentkészítésről szóló új irányelve (CSRD) sokkal átláthatóbbá kívánja tenni a vállalati működés környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) hatásait a nem pénzügyi jelentéskészítési irányelv (NFRD) hatálya alá tartozó vállalatoknál. A 2024 januárjában hatályba lépő CSRD az ENSZ fenntartható fejlődési céljait szolgáló törekvésekre szeretne ráerősíteni. Ezekkel a célokkal az ENSZ a világ legsürgetőbb kihívásainak 2030-ig tartó kezeléséhez szab kereteket.
A CSRD szerteágazó jelentéstételi követelményei miatt azonban olyan sokan azért aggódnak, hogy a szervezetek minden erőforrásukat a megfelelésre fordítják majd ahelyett, hogy valódi előrelépést tennének a fenntarthatóság terén.
A gyakorlatban nehezen kivitelezhető?
A CSRD célja, hogy az EU-ban minden nagyvállalat és a KKV-k egy része számára kötelezővé tegye a fenntarthatósági jelentések készítését. Az ESG különböző témáival foglalkozik: például az éghajlatváltozással, az emberi jogokkal, a sokszínűséggel, a korrupció elleni küzdelemmel stb. Bár a CSRD üdvözlendő lépés a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság felé, komoly kihívásokat támaszt azokkal a szervezetekkel szemben, amelyekre vonatkozik.
Az egyik fő kihívás az összegyűjtendő, ellenőrizendő és közzéteendő adatok puszta mennyisége és komplexitása. A CSRD értelmében a szervezeteknek 12 terület több mint 100 mutatójáról kell jelentést készíteniük. Ekkora adattömeg minőségének és megbízhatóságának biztosítása jelentős időt, erőforrásokat és szakértelmet igényel. Ráadásul a CSRD nemcsak magukra a szervezetekre, hanem leányvállalataikra, beszállítóikra és üzleti partnereikre is vonatkozik, ami további terhet ró az érintettekre a teljes értéklánc nyomon követése és irányítása terén.
Középpontban a lényegesség
Az EU természetesen számított erre. A CSRD-ben fontos szerepet játszik a lényegesség elve - ez határozza meg, hogy mit kell jelenteni. Az ESG kontextusában a lényegesség azt jelenti, mennyire hathatós és pénzügyileg mennyire jelentős egy adott intézkedés a vállalat átfogó ESG-elemzése szempontjából. A lényegesség elve arra ösztönzi a szervezeteket, hogy fordítsanak figyelmet azokra a tényekre és eseményekre, amelyek potenciálisan nagy hatással lehetnek az üzleti tevékenységükre és az érintettekre.
A CSRD kettős megközelítést alkalmaz a lényegesség terén: a pénzügyi lényegességet és a hatás lényegességét vizsgálja. A pénzügyi lényegesség az ESG-kérdések cégértékre gyakorolt potenciális hatása. Ezzel szemben a hatás lényegessége a vállalat tevékenységének lehetséges társadalmi és környezeti következményeire utal. Ez azt jelenti, hogy a szervezeteknek be kell számolniuk arról, hogyan befolyásolják az ESG-kérdések üzleti teljesítményüket, és hogyan befolyásolja üzleti teljesítményük az ESG-kérdéseket.
Előfordulhat, hogy a megfelelés és a hatás között kompromisszumot kell kötni. A CSRD rendeltetése, hogy következetes és összehasonlítható információkat biztosítson az érintett felek, például a befektetők, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek és a civil társadalom számára. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a közölt információk pontosan tükrözik a fenntarthatósághoz való tényleges hozzájárulást. Fennáll a veszélye annak, hogy a szervezetek a CSRD minimumkövetelményeinek teljesítésére összpontosítanak az üzleti és társadalmi szempontból leglényegesebb kérdések kezelése helyett, ami alááshatja fenntarthatósági erőfeszítéseik hatásosságát és hitelességét.
Ez a kompromisszum az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozóan is releváns. A 2030-as határidővel kitűzött 17 globális cél között szerepel a szegénység megszüntetése, a bolygó védelme, valamint a béke és a jólét biztosítása mindenki számára. Az SDG-ket széles körben a fenntarthatóság legambiciózusabb keretrendszereként ismerik el. Végrehajtásuk, illetve megvalósításuk ugyanakkor komoly kihívásokat jelent. Az ENSZ nemrégiben közzétett jelentése szerint a világ egyelőre "messze" nem halad afelé, hogy 2030-ra elérje a fenntartható fejlődési célok többségét. A Covid19 világjárvány tovább súlyosbította a helyzetet, és számos területen példátlan elakadást és visszaesést okozott.
Hogyan tovább?
A megfelelés önmagában nem katalizálja a fejlődést. A kimerítő CSRD jelentések készítése mellett a vállalatoknak stratégiai szemlélettel, az üzleti tevékenységük szempontjából legfontosabb ESG-kérdésekre kell összpontosítaniuk. Másként fogalmazva: a CSRD-nek való megfelelés során a vállalatoknak nem szabad szem elől téveszteniük az átfogó képet. A fenntarthatósági jelentéskészítésre nem úgy kell tekinteniük, mint kipipálandó feladatra, hanem lehetőségként arra, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket és vezető szerepüket a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén.
Igen, de hogyan? Holisztikus, stratégiai megközelítésére van szükség, amely a különböző ESG-kérdések közötti összefüggéseket és kompromisszumokat is figyelembe veszi. A vállalatoknak prioritásként kell kezelniük az üzleti tevékenységük és az érintettek szempontjából legrelevánsabb és leglényegesebb kérdéseket, és intézkedéseiket a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekhez és szabványokhoz kell igazítaniuk.
A Fujitsu proaktívan részt vesz a CSRD és más fenntarthatósági előírások, például a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentéskészítéssel foglalkozó munkacsoport (TCFD) által lefektetett szabályok és az EU-taxonómiarendelet kidolgozásában. A fenntarthatóságot üzleti tevékenységünk minden részletébe be kívánjuk építeni.
Annak érdekében, hogy ügyfeleinknek valóban érdemi segítséget tudjunk nyújtani a CSRD követelményeinek teljesítéséhez, szakértői csapatot állítottunk fel különböző szakterületek (pl. jog, ellátási lánc, kockázatkezelés, pénzügy, fenntarthatóság) képviselőiből. Ez a csapat az adatokon alapuló meglátások és innovatív megoldások felhasználásával dolgozik azon, hogy azonosítsa és kezelje a Fujitsu és az érintettek szempontjából leglényegesebb ESG-kérdéseket.
Hiszek az SDG-k és a CSRD szükségességében és sürgősségében, de abban is szeretnék segíteni, hogy az ESG-vel kapcsolatos lényegességi szempontok figyelembevételével újragondoljuk vállalati programjainkat. A fenntarthatósági jelentések készítése nem teher vagy korlát, hanem katalizátor és a pozitív változás motorja. A szervezetek úgy is megfelelhetnek a CSRD követelményeinek, hogy ezzel párhuzamosan jelentős pozitív változást érnek el saját maguk és a társadalom számára.