Új, intelligens villamos energia hálózat, azaz mikrogrid felel augusztustól a több ezer fős müncheni Siemens-központ energiagazdálkodásáért. A bécsi és milánói Siemens-telephelyeken már alkalmazott megoldás számos lehetőséget nyit az áramforrások még hatékonyabb kihasználása előtt: rugalmasan kombinálja a hálózatról, valamint a saját energiatermelő rendszerekből (pl. napelemek) származó villamos energiát, és megszervezi az energiatárolást.
Használatával így csökken a közcélú energiahálózat csúcsterhelése, az épületek energiaköltsége és a komplexum CO2 felhasználása is. Azaz még a nagyvárosi, eleve jó energiahatékonysági mutatókkal és a LEED Platinum minősítéssel rendelkező központban is van potenciális energiamegtakarítási lehetőség, amivel még fenntarthatóbbá válik a működése.
Mi az a mikrogrid?
A mikrogrid hálózatokat eredetileg arra fejlesztették, hogy olyan helyszíneket lássanak el energiával, amelyek nem férnek hozzá nagyobb áramellátó rendszerekhez.
A mikrogridek azonban számos környezetben jelentős fejlesztésként funkcionálnak: olyan helyi hálózatként és intelligens szabályozó rendszerként működnek, amelyek hatékonyan összefogják a különböző energiatermelő, -tároló és -fogyasztó rendszereket, így egyetlen egységként is kezelhetőek. Ezzel valós idejű adatok alapján, akár mesterséges intelligenciát is használva optimalizálják az energiaellátást a mindenkori igényeknek megfelelően, fenntarthatóbbá teszik az energiagazdálkodást, valamint stabilitást biztosítanak a külső hálózati infrastruktúrák számára.
Energiamegtakarítás a mikrogrid hálózatokkal
Az irodakomplexumban azt figyelték meg, hogy általában ebédidőben magas az épület áramfogyasztása, ilyenkor akár 80 százalékos kihasználtságon is működnek a napelemek, felhős időben pedig nagy mennyiségű áramot vásárolnak a hálózatból. A mikrogrid és a vele együtt használt mesterséges intelligencia lehetővé teszi viszont, hogy ilyenkor például egy órára kikapcsolja a rendszer a hűtőket, ami csökkenti a csúcsidőszak felhasználását, de nem befolyásolja az épület komfortját és működését.
A mikrogrid adatainak segítségével emellett például könnyen felmérhető, hány gyorstöltőt lehet csatlakoztatni a parkolóházban anélkül, hogy a csúcsidőszakokban a hálózatra kellene hagyatkozni. Hosszú távon pedig, amikor az elektromos rendszerekbe (akkumulátorokba vagy hőenergia-tárolókba) történő beruházásokat mérlegelik, ezen adatok alapján skálázhatják a megoldásokat, és modellezhetik azok jövőbeni költséghatékonyságát.
Az új müncheni rendszer mellett a korábbi, bécsi és milánói beruházásokról is pozitívak a tapasztalatok. Bécsben 2010-ben, a fűtéskezelés optimalizálásához kezdték el kiépíteni a mikrogrid rendszert, és többek között mostanra elérték, hogy az épületgépészeti egység hőcserélői képesek legyenek a levegő hőenergiájának akár 75 százalékos újrahasznosítására. A milánói iroda 1 megwatt teljesítményű mikrogrid hálózata pedig felére csökkentette a 32 ezer négyzetméteres épületegyüttes energiaigényét, ami évi 1.100 tonna kőolajszármazék elégetésével egyenértékű megtakarítást jelent.
A müncheni központ mikrogrid hálózata is a Siemens saját fejlesztésű, Indiában található GAVATAR (Global Automate Virtualize Analyze Transform Augment Reality) felügyeleti rendszerhez kapcsolódik. Ez a platform világszerte, valós időben monitorozza a vállalat telephelyeinek épületfogyasztási és kibocsátási adatait, hogy optimalizálja a cég energiafogyasztását, és elősegítse dekarbonizációs stratégiájának megvalósítását.