Hirdetés

Adattudomány vegyes csoportokban

|

Akárcsak női szoftverfejlesztőből, női adattudósból is hiány van. A Stanford Egyetem kezdeményezésével párhuzamosan Budapesten is megpróbáltak kedvet csinálni a lányoknak az adattudományokhoz. Az egyetemeknek és a cégeknek az egyetértésen túl tennivalójuk is akad.

Több nemzetközi felmérés egybehangzó eredménye, hogy 2017-ben tovább nő az adattudósok iránti kereslet - az érintett szakemberek előtt eddig sosem látott karrierlehetőségek nyílnak meg. A téma egyaránt forró az iparban, az akadémiai szférában és az állami szervezeteknél. A munkaerőpiac lényegesen több adattudóst tudna felszívni, mint ahány kvalifikált szakember jelentkezik a felkínált munkahelyekre.

Milyen a jó adattudomány? Egyértelműen interdiszciplinaritást és befogadó megközelítést igényel: jellemző rá a csapatmunka, továbbá nagyon kívánatos a sokszínűség. A következő kérdés, vajon hogy lehet egy tudományág sokszínű, ha azt többségében férfiak művelik? A válasz egyértelmű: sehogy. És ez baj.

E problémát felismerve indította útjára 2016-ban a Stanford Egyetem Women in Data Science (WiDS) című konferenciáját, amelynek keretében vázlatos képet ad az adattudománnyal kapcsolatos legfrissebb kutatásokról. Az egynapos rendezvény bemutatja, miként használják ki az adattudományban rejlő lehetőségeket a vezető vállalatok. A konferencia célja, hogy kedvet csináljon a nőknek az adattudományokhoz, illetve - a témában érintett kutatókkal és vállalatokkal történő kapcsolatfelvétel révén - támogassa bekapcsolódásukat az adattudósok munkájába.

A második WiDS konferenciát 2017. február 3-án tartották a Standford Egyetemen. Az eseményhez 75 szatellit-rendezvény kapcsolódott 26 ország 69 városában. Budapesten a Corvinus Egyetem adott otthont a konferenciának, az SAP Hungary támogatásával és együttműködve a Nők a Tudományban Egyesülettel (NaTE). A teltházas, zömében a húszas évei elején járó lányokból álló közönség előtt megtartott rendezvényen több multinacionális cég hazai leányvállalatának képviselői vettek részt.

 

Bontsuk le a sztereotípiákat!
Jóllehet nincsenek pontos adatok, Magyarországon az informatikusok között a nők aránya nem sokkal haladja meg a 10 százalékot. Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar, Szociológia és Társadalompolitika Intézet igazgatója, a NaTE elnökségi tagja a jelenség számos oka közül a környezeti hatásokat emelte ki. A tapasztalatok szerint a családi környezet jellemzően nem bátorító, és az iskolarendszer sem ösztönzi a lányokat, hogy műszaki pályát válasszanak. Jogos tehát a munkahelyek panasza, miszerint hiába vennének fel programozó vagy adattudós lányokat, nincsenek jelentkezők.

A kedvezőtlen környezeti hatások hátterében alapvetően a sztereotípiák állnak. Ezek szerint a lányok inkább szorgalmasak, a fiúk pedig kreatívak. Ha egy lány jó matekból, menjen inkább matematikatanárnak, a mérnöki tudományokat hagyja meg a fiúknak.

A legfőbb cél tehát a sztereotípiák lebontása: pályaválasztáskor, továbbtanuláskor a képességek legyenek a döntőek.

Kezdeményezések világszerte
Vannak országok, ahol a hazainál sokkal kiegyenlítettebb a nemek aránya az informatikával kapcsolatos területeken. - Az Egyesült Államokban például meredeken nőtt a lányhallgatók aránya, miután bevezették az úgynevezett hibrid curriculumot. Lényege, hogy azokat is megtanítják programozni, akik mindenféle programozási előképzettség és gyakorlat nélkül kerülnek be az egyetemre. Norvégiában azzal is támogatják a lányok nagyobb arányú jelenlétét az informatikai felsőoktatásban, hogy tudatosan vegyes csoportokat alakítanak ki, ügyelnek rá, hogy a lányhallgatók ne izolálódjanak. Arra is figyelnek, hogy változzon a férfi, "macsó" szervezeti kultúra - mutat rá Nagy Beáta.

Vannak nemzetközi szinten indított kezdeményezések, amelyekbe Magyarországról is be lehet már kapcsolódni. Ilyen például a Girls' Day program. Ha egy lányt érdekel a téma, számos helyen tanulhat programozni, foglalkozhat robotikával vagy akár IT-biztonsággal. Kifejezetten a lányoknak kínál fel lehetőségeket a NaTE, de mellette itt van például a Skool, a Django, a Girls vagy a Witsec.

- A jelenlegi helyzetben nagy felelősség hárul a felsőoktatási intézményekre is. Sajnálatos, hogy nem bátorítják kellően a lányokat a jelentkezésre, ráadásul egyes tanárok barátságtalan légkört teremtenek, kipécézik a lányokat, sőt szexuális utalásokat is tesznek. Vannak oktatók, akik lebecsülik a lányok tudását, és nem engedik kibontakoztatni képességeiket. Mindez nem csinál kedvet a szakmához, hanem elriasztja a lányokat - fogalmaz Nagy Beáta.

Nem kell hozzá informatikus diploma
- Noha bizonyos szintű informatikai tudás szükséges, nem kell szoftverfejlesztőként vagy informatikusként diplomázni ahhoz, hogy valaki adattudósként helyezkedjen el. Az adatelemzés világában kimondottan előnyös lehet valamilyen extra társadalomtudományi vagy közgazdaságtani háttér. Kifejezetten adattudós szakot egyébként nem indítanak a felsőoktatási intézmények. Ezen a nagyon fiatal és interdiszciplináris területen minden egyetem folytat kutatásokat. Az már más kérdés, hogy az adattudományos munkákba mennyire vonják be a diákokat, jellemzően a mesterszakos hallgatókat. Probléma például, hogy noha sok helyen tanítanak statisztikát, a megközelítés általában nem gyakorlatorientált. Nem tanítják meg a diákokat arra, miként lehet adatot gyűjteni, tisztítani és értelmes hipotéziseket felállítani. Megdöbbentő, hogy az alapvető scriptelés nem kötelező minden mesterszakos hallgatónak. De vannak jó kezdeményezések is. Az ELTE például minden (nem informatikus) mesterszakosnak egy év extra informatikai képzést kínál. A privátszféra is elkezdett dolgozni a probléma megoldásán, egyre több kurzus érhető el online is - folytatja Vásárhelyi Orsolya adattudós, a Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, akinek szakmai háttere rendkívül sokszínű (szociológia, statisztika, újságírás, orosz nyelv és irodalom, programozás stb.).

Bizonyos kutatások szerint az informatikai fejlesztéseknél alapvető fontosságú a sokszínűség: ha egy csoportban egészséges a férfiak és nők aránya, ráadásul különböző származású, bőrszínű és vallású emberek dolgoznak együtt, az javítja a kreativitást, a problémamegoldást, a csoport teljesítményét. Más kutatások semmilyen összefüggést nem találtak a demográfiai sokszínűség és a csoport teljesítménye, az innováció, a kreativitás között. Nehezen mérhetőek ezek az összefüggések, a ma már rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű adat azonban segíthet nagyobb mintázatokon megérteni a sikertényezőket.

Folyamatos képzés munkaidőn túl
- A technológiák gyors változásának követése roppant időigényes. Az általam ismert legsikeresebb adatelemzők, kutatók, szoftverfejlesztők keményen dolgoznak, folyamatosan képezik magukat, emellett időt szentelnek mások tanítására is. A munkáltatók ezt sokszor nem kalkulálják be a mindennapi munkába, ezért a tanulás jellemzően estére marad. Sajnos ezt sok nő nem engedheti meg magának. A munkaidőn túli, gyakorlatilag kötelező szakmai elfoglaltság tehát nem javítja az IT-ben maradó nők arányát - mutat rá Vásárhelyi Orsolya.

A szakértő szerint az adattudományban, az informatikában a nő-férfi arányt alapvetően a munkaerőpiac igényei javítják, ám a folyamatot - már csak a munkaerőhiány miatt is - gyorsítani kell. A kimondottan lányoknak szóló programokon kívül a cégeknek szerepet kell vállalniuk azon lyukak befoltozásában, amelyek a hagyományos oktatási rendszerben keletkeznek. A szerepvállalás lehet külső rendezvények szponzorálása vagy saját képzési programok indítása - pályakezdők vagy kifejezetten lányok számára.

Kivételes kognitív tehetségek
A Magyar Templeton Program keretében húszezer 10-29 éves jelentkező közül 314 kivételes kognitív tehetségű magyar fiatal kapott egy évig támogatást. A 14 országból kiválogatott tehetségek érdeklődési köre rendkívül sokrétű, beletartozik például az orvostudomány, a nanofizika, a kvantumfizika, a biotechnológia, a bionika, a mesterséges intelligencia, a robotika, a közgazdaságtan, a pszichológia. A csapatban 51 informatikai érdeklődésű fiatal volt. A Tehetség szabadon mottójú programban zöld utat kapott a szabad programválasztás, az egyedi igények egyedi támogatásban részesültek. Kulcsszerepet játszottak a hálózatok és a kapcsolatépítés. Új programtípusokkal próbálkoztak, így például lehetőség nyílt kiválóságokkal találkozni és beszélgetni. Összességében 500 programot és 300 képzést, 20 külföldi utat és 3 nyári tábort szerveztek. A program fejlesztésére és koordinálására 219 millió forintot bocsátott rendelkezésre a Templeton World Charity Foundation, ez 75 millió forint európai uniós pályázati forrással, valamint számos vállalat és kutatóhely eszköz- és anyagi támogatásával egészült ki. A fiatalokat 200 önkéntes mentor segítette. A kiválasztott tehetségek körében kétharmados többségben voltak a férfiak (és fiúk).

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!