Hirdetés
. Hirdetés

Bérspirál az IT-piacon

|

Interjú Veszprémi-Olaszy Gabriellával, a Schönherz Bázis vezető tanácsadójával.

Hirdetés

Miközben minden eddiginél nagyobb hiány mutatkozik Magyarországon a képzett, nyelveket beszélő munkavállalókból az IT és a mérnöki területeken, nehezíti a helyzetet, hogy a jövedelmek növekedése is töretlen ezekben a szektorokban. Egyes előrejelzésekkel ellentétben - egyelőre legalábbis - semmi jele annak, hogy ez a tendencia megváltozzon.

A cégek folyamatosan keresik a képzett munkavállalókat, az informatikusok és a villamosmérnökök pedig kedvükre válogathatnak az ajánlatok között. Válogatnak és változtatnak is, hiszen álláslehetőség van bőven, és ha ilyen nagy a hiány, könnyen mennek fölfelé a bérek. Veszprémi-Olaszy Gabriella, a Schönherz Bázis vezető tanácsadója 2005 óta kíséri figyelemmel a műszaki munkaerőpiacot az IT-fejvadász szemével.

Veszprémi-Olaszy Gabriella: Ilyen nehéz dolgunk még nem volt, mint 2022-ben. Pedig már edződünk 2020 óta. A piaci helyzet minden tekintetben folyamatosan változik; hatással van rá a Covid, a háború, az energiaválság, az infláció, a chiphiány, illetve már a gazdasági válság előjelei is mutatkoznak. Ez nap mint nap kihat a munkánkra. Tapasztalatom szerint a 2008-as válság sem volt ennyire erőteljes. Az informatikai és mérnöki területeken a munkavállalók és így a jelöltjeink nagyon magas bérsávban dolgoznak. Van tartalékuk, nincs veszélyben az anyagi biztonságuk, kevésbé veszélyezteti őket a leépítés, mint más szektorokban, és ha mégis elbocsátanák őket, piacképes tudásukkal két hét alatt el tudnak helyezkedni. Azt gondolná az ember, hogy biztonságban érzik magukat. A valóságban azonban nem ez a helyzet. Az interjúkon, a kommunikációjukból kiderül, hogy szoronganak, aggódnak a jövőjükért. A fejlesztők, a mérnökök egyébként jellemzően biztonságkeresők. Mostanában azért váltanak csak munkahelyet, mert nagyobb stabilitást, ezáltal biztosabb bért remélnek az új cégnél.

Computerworld: Mekkora a mozgás az IT-munkaerőpiacon?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: A fluktuáció az egekben van. Az emberek folyamatosan változtatnak, passzív álláskeresőként nézelődnek, keresik a jobb és jobb lehetőségeket. Még olyanok is váltanak, akik 5-10 éve egy helyen dolgoztak eddig. A munkáltatóknak meg kell próbálni alkalmazkodni ehhez a meglehetősen kaotikus, eddig ismeretlen helyzethez. Pillanatnyilag a munkatársak megtartására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Amikor valaki fel akar mondani, jön az ellenajánlat, akár egy új, esetleg vezetői pozíció felajánlása. A cégek folyamatos béremelésre kényszerülnek év közben is, nem nagyon van más választásuk. Ha elveszítik az IT-s embereiket, megáll a működés, vagy nem tudnak fejlődni. Próbálnak tehát lépést tartani, de ezt csak a multik és a nagyobb cégek engedhetik meg maguknak. Jelenleg minden szempontból a kkv-k vannak a legnagyobb bajban.

CW: Mekkora konkurenciát jelentenek a külföldi álláslehetőségek a hazai cégeknek?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: Ez is komoly gond. Minden második jelölt, akivel interjúzunk, külföldre szeretne bedolgozni távmunkában, ráadásul a fizetését nem forintban, hanem euróban vagy dollárban szeretné kapni. Ez napjaink új trendje. Sokaknak sikerül is így munkát találniuk. Mindez a fejlesztőkre, a villamosmérnökökre a legjellemzőbb, különösen az olyan "trendi" munkakörökben, mint például a DevOps mérnök, a Java, C#, JS fejlesztő vagy BI, data scientist pozíciók.

CW: Mi a helyzet az üzemeltetésben dolgozókkal?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: Ők nehezebb helyzetben vannak most; 2020 óta stagnál, sőt némileg csökken az üzemeltetői pozíciók száma a piacon. Ők jellemzően OKJ-s képzésekkel, tanfolyamokkal rendelkeznek. A juniorok nehezen tudnak elhelyezkedni, a tapasztaltabbak igyekeznek megbecsülni a helyüket, nekik is kevesebb a lehetőségük. Két-három évvel ezelőtt még folyamatosan kerestek nálunk is Microsofthoz vagy Linuxhoz értő, angolul tudó üzemeltetőket, egész jó, bár a fejlesztői jövedelmektől elmaradó bérekért. Mára azonban megfordult a helyzet, inkább az üzemeltető álláskeresők kopogtatnak nálunk jó pozícióért. Ha van is üzemeltetői pozíciónk, az inkább Linux vagy hálózatos területen.

CW: Miként alakulnak az informatikában a kezdőfizetések, illetve hova vezet a bérspirál?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: A fejlesztőknél és a villamosmérnököknél bruttó 600 ezer forint a jellemző kezdőfizetés. Ez két évvel ezelőtt bruttó 450-500 ezer forint volt. Három év alatt a bruttó fizetés eléri a bruttó 1-1,2 millió forintot. Míg korábban ennyi volt a szeniorok átlagbére, és a bruttó 1,5 millió forint csúcsnak számított a szeniorok körében, ma egy expert Java vagy C# fejlesztő már beosztottként is elérheti az 1,8 millió forintos bruttó havi bért. Napjainkban egy kis csoportot irányító, szakmai fejlesztési vezető akár bruttó 2 millió forintot is kereshet, ami néhány éve az ügyvezetői beosztásban volt jellemző. Az egyik húzza maga után a másikat, a spirál tehát remekül működik.

Hirdetés

CW: Az informatikusok különböző szintű végzettségekkel rendelkeznek. Minden szintnek megvan a helye a piacon?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: A mi ügyfélkörünk vegyes, vannak közöttük startupok, kkv-k, nagy magyar vállalatok és multik. Összességében 80-90 százalékuk jó iskolában végzett, kiemelkedő tudással rendelkező, angolul jól beszélő jelölteket keres. Az ügyfelek elsősorban a BME-ről, az ELTE-ről, az Óbudai Egyetemről várják a jelölteket, minimum BSc, de inkább MSc diplomával. Ezeknek a feltételeknek a piacon mozgó emberek nagy része nem felel meg. Vannak, akik félbehagyták az egyetemi tanulmányaikat, vannak, akik régebbi OKJ-s képzést vagy szakirányú tanfolyamot végeztek, illetve nagyon sokan érkeznek a most divatos fejlesztő tanfolyamokról. A mi feladatunk a szigorú szűrés, különösen a bootcampeken végzettek esetében. Ezek a néhány hónapos, de legfeljebb 10-12 hónapig tartó gyorstalpalók egy adott technológiára szorítkoznak, nincsenek meg a technológiai alapok, hiányzik a rendszerszemlélet a jelölteknél. Sokszor olyan jelöltek keresnek meg, akik igen sok pénzt fizettek valamilyen tanfolyamra, elvégezték azt, de mégsem tudnak régóta elhelyezkedni. Az ígéretek félrevezetőek voltak, a legjobb eredményt elérők ugyan munkához jutottak, de a többségnek visszautasításokban volt része. Természetesen megvan az a két-három szereplő a piacon, aki betartja az ígéreteit, és a szerződés szerint korrektül elhelyezi a jelölteket, általában egy évre. Ez nagyszerű gyakorlat. Az utóbbi két évben azonban számos kis oktatócég alakult, amelyek általában csak szóban ígérgetnek, vagy kihasználják a kiskapukat. Sajnos sok téves információ kering az interneten, a rádióban, a tévében, ezért sok képzésben résztvevő csalódik.

CW: Az informatika mely területein van a legnagyobb szakemberhiány?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: A DevOps-ot említem első helyen, ami tulajdonképpen valahol az üzemeltető és a fejlesztő között helyezkedik el. DevOps mérnököt elképesztően nehéz találni, miközben minden cég szeretné bevezetni a DevOps-szemléletet. Ezen kívül erős kereslet van a felhővel kapcsolatos mérnöki tevékenység iránt. Igazán kurrens területek az IT-fejlesztésben vannak. Ha a nagy programnyelveket nézzük, a sorrendet még mindig a C# és a Java vezeti. A Pythont említeném még, ami az utóbbi években tört előre mint önálló fejlesztési nyelv is. Nagy kereslet van a modern JavaScript technológiákra, mint például a NodeJS, az Angular vagy a React. Frontendben is nagy a hiány, és sajnos képzetlen a munkaerő. A sort talán a C++ követi. Ezekre a nyelvekre húszasával, harmincasával lehetne elhelyezni embereket. A villamosmérnöki területen két fő hiányterületet emelnék ki: az egyik az erősáram, ahol már diákként elkapkodják a legjobb embereket, a másik a beágyazott rendszerek fejlesztése. Az autóiparnak és az orvosiműszer-iparnak nagy szüksége van ezekre a szakirányú mérnökökre.

CW: Hogy tudja egy cég a legbiztosabban kiválasztani a neki megfelelő, jó szakembereket?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: Fontos, hogy a toborzás és a kiválasztás professzionális legyen. Ez persze sajnos nem mindig van így. A szokásos gyakorlat, hogy a cégek először megpróbálnak maguk embert keresni, meghirdetik a pozíciót a saját honlapjukon, és ha ez nem jár sikerrel, felteszik a Profession.hu-ra az álláshirdetést. További sikertelenség esetén a következő lépés, hogy megversenyeztetik a fejvadászokat, általában figyelmen kívül hagyva, hogy az illető fejvadász cég milyen területen mozog, mihez ért. Ha ez sem hoz eredményt, akkor keresik meg azt a specialistát, aki vélhetően meg tudja oldani a problémájukat. Jellemzően egy új ügyfél ezen az úton jut el hozzánk is. Sajnos ilyenkor már egy lekutatott piacon kell dolgoznunk, ami megnehezíti a dolgunkat. Vannak szerencsére olyan ügyfeleink, akikkel sok éve folyamatosan együtt dolgozunk. Ha ők fordulnak hozzánk egy újabb kereséssel, akkor lehetőségünk van a nulláról indulni a kutatásban. Ilyenkor általában hamar meg tudjuk oldani a problémájukat. A cégek számára gazdaságosabb lenne, ha időben hozzánk fordulnának.

CW: Mennyire jellemző, hogy egy fejvadász a LinkedInen keres szakembereket?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: Mindenki, aki fejvadász cégnek tartja magát, a LinkedInen is kutat. Fontos azonban megkülönböztetni az IT-toborzócégeket és az IT-fejvadászokat. Az előbbiek nagyrészt hirdetésekből próbálják betölteni a pozíciókat, valamint az online média révén várják a jelölteket. A klasszikus fejvadász proaktívan keresi meg a jelöltet, aki a legtöbb esetben olyan passzív álláskereső, akinek fel kell hívni a figyelmét a pozícióra, akit el kell csábítani. Azok a fejvadászcégek, amelyeknek nincs saját használható adatbázisuk, illetve nem rendelkeznek széles saját kapcsolatrendszerrel, a LinkedInhez nyúlnak először.

CW: Időről időre hallani olyan hangokat, hogy az informatikai boom, az informatikusok aranykora a végéhez közeledik. Mi erről a véleménye?
Veszprémi-Olaszy Gabriella: Már 10 éve is voltak ilyen vélemények. Vannak, akik minden évben arra számítanak, hogy ez a lufi kipukkad, és megáll a bérek lineáris növekedése. Ez a szektor azonban minden más szektortól különbözik, elképesztő igény van a szakemberekre, és semmi jele a bérek stagnálásának. Még a Covid sem tudta megállítani a bérnövekedést a műszaki szektorban. Annak ellenére, hogy a pandémia elején volt egy kis megtorpanás, helyenként voltak létszámstopok és kisebb leépítések, az informatikusok és villamosmérnökök bérei érintetlenek maradtak 2020-ban. Az év második felében megindult a növekedés, ami 2021-ben töretlenül folytatódott. Idén februárban, amikor kitört szomszédunkban a háború, jöttek a választások, majd begyűrűzött az infláció és kedvezőtlenebbé vált a gazdasági helyzet, a szóban forgó, már amúgy is irreálisan magas bérek minden eddiginél erőteljesebb növekedésnek indultak. Én nem látom még, hogy ennek a folyamatnak vége lenne. Az informatikushiány továbbra is nagy, sőt tovább nő, hiszen ezek a szakemberek már két-három éve zömében távmunkában dolgoznak, kinyílt számukra a világ, és így kikerülhetnek a globális munkaerőpiacra, ahol a hazai bérek többszörösét kereshetik. Ilyen körülmények között nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lehet ennek a folyamatnak a vége.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.