Az éves State of FoodTech Trends jelentés negyedik kiadása 28 kulcsfontosságú tényezőt azonosított az élelmiszerrel kapcsolatos technológiákban. Hat nagy kategóriába sorolta ezeket és felvázolta, hogy mindegyiknek mennyi időbe telik, amíg elér egy bizonyos érettségi szintet. A jelentés rámutatott, hogy 2024 izgalmas, ugyanakkor bonyolult időszak lesz az élelmiszertechnológia számára, mivel szokatlanul sok trend van leáldozóban, de sok tűnik rendkívül érdekesnek is. Ez azt eredményezte, hogy az élelmiszeripari trendek szétszóródtak egy görbe mentén, amely a várakozásokat méri az idő függvényében - bemutatva, mikor válik egy új technológia trenddé, mikor éri el csúcsát, és mikor kezd el hanyatlani.
Matthieu Vincent, a Digitalfoodlab társalapítója elmondta, hogy őt leginkább az ökoszisztémákban tapasztalható szélsőségek lepik meg, miszerint vannak nagyon felkapott startupok, miközben a működő cégek közül elég sokan a kiábrándulás szakaszában vannak, ami olyan furcsa helyzetet teremt, hogy míg a foodtech ökoszisztéma egy része virágzik, addig sok startup a csőd elkerüléséért küzd. Hozzátette, az alternatív fehérje trenddel kapcsolatban a legszkeptikusabb, mert kétségei vannak azzal, hogy a cégek képesek lesznek-e fenntartani az emberek érdeklődését. "A probléma a hosszú távú fogalmának meghatározásában rejlik. Úgy gondoljuk, hogy a legtöbb cég túlígérte a tömegtermelés gyors elérésére való képességét, így eljöhet a leszámolás időszaka, amikor kiderül, hogy mely startupok rendelkeznek a megfelelő technológiával, valamint a pénzügyi eszközökkel ahhoz, hogy megfeleljenek a vevőknek és a befektetőknek egyaránt." Megjegyezte, hogy a trendeknek földrajzi sajátosságaik is vannak. "A jelentésben a trendeket globális perspektívából térképezték fel, de nyilvánvalóan a hatásuk és az, ahogyan a különböző piacokat elérik, óriási eltéréseket fog mutatni. Vegyük például az egészséges öregedést szem előtt tartó irányzatot - ha a témát az 'egészséges összetevőkre' bővítjük, ez a trend jelenleg már sokkal fejlettebb Ázsiában, ahol számos termék van a piacon, ráadásul Kínában még a szabályozás is előremozdítja a szegmenst."
#1.
Az agrotechnika az élelmiszertechnológiai ökoszisztéma kritikus eleme. "Több minden terel bennünket a fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaságok felé, többek között a helyben termelt élelmiszerek iránti növekvő igény, a kevesebb gazdálkodó és munkaerő, az energiaköltségek, az éghajlatváltozással és a termőfölddel kapcsolatos aggodalmak" - áll a jelentésben. Ez a tendencia két irányba halad: a meglévő gazdaságok egyre intelligensebbé és automatizáltabbá válnak, a városi, valamint a beltéri és újgenerációs gazdálkodás között pedig az előbbiek megelőzik az utóbbiakat az érdeklődés, a beruházások és a felvásárlások tekintetében.
A precíziós gazdálkodás egyike a mezőgazdaság jövőjét jelentő hat élelmiszeripari trendnek. Az adatgyűjtésen és elemzésen alapuló gazdaságirányítási koncepció egy jól bevált ökoszisztéma, amely a gazdaságon belüli döntéshozatallal és a termékek nyomon követhetőségének és minőségének javításával igyekszik növelni az élelmiszertermelést. Bár az egyik legrégebbi agrotechnikai ökoszisztéma, még éretlen és a szoftverekhez, illetve eszközökhöz való általános hozzáférés kulcsfontosságú kihívást jelent. A farmrobotika eközben az első lépés az autonóm megoldásokat alkalmazó mezőgazdaság felé, amely mesterséges intelligenciával és gépi tanulással dolgozik. A tendencia fejlődése a szakképzett munkaerő csökkenéséhez és a fenntarthatósághoz kapcsolódik. A városi és beltéri gazdálkodás részben az energiaválságnak köszönhetően jelenleg bizonytalan megoldás, de ez az ökoszisztéma várhatóan olyan üzleti modellek körül fog növekedni, amelyek a technológiát helyezik előtérbe a gazdaságok üzemeltetőivel szemben.
Ami a takarmányozásra szánt rovarokat illeti, egyre nagyobb a kiábrándultság, mivel az ipari létesítmények működtetése bonyolultabb, mint korábban gondolták, ugyanakkor a startupok által választott rovarok típusa alapján valószínűsíthető a gyarapodás.
Az idei év egyik új trendje a bio inputok, egy olyan terület, ahol a vállalatok a szerves és hatékonyabb tápanyagok új generációját fejlesztik ki. Ez a terület még gyerekcipőben jár, de az energiaválság és a műtrágyák növekvő költségei lendületet adnak neki. Az utolsó és szintén új trend a reziliens gazdaságok számára a jövő növényei, amelyek a vetőmag minőségének javítását jelentik a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a terméshozam növelése, a virágzás szabályozása, a tápanyagtartalom javítása és a betakarítás utáni hosszabb élettartam érdekében. A genetikai hibridizáció és a génszerkesztés a két leggyakoribb technológia, amelyet a startupok alkalmaznak.
#2.
Az alternatív fehérjék már egy ideje egyre népszerűbbek, erre jó okuk van. Sokkal környezetbarátabbak és az állati eredetű élelmiszerekkel szemben egészségügyi előnyökkel járnak, plusz ott van az állatjóléti szempont is. Még a növényi eredetű húsok eladásainak közelmúltbeli visszaesése ellenére is a kategória egésze egyre nagyobb teret nyer. A fenntartható fehérje szegmensnek öt fő iránya van, amelyek közül a méret, a költségek, a fogyasztói elfogadottság és a hatósági jóváhagyás a legfőbb leküzdendő akadály, valamint ezen termékek iparosításának finanszírozása. A DigitalFoodLab az elosztott termelést (bioreaktorok a felhőben, utalva a felhőalapú számítástechnika ágazatára) javasolja lehetséges megoldásként.
Az első trend természetesen a növényi alapú fehérje, bár ez az irányzat az utóbbi időben némileg visszaesett. "Tévesen és kollektíven azt hittük, hogy a növényalapú termékek és az alternatív fehérjék egésze készen áll a tömeges elfogadásra" - jegyzi meg a jelentés. Az egészséggel, az ízzel és az árral kapcsolatos fogyasztói aggályok a legfontosabb visszatartó tényezők, de az új létesítmények, az átláthatóbb összetételek és az iparági együttműködés jobb dolgok eljövetelét jelzik.
A következő lépés a sejtszintű mezőgazdaság - ebben az esetben a termesztett fehérjék - amely még gyerekcipőben jár és legalább három-öt év választja el attól, hogy piacképes legyen (eltekintve a sejtkultúrás hús nagyon korlátozott elérhetőségétől az Egyesült Államokban és Szingapúrban). A tömeges elterjedés még jóval távolabb van, a legfontosabb kihívások (a hatósági jóváhagyást leszámítva) az alacsonyabb költségek, a szérummentes formulák, a stabil sejtvonalak, a jobb íz és állag, valamint a termelés méretnövelése. Nagy létesítmények indítása már folyamatban van, 2025-re több is működni fog. Aztán ott van az úgynevezett alternatív-fehérje harmadik pillére: a fermentáció.
A precíziós fermentáció - a sejttenyésztéshez hasonlóan - trendje éppen lendületben van, a legtöbb vállalat a tejfehérjék újbóli előállítására összpontosít azáltal, hogy a kívánt fehérje genetikai kódját a fermentáció előtt beilleszti egy mikroorganizmusba. A szabályozási és méretnövelési akadályok (különösen a kazein esetében) kulcsfontosságúak itt, az árparitás, valamint a gazdák hatékony átállása szintén fontos.
A biomassza fermentáció eközben szintén a csúcson van, az induló vállalkozások vagy olyan mikrobákat használnak, amelyek ellenőrizetlen környezetben képesek fehérjéket előállítani, vagy szén-dioxidot használnak takarmányként fehérjetermékek előállításához. Ez hasonló kihívásokkal néz szembe, nevezetesen a szabályozási engedélyezéssel és az ízletes termékekkel. A molekuláris gazdálkodás - amely a növények genetikai módosítását jelenti, hogy fehérjéket előállító bioreaktorokká váljanak - rendkívül ígéretes és jobban skálázható, mint a precíziós fermentáció vagy a sejttenyésztés, de még kísérleti szakaszban van, az első nagyszabású bejelentések a következő két-három évben várhatóak.
#3.
Az azonnali kiskereskedelem magában foglal minden olyan innovációt, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy gyorsan és hatékonyan, egyetlen koppintással hozzáférjenek az élelmiszerekhez a képernyőjükről és ez a koncepció kiterjeszthető az élelmiszerhulladék elleni platformokra, az etnikai élelmiszerpiacokra, az autonóm boltokra és az éttermi kiszállításra. Ennél a témakörnél négy trendről van szó, amelyek mindegyike túl van a hype-on. Az intelligens üzletek upstream koncepciókat (raktárak automatizálása), polcra épített technológiát (pénztármentes üzletek) és teljes automatizálást foglalnak magukban. Az elfogadás itt nagyon lassú, az Amazonhoz hasonló nagyvállalatok járnak az élen.
A gyorskereskedelem - amely általában 30 percnél rövidebb idő alatt történő kiszállítással jár kis raktárakból - rengeteg kihívással néz szembe, többek között a területi korlátozásokkal és a magas munkaerőköltségekkel. "Bár a FoodTech-ben gyorsan is mozognak a dolgok, semmi sem közelítette meg azt a sebességet, amellyel a gyorskereskedelemmel foglalkozó startupok az égig szálltak, majd pillanatokon belül összeomlottak" - jegyezte meg a DigitalFoodLab, hozzátéve, hogy a piaci konszolidációnak és a kézbesítő robotoknak köszönhetően továbbra is előfordulhatnak fennakadások.
Az új kiskereskedők az alapoktól kezdve újra feltalálják az élelmiszervásárlást, és csak az online csatornákra összpontosítanak. Néhány óriáscég azonos termékeket kínál, mint a hagyományos kiskereskedők, de jobbat ígérnek, míg a kisebb újítók előfizetésekkel, újrafelhasználható csomagolással, 'csúnya' vagy sérült termékekkel zavarják meg a piacot. A legkiforrottabb trend ebben a kategóriában az éttermi kiszállítás. Itt még mindig folyik a konzultáció, míg a sofőrök státuszának szabályozása Európán kívül már nem prioritás. Ezek a cégek az élelmiszer-kiszállításba is beléptek, ami életképes jövedelmezőségi utat mutat és egyre inkább nélkülözhetetlen a vendéglátásban.
#4.
Az élelmiszer mint gyógyszer már jó ideje fejlődik, a korábbi "élelmiszer- személyre szabás" irányzatának új megjelenési formája, középpontjában az egészség és az élelmiszer konvergenciája áll. A két fő pillér a receptre felírt termékek és az orvosilag személyre szabott ételek. Ezeknek a kezdeményezéseknek potenciálisan nagy hatása lehet, de nagyon kevés szereplő van a piacon. Az egyik altrendje a tanácsadás és az eszközök felé való elmozdulás, amely magában foglalja az egészségtesztelő alkalmazásokat és az étrendi, valamint táplálkozási platformokat. Ez jelenleg leáldozóban van, több tudományos alaposságra van szükség ahhoz, hogy szélesebb közönséghez jusson el. Az egészséges öregedés magában foglalja azokat az összetevőket, amelyek segítenek abban, hogy tovább éljünk. Az egyik szempont az olyan új összetevők hozzáadása a meglévő élelmiszerekhez, mint a genetikailag módosított termékek vagy az anyatejből származó innovációk, míg a másik kategória a feldolgozott élelmiszerek által okozott hosszú távú károsodások csökkentésére törekszik. Ez a szegmens - egy új trend - igencsak fellendülőben van. Az egyik vonal, ami még messze van, a személyre szabott táplálkozás - a vizsgálati eredmények alapján személyre szabott étrend-kiegészítők vagy ételek, valamint az evolutív mikrotáplálkozás. Az előbbi esetében az alacsony alkalmazkodóképesség a fő probléma, míg az utóbbitól jelenleg a magas költségek és a nem meggyőző technológia tartja vissza a fogyasztókat.
#5.
Az élelmiszer-automatizálási ágazat bizonytalan helyzetben van. "A startupok sok éven át robotkarokat és más bonyolult és költséges technológiákat használtak az emberi cselekvések utánzására, de ez nem működik" - áll a jelentésben. Most az új cél az, hogy a szakácsok robotkarokkal történő utánzása helyett a gyárakat éttermi méretűre csökkentsék. Négy trendről van szó, amelyek közül egyik sincs a hype stádiumában. A felhőkonyhák és a virtuális éttermek (elsősorban az éttermi márkákat és étlapokat létrehozó marketingszakértők) a kiábrándulási fázis végéhez közelednek. A virtuális éttermek egyre digitálisabbá válnak és márkáikat értékesítési eszközként kínálják az éttermek számára, de az ágazatot az influencerek tulajdonában lévő márkák alkotják. Bár a fellendülésnek még nincs vége, a jelentés azt jósolja, hogy a racionalizálás szakasza következik, amikor a szegmens néhány szereplő kezében koncentrálódik. A hype-ból a kiábrándulás felé haladva ide soroljuk még a főzőrobotokat, amelyek magukba foglalják mindazokat a cobotokat, amelyek képesek az alkalmazottakat összetett feladatokban helyettesíteni, valamint az automatizált étkezdéket, az ételkioszkokat és ételautomatákat.
A DigitalFoodLab megjegyezte: "Nem oldanak meg valós problémát és messze vannak attól, hogy nyereségessé váljanak: mi értelme van egy 25 000 dolláros robotkarral kávét felszolgálni?" Az új megoldások az olcsóbb robotokra (valójában mechanikus eszközökre) és azok emberhez való "szoktatására" összpontosítanak. A kézbesítőrobotok a világjárvány után váltak kiemelkedővé, de a vártnál kevésbé voltak sikeresek, több leállást, leépítést és bezárást is tartogattak. Eltart még egy kis ideig, amíg a robotokat és drónokat a mindennapi életünkben nagy léptékben alkalmazzuk. A 3D nyomtatás viszont egy olyan futurisztikus technológia, amely végre megtalálta a felhasználási területét. A listán új trendként szereplő technológia lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy nagyobb kreativitást mutassanak fel, jobban beállítsák az összetett termékekben, például a húsban és tenger gyümölcseinek alternatíváiban használt textúrát vagy összetevőket.
#6.
A 2024-re vonatkozó élelmiszer-technológiai trendek utolsó kategóriája az intelligens ellátási láncokhoz kapcsolódik, amelyet az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem, valamint a munkaerőköltségek csökkentése és a szabványosítás elősegítése érdekében történő digitalizáció hajt. A digitális éttermi szolgáltatások - amelyek megkönnyítik a foglalást, az online rendeléskezelést, a fizetést és a HR menedzsmentet - jelentik itt a legkiforrottabb trendet, és a szolgáltatások integrálódásával várhatóan folytatódni fognak a felvásárlások ezen a területen. Az intelligens csomagolás hanyatlóban van, amit az alulfinanszírozottság is alátámaszt, annak ellenére, hogy a technológiák csökkentik az élelmiszerpazarlást, javítják az eltarthatóságot és fokozzák a biztonságot. Az igazi zavart a csomagolás helyett a védőrétegek (amelyek távol tartják a nedvességet és az oxigént) okozhatják. Az újrafelhasználható csomagolás (az intelligens csomagolás irányzatától elkülönülő új trend) magában foglalja az újrafelhasználható csomagolásokat kezelő startupokat vagy a digitális címkékkel kombinált gyűjtőhálózat fejlesztését. A szabályozás itt döntő fontosságú, az egyszer használatos műanyag betiltása ösztönzi az ilyen megoldások iránti érdeklődést. Egy másik új trend az élelmiszerpazarlás kezelésének technikái az egész ellátási láncban - a vendéglátástól, az eladatlan élelmiszereken át, a polcon lévő megoldásokig - jönnek létre, a hangsúly a szoftveres megoldásokra helyeződik át, most várhatóan a kiskereskedelmi beszerzésmenedzsment felé fejlődik, szem előtt tartva az élelmiszerpazarlást és a B2B piacterekkel való összeolvadást. Ezek a B2B piacterek a következő új trend, a startupok mobilalkalmazások és integrált üzenetküldő rendszerek révén digitalizálják a beszállító-bolt kapcsolatát. Itt többféle szereplő van, a prominens cégek versenye bizonyos fokú kihívást jelent. Végül a digitális ellátási lánc a szénszámlálásra és a szén-dioxid-mentesítésre összpontosít, a fő kihívást az állattenyésztésre és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó adatok jelentik. A startupok szén-dioxidkredit kereskedelmi platformokat is fejlesztenek, míg mások az élelmiszereken keresztül segítenek tájékoztatni a fogyasztókat a szénlábnyomukról. Kiterjedt a lista, rengeteg innovációval, potenciállal és kihívással - hogyan alakulnak majd ezek az élelmiszer-technológiai trendek 2024-ben? Várnunk és figyelnünk kell.
