Hirdetés

Honnan jönnek az informatikusok?

|

Az informatikushiány csökkentéséhez nem elegendő csupán több, kellően motivált diákot felvenni a szakirányú, diplomát vagy alacsonyabb szintű végzettséget adó képzésekre.

Hirdetés

Ahhoz, hogy a betöltetlen állásokba megfelelő tudású szakemberek kerülhessenek, a piaci igényekhez igazodó, színvonalas képzőhelyek szükségesek, legyen szó egyetemekről, bootcampekről vagy szakgimnáziumokról. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja szerint abban a szegmensben, ahova az ELTE képez szakembereket, az elmúlt években egyértelműen pozitívan, a piaci igényeknek megfelelően alakult a hazai, illetve a karon folyó informatikusképzés.

Hirdetés

- Az utóbbi időben ipari kapcsolataink intenzíven fejlődtek, ipari tanszékeink, ipari kutatólaborjaink révén napi kapcsolatban állunk a munkáltatókkal. Hallgatóink így korán lehetőséget kapnak arra, hogy ipari kutatás-fejlesztési feladatokba kapcsolódjanak be. A tantervek kialakításánál az ipari igényeket messzemenően figyelembe vesszük. Angol nyelvű képzési kínálatunkban mesterszinten a legperspektivikusabb szakmai trendek, az adattudomány, a mesterséges intelligencia, az Ipar 4.0, a számítógépes biztonság, az üzleti digitalizáció is jelen vannak önálló képzési programként - mondta el a dékán.

A kar felvételi pontszámai évek óta emelkednek: idén a programtervező informatikus BSc szakon 395 volt az alsó ponthatár, a felvett hallgatók átlagpontszáma 436. Ez a programtervező és mérnökinformatikus képzések között országosan a legmagasabb. A pótfelvételivel együtt a gólyák létszáma várhatóan megközelíti vagy át is lépi az ezer főt.
Arra a kérdésre, hogy mit tartanak a hazai informatikusképzés fő problémájának, Horváth Zoltán az oktatóhiányt említi első helyen. - Egyetemi környezetben, oktatói alapbérként, az iparban elérhető bérnek jellemzően csak a töredékét tudjuk biztosítani, így az egyetemi karrier jelenleg csak kevesek számára vonzó perspektíva. A korai hallgatói munkavállalás szintén problémát jelent, mivel a tanulmányok befejezését gyakran veszélybe sodorja. A két jelenség gyökere persze közös: a gazdaság egyik fő hajtóereje az informatika, és óriási a hiány magasan képzett informatikusokból.

Az ELTE informatikai mesterszakjaira idén 50 százalékkal több hallgatót vettek fel, mint tavaly. Ezt a sikert többek között az alapszakos lemorzsolódás elleni intenzív programjuknak, illetve a sokszínű, angol nyelvű, nemzetközi beágyazottságú képzési kínálatnak tudják be. Emellett doktori létszámaik évek óta stabilak.

- Az ELTE kutatóegyetemként elsősorban az egyetemi képzések, ezen belül is a mesterképzések fejlesztését tartja szem előtt. Végzett informatikusok számára kínálunk továbbképzéseket (részismereti képzés) adattudományi, mesterséges intelligencia, szoftvertechnológia, vállalatirányítási rendszerek területén. A programtervező informatikus felsőoktatási szakképzésünk is sikeresen működik, mondja az Informatikai Kar dékánja.

Gyenge a szakgimnáziumi tudás

Amikor egy cég szakembert keres valamilyen informatikai munkakörbe, alapvetően a tudás alapján szelektál. A húszezernél több betöltetlen pozíciót tekintve nem lehet azt mondani, hogy kevés a mesterszintű diplomával rendelkező. A fejvadász általános tapasztalata, hogy az újabb technológiákhoz értőkből mindig hiány van, azokhoz, végzettségtől függetlenül, kevesen értenek. Jelenleg ebbe a kategóriába tartozik például a Go programozási nyelv, mutat rá Csudutov Csudinka, az informatikai munkaerőpiacra szakosodott Mimox ügyvezetője. Továbbra is nagyon keresettek az Angularhoz és a Reacthoz értő frontend-fejlesztők, valamint a felhőszolgáltatásokban jártas szakértők. Ez utóbbiak ma már jellemzően nem csak egyszerűen cloud-engineerek, hanem ezen belül például site reliability engineerek és egyéb specializált szakértők.

- Összességében mindenféle informatikai szakértőből hiány van, mindenből elférnek még a piacon, fogalmaz a fejvadász. - Az a tapasztalatunk, hogy a szakgimnáziumokból kikerülő, OKJ-s végzettséggel rendelkező programozók jó része nem rendelkezik piacképes tudással. Ez önmagában nem lenne baj, ha utána felsőfokon folytatnák tanulmányaikat. Akik ezzel tisztában vannak, és megpróbálnak felzárkózni, majd egyetemre menni, azok rendben vannak. De sajnos van egy elég széles réteg, amelyik a szakgimnáziumból hozott webfejlesztői tudással akar a munkaerőpiacon boldogulni, jellemzően sikertelenül. Nekik nem tudunk segíteni.

Nívós bootcamp, piacképes szakemberek

De vajon mi a helyzet a néhány hónap alatt piacképes tudást ígérő programozóképző iskolák végzőseivel? - Az első bootcampek nagyjából öt évvel ezelőtt jelentek meg, és a folyamat nagyon jól indult. Tiszta viszonyok voltak, egészséges versenyt vívott egymással az öt-hat meghatározó szereplő. Mentoraikat szigorú szempontok alapján válogatták ki. Sok helyen előírás volt az oktatói, valamint a szoftverfejlesztési gyakorlat. Ha valaki csak az egyik feltételnek tett eleget, nem taníthatott. A kurzusokra jelentkezőket szintén szűrték, volt, ahol háromkörös interjún. Így választották ki azokat, akik rátermettek a szakmára, magyarázza Csudutov Csudinka.

A jellemzően 3-4 hónapos, de esetenként hosszabb tanfolyamokért meglehetősen borsos árat kértek, ám cserébe - a tudáson kívül - garantált volt az elhelyezkedés. - Ez a konstrukció sikeresnek bizonyult. Aki hajlandó kifizetni akár másfél millió forintot egy kurzusért, az biztosan odateszi magát. A piac tisztában volt és van azzal, hogy ezek az emberek nem tudnak mindent, viszont rendkívül motiváltak. Az alapokon kívül megtanultak tanulni, és tudják, hol kell utánanézni annak, amit nem tudnak. Erre nagyon magas szinten megtanítják őket a bootcampek.

A Mimox tapasztalatai szerint a programozóképző iskolákat sikeresen elvégzők megállják a helyüket a cégeknél. Mára némileg megváltozott a helyzet, ugyanis 2018-ban, egy pályázat nyerteseként, új, ingyenes kurzusokat kínáló szereplő jelent meg a programozóképzésben. Ennek nyomán - érthető módon - csökkent az érdeklődés a fizetős kurzusok iránt, következésképpen több programozóképző iskola csődbe ment.

- Az ingyenes képzésben nincs kellő motiváció, sokan nem veszik komolyan a tanulást. Mégis megnőtt azok száma, aki elvégeznek valamilyen kurzust, így még a nívós bootcampekről kikerülőket sem sikerül mindig elhelyezni, mutat rá a Mimox ügyvezetője

Alap lett a távmunka

A Covid-19 járvány berobbanásakor, illetve az országos veszélyhelyzet kihirdetését követően gyakorlatilag a teljes informatikai piac távmunkába vonult. Ez eleinte különösen azoknál a cégeknél okozott problémát, amelyeknél ez a munkamódszer ismeretlen volt.

- Rövid idő alatt sokat változott a világ. Míg korábban egyes cégek vonzó lehetőségként kínáltak fel munkatársaiknak heti egy vagy két nap távmunkát, addig ez a hívószó elvesztette jelentőségét. Sőt a több hónapos otthoni munkavégzés után megfordult a helyzet: a munkavállalók egy része kifejezetten ragaszkodik hozzá, hogy legyen iroda, ahova bejárhat, és ahol nyugodtan, gyerekzsivaj nélkül tud dolgozni, fogalmaz Csudutov Csudinka.

A távmunka általánossá válása itthon és külföldön is megváltoztatta a cégek hozzáállását. Rájöttek, hogy nem dől össze a világ, ha a programozók távmunkában dolgoznak, hiszen mindegy, hogy hol ülnek a képernyő előtt. Otthon, egy másik városban, egy másik országban, vagy akár egy másik kontinensen.

A munka elvégezhető online kapcsolattartással. Ez a felismerés egyrészt csökkenti a cégek munkaerőgondjait, hiszen sokkal nagyobb körből meríthetik a szakembereket. Másrészt azonban kedvezőtlenül érintheti a hazai cégeket, hiszen a magyar informatikusok gyakorlatilag a világ bármely cégének tudnak itthonról, távmunkában dolgozni.

- A járvány elején nagy volt a riadalom, a meghirdetett informatikai pozíciók 80 százalékát leállították a cégek. Hirtelen szinte senkinek sem volt szüksége fejvadászra. Ezzel párhuzamosan országosan mintegy 320 ezer embert bocsátottak el különböző szektorokból. Az elbocsátások több ezer programozót, főként C++ fejlesztőt érintettek az autóiparban. Az elbocsátottak könnyen találtak új munkahelyet, hiszen húszezernél több betöltetlen szoftverfejlesztői állás között válogathattak. Összességében tehát, ha az informatikai munkaerőpiacot tekintjük, csak a piac átrendeződésének, illetve a munkaerőhiány csekély mértékű enyhülésének voltunk tanúi. Mára magához tért a munkaerőpiac, a nagy ijedtséget követően a cégek ismét nagy erőkkel keresik a megfelelő informatikai szakembereket.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.