Computerworld: Mint magánember, mit jelent önnek a Formula 1, egyáltalán szokta nézni a versenyeket?
Gottlieb István: Már régóta nézem a Formula 1 küzdelmeit, amely a szakmámnál fogva is érdekes számomra, hiszen talán ez a legkomolyabb technológiai-számítástechnikai felkészültséget igénylő sport. Korábban nem voltak kifejezett kedvenceim, hiszen engem nem csupán a pilóták, hanem a csapatok, gépek teljesítménye is lázba hozott. Pontosan a technikai és az emberi oldal helyes egyensúlya miatt tartom kiemelkedőnek a Formula 1-et, hiszen még a legjobb pilóta sem nélkülözheti a csúcstechnológiát, ugyanakkor a legfejlettebb autók sem érnek sokat egy olyan zseniális pilóta nélkül, aki megfelelően kezelni tudja őket. Szerintem a sport hatalmas népszerűsége abban is rejlik, hogy egyszerre mindig ezen a két síkon zajlik a versengés, amelyet a hihetetlen győzni akarással átitatott és elhivatott pilóták képesek igazán érdekessé tenni.
G. I.: A pilóták közül jelenleg Alexander Wurz a kedvencem, akivel már volt alkalmam személyesen is találkozni: nagyon okos és értelmes fickó, ráadásul az általa használt technológia szerepének és fontosságának is tudatában van. Idén Montrealban, a Kanadai Nagydíjon tetszett a legjobban, ahol annak ellenére, hogy mindjárt az elején megsérült a hátsó szárnya, végigbírta az őrült balesetekkel tarkított futamot, és a harmadik helyen végzett olyan pilótákat megelőzve, mint például a kétszeres világbajnok Fernando Alonso.
CW: Mi tetszik leginkább a száguldó cirkuszban?
G. I.: A versenyből a rajt a kedvencem, amikor egyszerre dübörög a huszonkét autó több mint tízezer lóereje. Ilyenkor pár másodperc alatt nagyon sok minden eldőlhet - csakúgy, mint az üzleti életben.
