Hirdetés
. Hirdetés

A Google szerint a könyvvilág

|

Sergey Brin, a Google társalapítója a céget ért kritikákra reagál a New York Times-ban megjelent cikkben. Brin arról a szolgáltatásról beszél, ami a világ legnagyobb virtuális könyvtára lehet.

Hirdetés

A Google társalapítója, Sergey Brin a New York Times-ban megjelent cikkben - ahogy ő fogalmaz - ?szeretne szétoszlatni néhány mítoszt", ami a cég könyvkereső projektjét, a Google Booksot körülveszi. Brin szerint a terv a nyomtatásban már nem lévő könyvek millióinak a nagyközönség számára hozzáférhetővé tétele. A 36 éves Brin azoknak is üzent, akik szerint a könyvkereső monopóliumot biztosítana a Google-nak a világ információihoz való hozzáféréshez. ?A valóságban a megegyezésünkben semmi sem akadályoz meg semmilyen más céget abban, hogy a saját, hasonló szolgáltatását beindítsa. A megegyezés pont annyira limitálja a hozzáférést a nyomtatásban már nem lévő könyvekhez, mint amennyire a felhasználók által megvásárolható unikornisokét is befolyásolja. Ma, ha hozzá akarunk férni egy ilyen a könyvesboltban már nem megvehető könyvhöz, akkor egyetlen választásunk van. Oda kell utaznunk a maroknyi, vezető könyvtár egyikéhez és reménykedni abban, hogy megtaláljuk amit keresünk." De milyen megegyezésről is beszél Brin?

Nincs megállapodás
A Google Books-ot - korábban Google Book Search, még korábban Google Print - 2004-ben indították be azzal a céllal, hogy a világ könyveinek millióit szkenneljék be és tegyék hozzáférhetővé - és kereshetővé - online. 2005-ben az amerikai Authors Guild (Szerzők Céhe) és az Amerikai Kiadók Szövettsége beperelte a Google-t, a szerzői jogok súlyos megsértésével vádolva a keresőcéget. A Google védte az álláspontját, miszerint a projekt ?tisztességes felhasználást" képvisel. 2008-ban végül a keresőóriás peren kívüli megegyezésre jutott a szervezetekkel és beleegyezett abba, hogy jelentős ráfordítással felállítsák a Könyvjogok Nyilvántartását (Book Right Registry) ahol a szerzők és a kiadók regisztrálhatják a munkáikat és kompenzációt kaphatnak. A megegyezés szerint a kiadók a bevételek 70 százalékát kapják, míg a Google a fennmaradó 30 százalékot tartja meg. A Google szintén megkapná a jogot, hogy digitalizálja az úgynevezett ?árva munkákat" az olyan műveket, ahol a szerzőt nem lehet feltalálni. A becslések szerint körülbelül ötmillió ilyen könyv van.

Miután úgy tűnt, hogy minden féllel sikerült megállapodni - beleértve az Amerikai Egyesült Államok igazságügyi minisztériumát is - a Google Booksnak a fentiek szerinti működéséhez a jóváhagyásokat október elejére várták. Azonban az üggyel foglalkozó bíró az egész tervezetet visszadobta múlt hét szerdán és a megegyezés átdolgozott változatával kapcsolatban az első meghallgatást november kilencedikére tűzte ki.

?Sokan hangot adtunk a nemtetszésünknek, hiszen évek óta dolgozunk együtt a terjesztésben már nem lévő könyvek szkennelésén és online hozzáférhetővé tételén. Sokkal régebben, mint a Google. A Google -féle megegyezés káros a mi munkánkra nézve" - írta Brewster Khale az Internet Archive munkatársa egy blogbejegyzésben. Az Internet Archive a Google Books konkurense, amely ingyenes digitális könyvtár létrehozását célozza és napi 1000 könyvet szkennel be. ?A munkánk egyik legfontosabb része, hogy a szerzői jogi törvényeket úgy változtattassuk meg, hogy az mindenkinek a javát szolgálja."

A Google álláspontja
Brin a New York Times-ban megjelent cikkben kitért a Book Rights Registry felhasználási feltételeit ért kritikákra, a szkennelések minőségére és a szabad versennyel kapcsolatos aggodalmakra. Bár elismerte, hogy rövid távon a Google dominálja a piacot, álláspontja szerint más projektek javára is szolgál a cég munkája. ?Ha a Google Books sikeres, a többiek követni fogják" írja. ?Egyszerűbb lesz a dolguk. A megegyezés létrehozza a Könyvjogok Nyilvántartását, ami arra bátorítja a jogbirtokosokat, hogy regisztráljanak ezen és így a többi projekt kényelmesebben szerezheti be az engedélyeket a munkájához. Míg más projektek nem azonnal kapnák meg a mieinkével megegyező jogokat az elárvult munkák feldolgozásához, a megegyezés a kompromisszum jelzőfénye egy hasonló per esetére." (Brin az Egyesült Államokban lévő precedensjogra utal ezzel a megjegyzésével.)

Brin nem kevesebbet állít, minthogy a Google a világ kulturális örökségének őrzője is. ?A híres alexandriai könyvtár háromszor égett le. Időszámításunk előtt 48-ban, majd Krisztus után 273-ban és 640-ben, mint ahogy a Kongresszusi Könyvtár 1851-ben, amikor a gyűjtemény kétharmada elpusztult. Remélem, hogy ilyen pusztítás soha többé nem következik be, de úgy tűnik, hogy a történelem ezt másként sugallja."

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.