Egy hasonló határozatnak már tanúi voltunk, amikor a párt arról döntött, hogy Kínát a világ gyárává formálják. Ez nem sokkal azután történt, hogy kimondták, egy országon belül működhet kétféle gazdasági rendszer, s létrehozták a különleges gazdasági övezeteket. Ezek mintegy 300 millió, különösen a parti övezetben élő ember életét változtatták meg, akik hihetetlen sebességgel (nem egészen két évtized alatt) rakták le a kapitalista alapokat kommunista politikai berendezkedés mellett. S Kína mára valóban a világ gyára lett, hatalmas befektethető pénztartalékokat halmozott fel, a világpiacon pedig akkora keresletet teremtett olyan stratégiai cikkek iránt, mint a kőolaj, hogy beleremegett az egész világgazdaság. Azaz a technológiai szuperhatalom megteremtéséről szóló párthatározatot – amelyről a Xinhua hírügynökség számolt be – sem lehet tréfának vagy puszta vágyálomnak venni.
A Politbüro nagyobb technológiai reformokat akar annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés a megélénkülő kreativitáson és innováción keresztül menjen végbe. A reformnak tudományosnak, erőteljesnek és hatékonynak kell lennie, hogy Kína 2020-ra innováció orientált ország legyen, és 2049-re „világtechnológiai erő” váljon belőle a testület üléséről kibocsátott állásfoglalás szerint.
A munkát kereső IT-szakembereket be kívánják vonni a fiatalabb nemzedék oktatásába, és több nagy kaliberű külföldi szekértőt is szeretnének bevonni a célok elérésének támogatásába – közölte a hírügynökség.
A gyorsabb kínai fejlődésnek azonban jelenleg vannak technológiai és politikai akadályai is. Ugyan a párt megcélozta a 800 milliós internet felhasználói szintet, ami például az online kereskedelemben valóságos paradicsomnak tűnik, de már ennél a viszonylag egyszerű üzletágánál is nehézségeket okozhat az internetcenzúra működtetése. Bár Kínának már ma is vannak vezető technológiai cégei (Lenovo, Huawei stb.), de az innovációs áttöréshez sokkal szabadabb információáramlásra lenne szükségük, hogy bekapcsolódhassanak az információk nemzetközi megosztásába. Eddig ugyanis inkább csak nemzetközi partnereik fejlesztéseit használták fel, vagy egyszerűen lemásoltak megoldásokat, illetve a partnerek brandjeit felhasználva jutottak szerephez a világpiacon. Az áttöréshez eredeti saját fejlesztések kellenek, amit a Politbüro is úgy látszik elfogadott. Így már abba is belementek, hogy a .cn kínai domain-kiterjesztés alá egyszerűbben lehessen regisztrálni a korábbiaknál. De a globális interneten így is meg kell majd küzdeniük a riválisokkal, akik jelenleg uralják a piacot.
A Gartner elemzője, Sandy Shen szerint a belső innováció lassan haladt, így évtizedeket és több generációt vehet igénybe, mire a most kijelölt célokat elérik. Ennek az is az oka, hogy a kínai kultúra, amelynek fontos jellemzője többek között a konfliktusok elkerülése, a konszenzuskeresés vagy a csordaszellem, nem segít egy olyan gyorsan változó világban, ahol az alkalmazkodó készség vagy az azonnali döntések képessége határoz élet és halál, siker vagy bukás között.
