Hirdetés
. Hirdetés

Ami Vegasban történik, nem marad Vegasban

|

Január 9. és 12. között Las Vegasra figyelt a technológiai világ. Az idei CES futurisztikus jövőképet rajzolt a látogató elé - de mint kiderült, ez a jövő veszedelmesen közel van.

Hirdetés

A Las Vegas-i Consumer Electronics Show-t, röviden CES-t a földkerekség legnagyobb kütyüvásárának tartják. És ebben van is némi igazság, mert a kiállítás nevéhez híven elsősorban a szórakoztatóelektronikára koncentrál, ám előadásai és látványos termékbemutatói azok számára is kínálnak csemegéket, akik a közeljövő technológiai trendjeire kíváncsiak. A nagy márkák közül sokan imádják a CES-t: a Samsung például hagyományosan nagy erőkkel vonul ki, és előszeretettel időzíti ide fontos bejelentéseit. Újabban azonban olyan cégek is kopogtatnak, amelyek korábban hanyagolták a Las Vegas-i megashow-t: szaporodnak például az autógyártók, jelezvén, hogy tényleg küszöbön áll az önvezető autók térhódítása, és az Amazon Alexa tavalyi tündöklését megirigyelve idén a Google is nagyon kitett magáért.

Hirdetés

Jönnek a kvantumszámítógépek
Elképesztően látványos bemutató keretében tárta a közönség és a világ elé az Intel jövőképét Brian Krzanich igazgató. Drónok röpködtek, fények villogtak, mesterséges intelligencia (AI-) zenészek jammeltek hús-vér muzsikusokkal, és egy biztonsági üveg mögött még az Intel önvezető helikoptere, a sci-fis hangulatot idéző Volocopter is bemutatta tudását. De szükség is volt a show-ra, hogy némiképp elterelje a figyelmet a közelmúlt nagy beégéséről, a Meltdown és Spectre sebezhetőségekkel kapcsolatos botrányára. Krzanich nem kerülte meg a kínos témát, de új szempontból igyekezett megvilágítani a processzor-gate-et: azt hangsúlyozta, milyen példásan tudtak együttműködni az IT-szektor óriásai a probléma megoldásában.

Ezt követően Krzanich számos Intel-újdonságot jelentett be. Közülük talán a legfontosabb a 49 qubites kvantumlapka, amelyet az Intel hatalmas áttörésnek tekint a kvantumalapú számítástechnikában. Szó esett a processzorgyártó neuromorfikus számítási rendszereiről is, amelyek szilíciumos alapon utánozzák az emberi agy működését. Ezekben kulcsszerepet játszik a cég új, öntanuló AI-lapkája, a Loihi, amelyet a partnereivel is meg akar osztani.

Krzanich előadásából kiderült, hogy cége megkerülhetetlen tényező kíván lenni a lebilincselő (angolul immersive) média területén. Nagy erőkkel készül a 2018-as phjongcshangi téli olimpiára is, amelynek stratégiai partnere. Krzanich szerint minden idők legfantasztikusabb VR-élményére számíthatunk az Intel True VR megoldása révén. Harminc helyszínen 360 fokos kamerák veszik majd az eseményeket, képüket szoftverrel illesztik össze, és a szolgáltatásért fizető nézők dinamikusan megválaszthatják, honnan, milyen kameraszögből kívánják követni az eseményeket.

Az előadó ennek kapcsán új kifejezéssel is megismertette közönségét: ez a voxel, ami nem más, mint a pixel továbbfejlesztett, térbeli információkat tartalmazó változata, és a megfelelő feldolgozási technológiával kombinálva az "itt és most" élményét kínálja a nézőknek. Jegyezzük meg a fogalmat, még sokat fogunk találkozni vele!

Szupertévék üzleti felhasználóknak
Megszokhattuk már, hogy a CES évről évre parázs összecsapásokat hoz a legnagyobb tévégyártók között - idén sem volt ez másképp. A Samsung a világ első moduláris televíziójával érkezett. A 164 hüvelykes modell a The Wall névre hallgat (a névválasztás nem biztos, hogy szerencsés, hiszen sokakban a Pink Floyd léleknyomorító, szimbolikus Falát idézi), és mivel kisebb elemekből áll össze, mérete szinte korlátlanul bővíthető. Az úgynevezett MicroLED technológiára épül: ez a Samsung saját fejlesztése, és annyiban hasonlít az OLED-re, hogy minden pixel saját fényt bocsát ki, és egyenként ki-be kapcsolható, ami fantasztikus kontrasztot és színdinamikát kölcsönöz a képnek. A technológiáról a tavalyi CES-en már beszámolt a Samsung, akkor azonban kevesen gondolták, hogy egy évvel később egy majdnem piacképes változattal rukkol elő. A gyártó elsősorban üzleti célú felhasználási lehetőségekről beszél, áruházakban, irodákban, mozikban képzeli el az új technológiával összerakott gigaképernyőket - a megjelenés pontos időpontjáról és az árról azonban egyelőre hallgatott.

Szintén az üzleti felhasználókat célozza az LG 88 hüvelykes, 8K OLED tévéje, amelynek képe az extra kicsi pixelméret miatt szinte leugrik a képernyőről. Manapság, amikor még a 4K tartalmakat is lámpással kell keresni, fölösleges luxusnak tűnik a 8K, de Japánban például már 2016 augusztusa óta működik 8K műsorsugárzás, úgyhogy csak idő kérdése, mikor jelennek meg a világ más részein a valódi - és eleinte nyilván üzleti igényeket kiszolgáló - 8K tartalmak. Addig pedig simán működhet a 4K tartalmak felkonvertálása.

Végül említsünk meg egy elképesztő technikai újdonságot: az LG 65 hüvelykes, feltekerhető OLED tévéjét, amivel szintén nagyot lehet villantani egy céges tárgyalóban. A képe pengeéles, dinamikus és színgazdag, szóval hozza az OLED-technológiától elvárható csúcsminőséget, a képernyője pedig olyan vékony és rugalmas, hogy összehajtogatható, mint egy fólia. A megoldás több puszta kuriózumnál, hiszen lehetővé teszi például a képarány fizikai módosítását: ha megnyomunk a távirányítón egy gombot, a motor a fölösleg felcsévélésével egy pillanat alatt 16:9-ről 21:9-re állítja át a képmezőt, így zavaró alsó-felső fekete csík nélkül élvezhetjük a szuper-szélesvásznú anyagokat.

A Google visszavág
Évről évre egyre fontosabb szereplői a CES-nek az okosotthonokkal kapcsolatos újdonságok. A szakterület aranybányának ígérkezik, és meghódításáért olyan óriáscégek vívnak késhegyig menő harcot, mint az Amazon, a Google, a Microsoft és az Apple. Az Amazon az utóbbi időben lépéselőnyt szerzett az Alexa révén, amely a közmegítélés szerint hajszálnyival talpraesettebb intelligens, mint vetélytársai, a Google Assistant, a Microsoft Cortana és az Apple Siri, továbbá számos olyan eszköz és alkalmazás épül rá, amelyek a nappalitól a konyhán át egészen a gardróbig mindenütt használhatóvá teszik. Tavaly az Alexa volt a CES sztárja, idén azonban a terület másik nagy játékosa, a Google úgy döntött, eljött a visszavágás ideje.

Amikor a CES megnyitója előtt nem sokkal a cég pavilonjának homlokzatára fölkerült a gigászi Hey Google felirat, már sejteni lehetett, hogy a központi téma a Google Assistant lesz. A legtöbb elemző a Google Home okoshangszóró képernyővel felspécizett változatára számított, amely az Amazon Echo Showjának riválisa lehet, de arra senki sem számított, hogy a Google nem kevesebb, mint tizenöt céggel társult a Google Assistantre épülő eszközök és alkalmazások fejlesztésére. Olyan márkákat sikerült megnyernie partnernek, mint a Bang & Olufsen, az Altec Lansing, a JBL, a Jensen, a Lenovo, az LG és a Sony. Az újdonságok közül négynek kijelzője is van: a JBL Link View okoshangszórója például 8 hüvelykes HD képernyővel és 5 megapixeles előoldali kamerával rendelkezik, operációs rendszere pedig a várakozásokkal ellentétben nem az Android, hanem az új Google Things, amelyet kifejezetten az otthoni eszközökhöz fejlesztettek.

Manapság persze még viszonylag kevés otthonban találkozhatunk ezekkel a hangirányítású csodákkal, de az elemzők szerint legalább akkora potenciál rejlik bennük, mint a PC-kben vagy a mobiltelefonokban. Az Amazon két év múlva 10 milliárd dolláros forgalmat remél az Alexa révén - érthető tehát a tülekedés a területen.

Mikor jönnek a teljesen önvezető autók?
Az intelligens asszisztensek nemcsak otthonainkat kezdik birtokba venni, hanem járműveink fedélzeti rendszerét is, és a CES ezen a téren is szolgált néhány fontos bejelentéssel. A Toyota Las Vegasban adta hírül a világnak, hogy partnerkapcsolatra lép az Amazonnal, és az Alexára építi következő modelljeinek infotainment rendszerét. Ezzel a lépésével olyan márkákhoz csatlakozik, mint a BMW, a Ford és a Nissan, amelyek szintén az Alexára voksoltak. Az Amazon digitális asszisztensével felokosított első Toyoták és Lexusok állítólag még idén legördülnek a futószalagról. A Kia viszont a Google Assistantet választotta új modelljeihez, a Panasonic pedig két vasat tart a tűzben, ugyanis az autógyártóknak szállított újgenerációs infotainment-rendszerbe a Google Assistantet és az Amazon Alexa Onboardot egyaránt beépíti.

Végül nem hiányzott a CES menüjéről az önvezető autók témaköre sem. A kiállítás egyik legizgalmasabb konferenciája autóipari nagyágyúk bevonásával azt a kérdést járta körül, hogy mikor jelennek meg az utakon végre a valódi önvezető autók. A jelenleg elérhető megoldások - például a Cadillac Super Cruise funkciója vagy a Tesla Autopilot rendszere - csak 2. szintű önvezetést tudnak: megfelelő időjárási körülmények között képesek a sávtartásra és bizonyos alapmanőverekre, de a vezetőnek állandóan résen kell lennie, hogy szükség esetén a volánhoz üljön. De mikor jön el az idő, amikor a járműnek már semmilyen felügyeletre nem lesz szüksége? A Toyota szerint hamarosan: a japán gyártó azt ígéri, hogy a 2020-as tokiói olimpiára elkészül teljesen önvezető autójával. A cég az esemény egyik fő szponzora, gyanítható tehát, hogy a csodajárgányok az olimpiai helyszínek között szállítják majd a látogatókat.

A General Motors még előbbre tart, már 2019-ben üzembe akarja állítani a vezető nélküli Chevy Boltokból álló taxiflottáját, a Ford pedig 2021-ben szeretné megkezdeni 4. önvezetési szintű modelljeinek gyártását - ezek gyakorlatilag teljes önvezetésre lesznek képesek, de azért a biztonság kedvéért még lesz bennük volán és gáz-, illetve fékpedál, hogy extrém időjárási körülmények között az emberi vezető átvehesse az irányítást.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.