Hirdetés
. Hirdetés

Kulcspozícióban a hazai elektronikai ipar

|

Kevés szektorban számíthatnak hazánkban olyan biztos jövőre, mint a magyar elektronikai iparban. A válságban is jól teljesítő elektronikai ipar ágazati részesedését tekintve egy 2009-es OECD elemzés szerint csak Japán és Korea előzi meg hazánkat. Annak ellenére, hogy a terület a hazai GDP több mint 5 százalékát állítja elő, az ágazat szervezeteit tömörítő Nemzeti Elektronikai Kerekasztal úgy véli, a terület fejlődésének egyik gátja még mindig a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Hirdetés

Igazán vonzó ajánlatnak hangzik 2012-ben Magyarországon az átlagbér háromszorosát hazavinni és biztos munkahelyet tudni magunkénak. Ennek ellenére nincs elég mérnök és szakember a magyar sikerágazat számára. Az itt betölthető állások jelentős részéhez ugyanis megfelelő műszaki tudásra és aktív, használható idegennyelv-ismeretre volna szükség.


Nemzetközi vizeken                                                              Forrás: IVSZ

„Az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra. Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére" - fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a multinacionális óriáshoz, a nemzetközi ThyssenKrupp vállalatcsoporthoz tartozó ThyssenKrupp Presta Hungary német ügyvezető igazgatója. Az általa irányított cég a világ vezető autógyártói számára fejleszt elektromechanikus kormányrendszereket 250 magyar mérnök közreműködésével. A vállalat a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik, ami Eckstein szerint jól mutatja a szegmens perspektíváját.

Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35%-ot emelkedett, szemben az ipar 15%-os bővülésével. Ehhez azonban a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni.

„Az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk van, és bár ezek a vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, a jövőt előre fel kell építeni. Ésszerű szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség"- hangsúlyozta Hetényi Márk, a főleg elektronikai gyártással foglalkozó, a legnagyobb technológiai márkák számára szállító, hazánkban húsz éve működő Flextronics Hungary regionális főigazgatója.

A KKV-k jól szerepelnek

A hazai KKV-knek is megvan a helyük az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket. A műholdas kommunikációs rendszereiről és saját fejlesztésű robotrepülőgépéről ismert Bonn Hungary Kft. nemzetközi sikere jól példázza ezt a lehetőséget.

„A mérnöki munka kreatív, és jól megfizetett, az ágazat pedig világszerte gyorsan fejlődik. Kár lenne kihagyni ezt a kiváló lehetőséget Magyarország gyarapodására" - mutatott rá Kazi Károly, a Bonn Hungary ügyvezető igazgatója.

Az ágazatban meghatározó szervezetek idén tavasszal hozták létre a Nemzeti Elektronikai Kerekasztalt, amely ajánlásokat adott a kormányzat számára az elektronikai ipar jobb kihasználására. A résztvevők szerint nagyot lehet lendíteni a gazdaságon egy ilyen erős, exportorientált terület fejlesztésével.

„Ma Magyarország gazdaságilag erős pontja a hazai elektronikai ipar, amire lehet és érdemes építeni a kormányzatnak, illetve a pályát választó fiataloknak. Egy kormányzati ágazati felelős segítségével látványos gazdasági és foglalkoztatási eredményeket lehetne felmutatni" - állította Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója.

Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz

A NEK tagjainak tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is, ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy elsősorban műszaki szakképzettséget szerezzenek, és természettudományos, leginkább mérnöki pályát válasszanak. A mérnöki tudást azonban nyelvismeret nélkül lehetetlen megfelelően kamatoztatni, aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül pedig senki sem lehet versenyképes ezen a területen.

Ezért a NEK üdvözli, hogy az új felsőoktatási törvény 2016-tól már az egyetemi felvétel előfeltételeként szabja meg legalább egy nyelvvizsga meglétét, aminek hiánya ma még sokszor a diploma kibocsátását is megakadályozza.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.