Hirdetés

Az innováció kiváltsága

|

Interjúsorozatunk harmadik, záró részében az informatika jövőjéről, a kommunikációs eszközök fejlődési irányairól és az ?öntudatra ébredő? rendszerekről beszélgettünk Barabási Albert-Lászlóval, a rendszerelméleti kutatásairól ismert magyar származású fizikussal.

Hirdetés

Az informatikai piac szereplői az elmúlt években egyre inkább a ?Think Global - Act Local" (gondolkozz globális méretekben és cselekedj helyi szinten) filozófiáját kezdték követni. A globálisan elérhető internetes rendszerek mellett megjelentek és egyre fontosabbá váltak a felhasználók tartózkodási helyéhez kötődő szolgáltatások (location based services). A szakemberek jelentős része egyetért abban, hogy az ilyen és hasonló fejlesztések jelenthetik a jövő kommunikációs szempontból meghatározó technológiáit.

?Érdekes módon a mobilszolgáltatók nem éreztek rá a helyszínalapú szolgáltatásokban rejlő lehetőségekre - mondja Barabási Albert-László. - Hat éve dolgozom együtt az egyik legnagyobb mobilcéggel, és legalább négy mondogatom nekik, hogy ideje lenne megjelenni ezen a piacon, de mindhiába, nem léptek. Egyrészt azért, mert a nemzetközi nagyvállalatok éppen hatalmas méreteik, komótosságuk miatt nem alkalmasak az innovációra: a meghatározó újítások, felfedezések mindig szűk körű szellemi műhelyek kiváltságának számítottak. Másrészt pedig azért, mert a mai napig nem képesek szembenézni azzal, hogy a valódi értéket többé már nem az általuk nyújtott szolgáltatások, hanem a rajtuk átfolyó információ jelenti."

A kutató szerint ez annál is érdekesebb kérdés, mivel a mobilszolgáltatók többet tudnak rólunk - és így jóval hasznosabb információkkal rendelkeznek -, mint azok az informatikai cégek, amelyek, mint a Google, vagy a Facebook, már rájöttek, mekkora értéket képviselnek a felhasználóikkal, azok fogyasztási szokásaival, érdeklődésével, habitusával, mozgásával kapcsolatos adatok, és az üzleti stratégiájukat is ennek megfelelően próbálják kialakítani. ?Amire a mobilszolgáltatóknak eddig nem sikerült rájönniük, az az, hogy hogyan tudnák pénzre váltani a felhasználókkal kapcsolatos információikat, anélkül, hogy személyiségi jogokat sértenének - boncolgatja a kérdést a hálózatkutató. - Ezért vannak előnyösebb helyzetben azok a cégek, amelyek a morális dilemmák feletti töprengés helyett inkább a technológia fejlesztésébe ölték az energiáikat, bízva abban, hogy a szolgáltatásaikkal kapcsolatos szabályozás és gyakorlat magától kialakul. Nekik lett igazuk: kiderült, hogy a felhasználókat egyáltalán nem érdekli, hogy a cégek mit kezdenek egyes bizalmas, például a tartózkodási helyükkel kapcsolatos adataikkal, ha cserébe megfelelő szolgáltatásokhoz és hasznos információkhoz juthatnak."

Barabási hangsúlyozza: az informatika ökoszisztéma és az eszközök fejlődése a hálózatokkal foglalkozó tudósok számára is kiemelten fontos kutatási terület, hiszen egyik legfontosabb céljuk, hogy megértsék, hogyan működik az internet, mint rendszer. ?Ezek a technológiák jelentős hatással vannak a hálózatképre - magyarázza Barabási. - Természetesen módon befolyásolják a társadalmi háló organikus struktúráját és dinamikáját; még annak ellenére is, hogy a társas érintkezést illetően mi, emberek feltűnően ómódúak vagyunk. A technológiát továbbra is csak hasznos eszköznek tekintjük, és fontos hangsúlyt fektetünk az olyan ?elavult? kapcsolati formákra, mint a személyes találkozás."

Hirdetés

Uralkodók és trónkövetelők

A professzor szerint a globális informatikai piac és technológia legfontosabb jellemzője az, hogy folyamatos változásban van. ?A Google megjelenésekor az akkoriban korlátlan hatalmú egyeduralkodónak számító Microsoft egyetlen jelentős kihívója volt. A Page-Brin-Schmidt triumvirátus vezette cég a folyamatos innováció és az ügyes üzletpolitika révén viszonylag rövid idő alatt megfosztotta a Gates-Ballmer birodalmat korábbi ?hűbérbirtokától? és az informatikai ipar vezető erejévé vált - mondja. - Hamarosan azonban újabb kihívó jelentkezett: most azt látjuk, hogy a Google elkeseredetten menekül az egyre erősebbé váló, felhasználók százmillióit maga mögött tudó, és egyértelműen sikerre ítélt Facebook elől."

A kutató szerint a Google egyetlen előnye a Facebook-kal szemben az, hogy egyelőre még nagyobb anyagi erőforrások felett rendelkezhet - így gazdasági potenciálja is nagyobbnak tűnik. ?A Google-nek is sok idejébe került, hogy kitalálja, hogyan értékesítse a cégben összegyűlő tudást és az adatbázisaiba zárt információkat; csak idő kérdése, hogy a Facebook is megalkossa a maga hatékony üzleti modelljét, és monetarizálja saját értékeit" - vélekedik a szakember.

Barabási érvelése szerint a Facebookkal olyan technológia jelent meg a piacon, ami - mivel nem csak az adatbázisokban található információkat, hanem ismerőseink tudását is képes hasznosítani és áttekinthető módon, rendszerezve közvetíteni a felhasználóik felé - fontosabb, mint a Google. ?Nagyon is elképzelhető, hogy a Facebook néhány éven belül maga is betör azokra a piacokra, amelyeket ma még a Google ural: keresővé, email- vagy térképszolgáltatóvá válik. És annak ellenére, hogy nem rendelkezik olyan fejlett megoldásokkal, mint legnagyobb piaci versenytársa, közösségi alkalmazásai miatt a felhasználók mégis a Facebook rendszerét preferálják majd" - érvel a fizikus.

Hirdetés

A Facebook rövidesen lesöpri majd a piacról a Google-t - épp úgy, ahogy korábban a Google söpörte le a Microsoftot - vélekedik a fizikus. ?Az operációs rendszerekre épülő informatikai megoldásokat az internet-alapú szolgáltatások váltották, ezek helyét pedig az online közösségekre, mobil eszközökre és helymeghatározásra épülő alkalmazások veszik majd át" - érvel a professzor, hozzátéve: nem véletlen, hogy a Google az elmúlt években agresszív felvásárlási politikába kezdett. ?Egyre nagyobb cégeket akvirálnak, azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben megerősítsék a piaci pozíciójukat" - fejtegeti.

A technológia és a természetes kiválasztódás

A rendszerelmélet megállapításai a technológia fejlődésére is vonatkoznak. Kommunikációs szokásaink és folyton változó igényeink, természetes hatással vannak az informatikai rendszer változásaira - és így áttételesen a saját lehetőségeinkre is. ?A két rendszer: a társadalom és az informatika kölcsönösen alakítja egymást. Ez a törvényszerűség alapozza meg egyes eszközök és megoldások sikerét - míg más technológiákat bukásra ítél - vallja Barabási. - Tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy ahogy minden ismert rendszerre, úgy a technológia megoldások, eszközök fejlődésére is vonatkozik a természetes kiválasztódás elve: egyes, jól használható, népszerű és hasznos megoldások megmaradnak, másokat pedig elvetünk."

A professzor szerint azoknak az eszközöknek van esélye beépülni a mindennapjainkba, amelyek ahelyett, hogy új alternatívákat kínálnának az együttlétre, a társas érintkezés hagyományos formáit támogatják. ?A legtöbb barátomat ma sem a közösségi oldalakon ismerem meg: a Facebook-ot és az iPhone-t arra használom, hogy kapcsolatot tartsak az ismerőseimmel, információkat cseréljek és találkozókat szervezzek le velük - mondja. - Ahogy azt már korábban is említettem, konzervatívak vagyunk, így társadalmi kapcsolataink a technológiai váltások ellenére továbbra is a hagyományos módon épülnek fel."

Hirdetés

Egy öntudatra ébredő rendszer

Barabási a Behálózva című könyvében érdekes hipotézist fejteget. Véleménye szerint a technológia jelenlegi fejlődési üteméből kiindulva felmerül a lehetősége annak, hogy az informatikai hálózatok idővel önszabályozó, ?öntudatra ébredő" rendszerré váljanak. ?Én azok közé tartozom, akik hisznek abban, hogy a nem is olyan távoli jövőben el fog jönni az a pillanat, amikor a számítógépek már bármilyen szellemi kihívásban lepipálhatnak minket. A mesterséges intelligencia valóban megszülethet - mondja, hozzátéve, hogy az agy hihetetlenül bonyolult rendszer ugyan, de nem végtelenül bonyolult. ?Hiszem, hogy ezt a komplexitást képesek leszünk megismerni és reprodukálni: átültetni a mesterséges intelligenciákba - jósolja. - Egyes részfeladatokban a számítógépek már most játszva megvernek minket - számítókapacitásban, memóriában, gyorsaságban már évekkel ezelőtt meghaladták az embert. Sőt, egyes olyan, komoly intellektuális kihívást jelentő feladatokban is, mint például a sakkozás."

A professzor szerint a következő kihívás az olyan kevésbé mérhető, kifinomultabb intellektuális jelenségek, folyamatok informatikai modellezése és ?gépi agyba ültetése" lehet, mint például az intuíció, az innováció, vagy a művészi inspiráció. ?Szerintem ma már képesek lennénk olyan algoritmusokat alkotni, amelyek segítségével egy számítógép képes lenne jobb Petőfi-verseket írni, mint maga Petőfi - mondja Barabási. - Az igazi kérdés az, vajon képessé tehető-e a gépi intelligencia arra, hogy ne Petőfi vagy Brighton líráját ?másolja?, hanem a saját teljesítményeként értékelhető, irodalmi vagy művészi értékkel rendelkező verseket írjon. Szerintem eljöhet az az idő, amikor a számítógépek már erre is képesek lesznek; a társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy ez akár az elkövetkező néhány évtizedben megtörténhet."

A kutató szerint az egyetlen jelentős terület, amelyben még meg tudjuk verni a számítógépet, az a gyors asszociációk által vezérelt gondolkozás és az összetett, nehezen definiálható fogalmi kapcsolatok felismerése. ?A mesterséges intelligenciák kutatásával foglalkozó tudóscsoportok már ma is előrehaladott kísérleteket végeznek ezeknek a folyamatoknak a modellezésével kapcsolatban - mondja Barabási. - Az IBM például a közelmúltban indított el egy új projektet, amelynek keretében kérdezz-felelek játékra tanítják a számítógépet. Olyan feladványok megfejtésére, amelyek értelmezéséhez magas szintű problémamegoldó készségre és a kontextuális közeg ismeretére van szükség". A fizikus szerint abban a pillanatban, hogy a számítógép képessé válik a nagy mennyiségű tapasztalati információ kezelésére, már az összefüggések értelmezésében is túlszárnyalhat minket. ?Innen már csak egyetlen lépés az innováció: vagyis egy információnak egyik kontextusból való kiragadása és egy másikba való beillesztése" - vélekedik Barabási.

Hirdetés

 

Az interjúsorozat első része: Az internet topológiája és a kiszámítható jövő

Az interjúsorozat második része: Barabási Albert-Lászlóval a nyitott rendszerek illúziójáról

 


Ügyfélszolgálati változás!
--
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.