Hirdetés

Az innováció mozgásban van

|

Alapjaiban változtatják meg a városlakók szokásait az olyan szolgáltatások, mint az autó-, kerékpár- vagy robogómegosztás. A közösségi gazdaság egyes mobilitási megoldásait ráadásul kiemelkedően környezetbarátnak is nevezhetjük.

Vezetés helyett alvással, szórakozással, hivatalos úton munkával töltenék az időt a sofőrök, ha önvezető járműbe ülnek - állapítja meg a Horváth & Partners friss felmérése. Legjobban a kínaiak lelkesednek az önvezető autókért, őket a japánok követik, akik azonban nem szeretnének mélyen a pénztárcájukba nyúlni e funkcióért, mert míg ők naponta átlagosan csak 44 percet töltenek autóban, az összes megkérdezett átlaga napi 70 perc. A biztonsági kockázatoktól a németek tartanak leginkább, ám akiket közülük érdekel a lehetőség, azok komoly felárat is adnának az önvezetésért. Különösen a franciáknak tetszik az ötlet, hogy autómegosztó szolgáltatások formájában élvezzék az autonóm járművek előnyeit, míg az amerikaiak nem szívesen mondanának le a saját kocsiról.

Hirdetés

Önvezető képességek
Bár a sajtó gyorsan ráharap az önvezető autókkal történt balesetek híreire, a technológia itt van és fejlődik. Akio Toyoda, a Toyota elnöke szerint az autóipar évszázadonként egyszer tapasztalható átalakulás küszöbén áll, amikor egyre fontosabbá válik, a szereplők mennyire hatékonyan tudják kihasználni korlátozott erőforrásaikat. Ahhoz, hogy egy vállalat túlélhessen ebben az időszakban, irányítóinak folyamatosan változásokat kell kezdeményezniük.

Ennek szellemében a Toyota kisautó-kínálatának erősítése céljából két éve felvásárolta a Daihatsut, majd kompakt autókat gyártó közös vállalatot hozott létre vele a feltörekvő piacok kiszolgálására. Elektromos járművekben alkalmazható technológiák fejlesztésére tavaly szeptemberben alapított vállalatot a Mazda és a Denso részvételével, amelyhez rövidesen csatlakozott a Subaru, a Suzuki, a Daihatsu és a Hino Motors Ltd. Az önvezető technológiák fejlesztésének felgyorsítására idén hoztak létre kutatóintézetet az Aisin Seki és a Denso közreműködésével.

Önvezető autó koncepciója a Toyotától

Friss hír, hogy a Gill Pratt vezette Toyota Kutatóintézet (TRI) a Computer Vision Centre-nek (CVC) nyújtott százezer dolláros adománnyal járul hozzá a nyílt forráskódú Car Learning to Act (Carla) nevű önvezető-szimulátor fejlesztéséhez. A Carla a Githubon fut, míg fejlesztését a spanyolországi Universitat Autònoma de Barcelona mellett működő CVC irányítja. A rendszert úgy tervezték, hogy számtalan olyan közlekedési helyzetben garantálja az önvezető járművek stabilitását, amelyek nem mindig tesztelhetőek a valóságban.

Egyik nagy vetélytársával, a Teslával ellentétben a Toyota masszívan nyereséges: legutóbbi negyedévét 21,7 milliárd dollár profittal zárta. Ez a 9 százalékos haszonkulcs ad lehetőséget kutatás-fejlesztési tevékenységeinek szélesítésére és akvizíciókra. Részesedést szerzett például az Uberben és annak legnagyobb ázsiai vetélytársában, a Grabben, és világszerte számos autómegosztó szolgáltatóval működik együtt. A nyolc délkelet-ázsiai országban működő Grab idén márciusban felvásárolta az Uber Technologies délkelet-ázsiai részvényeit, nemrégiben viszont a Toyota fektetett egymilliárd dollárt a fuvarszolgáltatóba. Ugyanakkor a Google és az Apple fejlesztéseit sem téveszti szem elől: a Google-féle Waymo tesztflottájában hibrid Toyota Priusok szerepelnek, míg az Apple flottáját zömmel Lexus RX hibridek alkotják.

Sínhez kötött mobilitás
A digitalizáció alapjaiban formálja át a közlekedési iparágat: javítja a járművek és infrastruktúraelemek rendelkezésre állását, optimalizálja a működést, csökkenti a komplexitást, a költségeket és a munkaigényt - vallják a Siemensnél, és ezúttal a vasúttársaságokra gondolnak. Szerintük a cég MindConnect Rail megoldása a vasúti és közúti szállítás digitális integrációjához és a holnap hálózatba kapcsolt totális mobilitási rendszeréhez szükséges intelligens közlekedési infrastruktúra központi alkotóeleme.

Minden motorvonat nagy mennyiségű adatot generál, amelyből információkat nyerhetünk a szerelvény állapotáról, az alkatrészek és rendszerek működőképességéről. Ugyanez igaz a vasúti infrastruktúrára is. A Siemens MindSphere nevű felhőalapú, nyílt IoT operációs rendszere mesterséges intelligenciát alkalmaz az adatok átfogó kezelésére.

A MindSphere-en alapul a Railigent platform. A Siemens eddig három partnercég - az SKF GmbH, a Strukton Rail b.v. és a Voith GmbH & Co. - alkalmazásait integrálta a rendszerbe. Mindhárom társaság a járműalkatrészek és vasúti infrastruktúra állapotának digitális felügyeletére szolgáló alkalmazásokat fejleszt.

Noha a vasútállomások az intermodális városi közlekedés létfontosságú csomópontjai, a környezetbarát tömegközlekedés vonzereje csak kényelmes, gyors és megbízható átszállással növelhető. A Siemensnél digitális állomásnak nevezik az infrastruktúra-menedzsmenttől az intermodális közlekedési információkon át a működés folyamatos optimalizálásához szükséges adatelemzésekig mindent magában foglaló megoldást, amellyel az üzemeltetők javíthatják az áteresztőképességet, kényelmesebbé tehetik az utazást.

A legjobb gyakorlat metróhoz
India a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, ám a gyors városiasodás és az ütemesen fejlődő infrastruktúra-hálózat a népesség vándorlását idézte elő. Például Haidarábád fontos informatikai központtá vált (innen kapta becenevét is: Kiberábád), és bár a város vezetése metróhálózat kiépítésével igyekezett javítani a tömegközlekedésen, a közúti közlekedés kaotikus, a metróállomásokat nehéz elérni. A Világ Erőforrásai Intézet (WRI) a Toyota Mobilitási Alapítvánnyal összefogva 2021-ig évente két-két indiai nagyvárosban javítaná különféle közlekedési eszközöket ötvöző megoldásokkal a metróállomások megközelíthetőségét. A Stamp (Station Access and Mobility Program) keretében előbb a rendelkezésre álló adatok alapján azonosítják a metróállomások megközelítését akadályozó tényezőket, majd workshopokon osztják meg a bevált gyakorlatokat a helyi szakemberekkel, informatikusokkal, vállalkozókkal és a lakossági csoportokkal, végül tesztelik az eredményeket.

Később a megapoliszok tapasztalatai alapján született forrásmunkát az indiai kormányzat fel tudja használni város- és közlekedéstervezési irányelveinek, illetve tevékenységeinek megtervezése során.

Villamosított flották
Nem kerüli el a változás szele a céges autóflottákat sem. Míg néhány évvel ezelőtt a dízelüzemű járművek domináltak, az Arval flottakezelő cég tizenkét európai ország háromezer flottamenedzserének megkérdezésén alapuló felmérése szerint mára az óriás flották 57 százaléka váltott vagy vált hibrid elektromos (HEV), hálózatról tölthető hibrid elektromos (PHEV) és akkumulátoros elektromos (BEV) járműre. A trendet Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia és Svájc vezeti, és bár az elemzés a magyar piacot nem vizsgálta, a Datahouse adataiból kiderül, hogy a vállalati ügyfelek HEV-vásárlásai már hazánkban is meghaladják a magánügyfelekét.

Ösztönzőleg hat az esetleges adókedvezmények és az üzemeltetők vállalati felelősségvállalása mellett az, hogy az alternatív meghajtású járművek teljes üzemben tartási költsége lényegesen kedvezőbb, kisebb a meghibásodás esélye és a kopás, elhasználódás mértéke. Jelenleg 21 autómárka kínálatában található elektromos meghajtású kocsi, ebből 45 hibrid, 30 plug-in hibrid és 14 akkumulátoros modell.

További mobilitási alternatívát képeznek a járműmegosztó és utazásmegosztó szolgáltatások. A flottaüzemeltetők 37 százaléka már használ jármű- vagy utazásmegosztást, de az üzemeltetőknek csak 9 százaléka tervezi, hogy flottájától megválva ilyen szolgáltatásra tér át. Ugyanakkor a nagyvállalatok fele-egyharmada foglalkozik a mobilitási költségkeret bevezetésével, és közel ennyi ügyfél épített be járműveibe telematikai eszközt járműkövetés, útvonal-optimalizálás, fogyasztáscsökkentés céljából. Társadalmi előnye a hibrid autómegosztásnak, hogy stresszmentes és üzemanyag-takarékos autózás élményét nyújtja, egyúttal csökkenti a forgalmi dugók kialakulását.

Miközben az autóipar forradalmi átalakuláson megy keresztül, a Toyota azon dolgozik, hogy autógyártóból mobilitási szolgáltatóvá váljon. 2016-ban a japán márka volt Európában az első, amely autómegosztó szolgáltatásában öntöltő hibrid elektromos járműveket kínált. A YUKÕ with Toyota az írországi Dublinban lépett színre, a következő város az olaszországi Forli volt, újabban pedig Velencében mutatkozott be 49 öntöltő és plug-in hibrid elektromos járművel. A regisztráció online történik; később okosórával is lehetséges lesz. Velence hivatalos városi igazolványa, a Venezia Unica is használható az utazás megkezdéséhez és befejezéséhez, a tömeg- és az egyéni közlekedés közötti váltogatáshoz. A YUKÕ-autósoknak szabad a behajtás a forgalomkorlátozott övezetekbe és a fizető parkolókba.

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.