A NASA bejelentette, hogy a NASA JPL egy DTN-nek (Disruption-Tolerant Networking - megszakítás-tűrő hálózat) nevezett új technológia segítségével képek tucatjait továbbította az űrben 20 millió mérföld távolságra lévő űrjármű és az internetre csatlakoztatott földi állomások között - mindkét irányban. A technológia kifejlesztése több mint tíz évet vett igénybe, és annak a Dr. Vinton Grey Cerfnek a nevéhez fűződik, akit széles körben az internet egyik atyjaként ismernek el.
A NASA októberben a DTN egy hónapig tartó intenzív tesztelésére készül a Hartley 2 üstökös vizsgálatára indított, két éves EPOXI küldetésben részt vevő űrszonda segítségével. A NASA abban bízik, hogy a DTN-t számos küldetésben fel tudja használni, és egy jövőbeni Mars-expedíció kommunikációs bázisát is ez képezheti majd.
"Jelenleg az űrben dolgozó asztronautáknak maguknak kell időzíteni minden egyes adatkapcsolatot, és kézzel megadni, hogy melyik adatot mikor és hová továbbítsanak" - mondta Leigh Torgerson, a JPL DTN Kísérleti Műveletek Központ vezetője. "Egy szabványosított DTN segítségével mindez automatikusan történik."
A DTN az Internet TCP/IP protokolljától teljesen eltérő módon kommunikál. A DTN nem feltételezi, hogy folyamatos, végponttól-végpontig tartó kommunikációs csatorna rendelkezésre áll, és amíg a tipikus TCP/IP kapcsolatoknál ha a célállomást nem lehet megtalálni, akkor az adatcsomagok elvesznek, a DTN esetében már nem. A DTN minden hálózati csomópontja addig tárolja a továbbításra szánt adatcsomagokat, míg biztonságosan át nem tudja adni azokat a következő csomópontnak.
A DTN első, sikeres tesztjében tíz állomás alkotta a bolygóközi internethálózatot: maga az űrszonda és kilenc, a JPL-nél lévő további csomópont, melyek leszállóegységeket, bolygó körüli pályán keringő egységeket és felszíni küldetések műveleti központjait szimulálták. Ha a most következő tesztek sikeresek lesznek, akkor a következő lépcsőben a Nemzetközi Űrállomáson folytatódnak a vizsgálatok, legkorábban 2009 nyarán.
