Hirdetés
. Hirdetés

Desktop virtualizáció - pro és kontra

|

Nincsen rózsa tövis nélkül - cikkünk segít tájékozódni abban, mit nyerhetünk az asztali rendszerek virtualizációjával és mire kell odafigyelnünk.

Hirdetés

A szervervirtualizáció már évek óta felkapott téma, közkedvelt adatközponti technikává vált, köszönhetően számos előnyének. Hely- és eszköztakarékos megoldás, mellyel működési költséget lehet csökkenteni, ugyanakkor a terhelés egyenletesen magas szinten tartható. Hasonló előnyöket azonban nem csak a kiszolgálóknál lehet elérni, hanem az asztali számítógépek frontján is. Desktop virtualizációval csökkenthetők a költségek, könnyebbé (vagy legalábbis jobban átláthatóvá) válik a felügyelet, emellett korábban elképzelhetetlen rugalmasságot kapnak pénzükért cserébe az asztali gépeket illetően a vállalatok.

Ezeket a lehetőségeket nem csak a technológiailag fejlett, IT-s cégek ismerték fel. A Veeam Software felmérése rávilágított, hogy növekszik a virtualizáció alkalmazása az informatikától távol álló tevékenységekkel foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél is. Az Egyesült Államokban készült felmérés kimutatta, hogy a megkérdezett vállalatok 86,5 százaléka alkalmaz valamilyen virtualizációt - többségük szerverfronton vetette be a technikát, de egyre nő az asztali számítógépeknél alkalmazott eljárás száma is. Ezt természetesen a fő gyártók fejlesztéseikkel is igyekeznek.

A jelenség természetesen nem korlátozódik az USA-ra. Dave Wright, a VMware EMEA régiójáért felelő alelnöke a fentivel analóg trendekről számolt be az öreg kontinenst illetően is. Wright szerint a virtualizáció térnyerése figyelhető meg a brit cégeknél, közülük nem egy akár teljes IT infrastruktúrájának 80 százalékát is virtualizálta - ebben nyilván vastagon benne vannak a desktop megoldások is.

desktop virtualizáció

Vissza a 80-as évekbe?
De mi is az a desktop (más terminológiában kliens) virtualizáció? Voltaképp ugyanarról a jelenségről van szó, mint a szervereknél: a fizikai, kézzelfogható számítógép és a felhasználó által használt szoftveres munkakörnyezet különválasztásáról. A hagyományos modell szerint egy emberre egy számítógép jut, desktop virtualizáció esetén azonban csupán a - szerencsésebb esetben megszokott - munkakörnyezet (azaz a virtuális desktop interfész, VDI) marad, nagyméretű, zúgó számítógépházzal a felhasználó már nem találkozik. Ezeket olyan vékonykliensek váltják le, melyek tulajdonképpen csak a megjelenítéssel és az adattovábbítással foglalkoznak.

Értelemszerűen ennek a kialakításnak van egy bekerülési költsége, a vékonykliensek azonban jellemzően már önmagukban is olcsóbbak lehetnek egy teljes értékű PC megvásárlásánál. Nagy előnye ugyanakkor, hogy a helyi, központi szerverre befutó kérések kielégítéséhez elég egyetlen (illetve a terhelés függvényében több, de a korábban dolgozó munkaállomások számánál jóval kevesebb), nagy számítási teljesítménnyel bíró kiszolgálót munkába állítani. Ha a növekvő igények miatt már kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló erőforrás, akkor vagy ezt a szervert kell fejleszteni (több memória, nagyobb processzor, megnövelt merevlemez-kapacitás) illetve lecserélni, vagy egy újabbat munkába állítani - ahelyett, hogy több, tucatnyi, száz vagy ezer munkaállomáson egyszerre kellene hardveres upgrade-et végrehajtani. Talán leírni sem kell, mennyire költséghatékony kialakítás ez, nem is említve a frissítések egyszerűségét, gyorsaságát egy nem virtualizált desktop környezethez képest.

Az egyes VDI-ket a központi gépen tartják felügyelet alatt. Ez szintén hatékonyabb rendszerfelügyeletet biztosít, mivel a rendszergazdáknak nem kell egyenként elérnie az adott munkaállomásokat. A felhasználóknak ráadásul nem szükséges feltétlenül egyetlen épületben elhelyezkedniük, interneten keresztül akár a világ számos különböző pontjáról is felcsatlakozhatnak. További előny, hogy megfelelő hitelesítést követően akár tetszőleges eszközről igénybe vehetik a lehetőséget, vagyis nem kell dedikált számítógép, munkaállomás, okostelefon az asztali környezet eléréséhez és használatához.

Ennek köszönhetően a már fent említett előnyökön túl olyan lehetőségekből profitálhat az adott vállalat, mint a desktop infrastruktúra ritkább lecserélése vagy akár teljes elhagyása, az új alkalmazások telepítésének alacsonyabb költsége, az alkalmazottak mobilabbá (és így produktívabbá) válása valamint az adatok mentésének központosított végzése, centralizált, előírt feltételeknek megfelelő, rendszeres backup készítése. Ugyanakkor nincsen rózsa tövis nélkül, és ez igaz a virtualizált desktopokra is. A nem megfelelően felügyelt hálózat komoly biztonsági kihívásokat támaszthat, de még rosszindulatú támadásra sincsen szükség ahhoz, hogy fennakadás következzen be a munkavégzésben: elég, ha leáll a hálózat. Nőhet a felügyelet komplexitása (például körülményesebbé válhat a perifériák meghajtóprogramjainak kezelése), ami az adminisztrátori oldalról lehet rossz hatással a költségekre, hogy csak néhány példát említsünk.

VDI a gyakorlatban
Négy változatban valósulhat meg egy desktop interfész virtualizálása. Hostolt, központosított, távolról szinkronizált és kliens-hostolt formában, melyek közül az első kettő folyamatos hálózati csatlakozást igényel. Távoli szinkronizáció esetében helyi másolat készíthető a VDI-ről, majd az kapcsolat nélkül futtatható. Ez a megoldás jellemzően utazáskor vagy olyan esetekben használt, amikor előre láthatóan nem lesz elérhető a hálózathoz való csatlakozás, ugyanakkor munkavégzésre szükség van. Végül a kliens-hostolt modell esetében a központi szerverek csak a virtuális gép képeinek kezelésére használatosak, maguk a virtuális gépek laptopon vagy munkaállomáson futnak. Utóbbi jelentősen csökkentheti a központi kiszolgálók felé való erőforrás (számítási teljesítmény és szávszélesség) igényt, ugyanakkor a helyi számítógép helyi komponenseivel szemben támaszt nagyobb követelményeket.

Desktop virtualizációs megoldásokat a VMware, a Citrix és a Microsoft egyaránt kínál; e három vállalat uralja a piacot. Utóbbi rendszerét nemrég itthon 100 milliós nagyságrendben vette alkalmazásba a győri Széchenyi István Egyetem. A magyar felsőoktatás egyik legnagyobb szabású desktop virtualizációs projektje szeptemberben ért révbe: a hazai és Európai Uniós társfinanszírozással, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósított infrastrukturális fejlesztéseinek egyik záró lépeseként került sor az új alapokra helyezett Egyetemi Könyvtár digitális tudástárának beüzemelésére. A nyílt közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott 300 Fujitsu Futro típusú vékonyklienst, a 9 Fujitsu Primergy Blade szervert, a Fujitsu Eternus típusú középkategóriás storage rendszert és szalagos mentőegységet, valamint a 2 rackszekrényt az eszközök elhelyezéséhez és az ezekhez tartozó szoftvereket a Szintézis Informatikai ZRt. szállította. A szervereknél Microsoft Hyper-V virtualizációs technológia került telepítésre, a vékonykliensek pedig a Microsoft Remote Desktop Services segítségével kerültek kialakításra.

A VMware virtualizációs koncepcióját Macskásy Attila, a VMware Magyarország rendszermérnöke ismertette még tavasszal, a Computerworld konferenciáján. A cél egyértelmű: egyszerűsíteni az infrastruktúrát, csökkenteni a költségeket, és az IT-t rugalmas szolgáltatásként kínálni. A desktop virtualizáció esetében az operációs rendszer és az alkalmazások a magas rendelkezésre állású VMware ESX infrastruktúrát biztosító adatközpontban futnak, a felhasználók pedig valamilyen eszközön (asztali PC, notebook, vékony kliens stb.) érik el őket. A magas szintű felhasználói élmény biztosítását segíti a VMware progresszív képernyő-átviteli protokollja (PCoIP), az USB-eszközök, nyomtatók, helyi portok átirányítása. A VMware a desktop virtualizációs megoldásában elkülönítve kezeli az operációs rendszer, az alkalmazások csoportja, valamint a beállításokat és az adatokat tartalmazó testre szabás szintjét, mert ez biztosítja a mindenkori igényeknek megfelelő, rugalmas erőforrás-hozzárendelést és gyors változáskezelést. A VMware-ügynök telepítés nélküli alkalmazás virtualizációs megoldása (ThinApp) segítségével az alkalmazás-kompatibilitási problémák is megoldhatók egy esetleges Windows XP-ről Windows 7-re történő migráció esetén.

A központosított virtualizált desktopokhoz a platformot a vSphere (ESX és VirtualCenter) biztosítja, a menedzsmentet pedig VMware View 4 Administrator, amely a desktopot felügyelt szolgáltatásként teszi hozzáférhetővé. A VMware desktop virtualizációs megoldása biztosítja például munkaállomás automatikus létrehozását sablonok alapján, lehetővé teszi a menet közbeni bővítést vagy például a csoportos házirendek alkalmazását. A virtuális desktopok biztonságát növeli a központosított adattárolás és az, hogy az adatközpontban futó virtuális géphez titkosított csatornán lehet kapcsolódni akár SmartCard-alapú hitelesítéssel opcionális DMZ zónán keresztül.

desktop virtualizáció

Desktop virtualizáció 2011 végén
Mint korábban említettük, három vállalat nevezhető élenjárónak a (desktop) virtualizáció terén. Első helyen a VMware található, világátlagban (54,2 százalék) és az egyes, vizsgált országokra (Egyesült Államok, Németország, Franciaország) lebontva is, a Veeam Software harmadik negyedéves felmérésében. Kivételt csak az Egyesült Királyság képez, ahol, ha hajszálnyival (42,9 százalék - 46,4 százalék) is, de a Citrix megoldását alkalmazzák gyakrabban. Utóbbi 24,9 százalékos világátlagot tudott felmutatni, melyet nem sokkal elmaradva követ a Microsoft Hyper-V 20,3 százalékos részesedése. Ezzel gyakorlatilag a három szereplő le is tarolta a piacot, mivel az összes többi fejlesztő terméke (például a Red Hat Desktop Virtualization vagy a Virtual Computer NxTop) mindössze 0,6 százalékos részesedést mondhat magáénak.

A virtualizációs szféra folyamatosan változó terület, ahol nem hogy évekre nincsenek bebetonozva a szabályok, de gyakran pár hónap alatt változhat a kialakult erősorrend. Éppen ezért a fejlesztők igyekeznek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a felhasználói igényeket. Ezeket pedig leginkább a biztonság és a desktopok jobb menedzselhetősége gerjeszti - a Virtual Computer nemrég végzett felmérése szerint ez a két szempont szerepelt az első helyen a desktop virtualizáció melletti érvként.

Mindamellett nem egy automatikus ROI-növelő tényezőről van szó; szervezeti szinten nem árt odafigyelni arra, milyen környezetet készül az adott cég virtualizálni. A tervezés kihagyhatatlan lépése az átállás lehetőségeinek felmérésében, hiszen, ha például a hálózatot erőteljesen leterhelő szoftveres környezetet ér a váltás, az elért eredmény akár még ronthat is a munka hatékonyságán. Gondot jelenthet a korábbi mélyintegráció megszűnése vagy korlátozódása. Virtualizált környezetben az Adobe Acrobat nem lesz képes PDF-be nyomtatás képességét a Microsoft Outlookba telepíteni, hogy csak egy gyakorlati példát említsünk.

A desktop virtualizáció árnyoldalaira világított rá a Microsoft még májusban megjelent felhívása, mely szerint akár 10 százalékkal is nőhetnek a költségek egy átgondolatlan desktop virtualizáció következtében. Jól jelzi ugyanakkor a fejlesztők megosztottságát, hogy a redmondiak véleményét cáfolja a körülbelül 1,2 millió desktopot (köztük jó néhány VDI-t) felügyelő Computer Sciences Corp. Egy ötezer asztali számítógépet magába foglaló és egy ötezer VDI példányból álló rendszer összehasonlításakor kiderült, hogy utóbbi összességében nézve 20 százalékkal kevesebb költséggel üzemel. Azt ugyanakkor Phil Grove, a CSC végfelhasználói szolgáltatásokért felelős igazgatója sem tagadta, hogy noha a VDI még gyorsabb is lehet, mint a desktop megoldások, a sávszélesség és processzorteljesítmény igények miatt mindig lesznek olyan felhasználók, akiknél egyszerűen szükség van saját munkaállomásra.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.