A szilícium-alapú mikroelektronika méretcsökkentése optimista felmérések szerint még maximum tíz évig tud előrehaladni. Addigra a tranzisztorok mérete ugyanis olyan kicsire zsugorodik, hogy a bennük fellépő fizikai hatások is megváltoznak. A hagyományos módszerrel bizonyos méretek alá a fizika alaptörvényei miatt nem lehet lemenni, a grafén felfedezése azonban új reményt adott a kutatóknak. A digitális áramkörök alapját képző szilícium helyettesítésére jelenleg ez az anyag látszik a legesélyesebbnek, de a nanoelektronikában való alkalmazhatóságához előbb meg kell oldani a mindössze egyetlen atomnyi vastagságú lemez precíziós megmunkálását.
?A grafén természetesen nem kifejezetten magyar találmány, de ezen a területen elismert eredményeink jól mutatják, hogy a világ fejlesztéseihez hazánk is jelentős mértékben képes hozzájárulni. Világszínvonalú módszereink talán közrejátszhatnak a fiatalok mérnöki- és természettudományos érdeklődésének felkeltésében is. Csak a megfelelően képzett szakembergárda jelentheti ugyanis az alapját annak, hogy nagy hozzáadott értéket adó K+F vállalatok települjenek az országba." - mutatott rá a fejlesztés fontosságára Bársony István, az MTA MFA igazgatója, aki Pálinkás Józseffel és Gyulai Józseffel együtt jelölte Nemes-Incze Pétert díjazásra.
Kilenc kutatótársával egy időben a ?magyar tudomány" kategóriában Junior Prima Díjban részesítették a fiatal fizikust, aki eredményeivel már a Közös Koreai-Magyar Nanotudományok Laboratórium megalapításához is hozzájárult. Kutatási témájának jelentőségét az is aláhúzza, hogy idén a Fizikai Nobel-díjat a grafén 2004-es felfedezéséért ítélték oda.
