Keresleti oldalról térképezte fel régiónk IoT-piacát az IDC abban az egyedülálló felmérésben (Central and Eastern Europe IoT Decision Maker Survey), amelynek során 561, száz főnél nagyobb cseh, magyar, lengyel, orosz és román vállalat informatikai, illetve üzleti vezetőjét kérdezte a dolgok internetéhez fűződő stratégiai tervekről, a megvalósított projektekről, a tapasztalatokról és várakozásokról, a fejlesztéseket serkentő, illetve hátráltató tényezőkről, valamint a további beruházásokról.
Hullámzó IoT-tudatosság
Bár az IoT-trendek igen egységesen jelennek meg a térség egészében, a szervezetek egyértelműen Oroszországban látják a legtisztábban a dolgok internetének lényegét, lehetőségeit. Nincs ebben semmi meglepő, tették hozzá a felmérés készítői, mivel az orosz vállalatokat a gépek közötti (m2m) kommunikáció területe is élénken foglalkoztatta az utóbbi pár évben. A válaszokból ítélve Magyarországon szintén fejlett a szervezetek IoT-tudatossága, és hajlanak is rá, hogy beruházzanak a dolgok internetébe, míg a dobogó harmadik fokán Csehország áll.
A gyártóipar szereplői és a szállítmányozó vállalatok bizonyultak a legjártasabbnak az IoT terén, míg a kormányzati szektor sereghajtó ebben a mezőnyben. Kellemes meglepetést okozott az IDC kutatóinak, hogy ma már a kiskereskedők is igen jól tájékozottak a dolgok internetét illetően. A kiskereskedelem ugyanis az IoT utolsó kilométere, amely az átjárókat, a szenzorokat, az RFID chipeket és az NFC címkéket a fogyasztókhoz köti, és teljesen új üzleti lehetőségeket tár fel.
Stratégiai jelentőségűnek ítélte az üzlet szempontjából az IoT hatását a megkérdezettek körülbelül 25 százaléka, de ez az arány átlagon felüli volt az egészségügy szereplői, valamint az informatikai és a közműszolgáltató vállalatok körében. A gyártásban, szállítmányozásban és kiskereskedelemben érdekelt szervezetek az automatizálás javításának, a versenyelőny növelésének lehetőségét értékelik különösen a dolgok internetében. A kormányzati szektor szereplőinek 43 százaléka viszont azt mondta, hogy a dolgok internete semmilyen hatással nem lesz működésére. Ezzel együtt olyan okosváros-fejlesztések is megvalósulnak a térségben, amelyek IoT-megoldásokkal teszik hatékonyabbá például a közvilágítás vagy a közlekedés felügyeletét.
Kétszeres piacméret
A megkérdezett szervezetek 30 százaléka már bevezetett valamilyen IoT-megoldást, és 15 százalékuk tervezi annak további bővítését is. Hasonló, 15 százalék körüli azon szervezetek aránya, amelyek a következő 12-24 hónapban készülnek a dolgok internetével összefüggő projekt indítására. Más szóval az IoT nemcsak megvetette a lábát Közép-Kelet-Európában, hanem gyorsuló ütemben terjed.
Elsősorban a folyamatok automatizálása, a biztonság növelése és a karbantartási költségek csökkentése érdekében indítottak projekteket a dolgok internetére épülő alkalmazásokat már használó vállalatok, derült ki a válaszokból. Szembetűnő ez a befelé forduló figyelem, a belső hatékonyság keresése. A megkérdezettek csak ezt követően említettek olyan külső tényezőket az IoT-beruházások mozgatóerői között, mint az ügyfelek jobb kiszolgálásával elért nagyobb elégedettség.
A fejlesztéseket hátráltató körülmények közül a szervezetek többsége - térségünkben nem meglepő módon - a pénzügyi nehézségeket, a dedikált IoT-keret hiányát és a beruházások magas induló költségét, valamint az adatbiztonság megválaszolatlan kérdéseit említette. Mindennek alapján az IDC arra számít, hogy a közép-kelet-európai IoT-piac az évtized végéig évente átlagosan 21,5 százalékkal fog bővülni, így mérete 2020-ra eléri a 24 milliárd dollárt, a tavaly regisztrált mintegy 11 milliárd dollár több mint kétszeresét.
