Hirdetés

Jobban állunk, mint hisszük

|

Magyarország 2000 óta az uniós tagországok k+f-célú GDP-arányos ráfordításairól készült lista végén áll, a nagy hozzáadott értékű termékek részaránya kicsi. A statisztikák azonban torzítanak.

Noha az Eurostat szerint hazánk évek óta a 20-26. helyen áll a 33 ország rangsorában, valójában ennél lényegesen jobb a helyzet - állítja egy nemrégiben készült szakértői elemzés. Kiss János József, a Glósz és Társa szakértője úgy találta, számos vállalati innováció azért nem jelenik meg a hazai statisztikákban, mert az érintett cégek vezetői nincsenek tudatában annak, hogy üzleti tevékenységük során kutatás-fejlesztést is végeznek.

Hirdetés

Saját vagyon
Az igm Robotrendszerek Kft. hegesztési technológiák felhasználásán alapuló egyedi robotizált rendszereket gyárt, amelyek zömmel kutatás-fejlesztést is igénylő egyedi prototípusok. Fenyősi Béla ügyvezető két éve ismerte fel, hogy a termelés során a cég k+f-tevékenységet is végez, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértői vizsgálata is megerősített.

Számos hasonló esetre derült fény például szoftverfejlesztő vállalatoknál. Amennyiben egy IT-fejlesztés akár egy része feltételezhetően kutatás-fejlesztésnek minősíthető, akkor azt a vélelmet érdemes megerősíttetni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szakértőivel is, mert ez adókedvezmények igénybe vételét eredményezheti - hívja fel a figyelmet a Glósz és Társa szakértője.

A kutatásról, fejlesztésről és az innovációs tevékenységről szóló 2014. évi LXXVI. törvény a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően három csoportba sorolja a k+f-tevékenység lehetséges formáit. Ezek az alapkutatás, az alkalmazott kutatás (a köznyelvben ipari kutatás), valamint a kísérleti fejlesztés. Ez utóbbi a vállalati kutatás-fejlesztés leggyakoribb formája, amely minden termék, szolgáltatás vagy eljárás fejlesztésekor előfordulhat. A kísérleti fejlesztés meglévő ismeretek és szakértelem kísérletezést is igénylő megszerzése, összegyűjtése és rendszerezése új termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak létrehozása és leírása céljából. A jogszabályhoz fűzött értelmezések szerint újnak az tekinthető, ami azonos formában vagy tartalommal nem ismert. Kísérletezést az igényel, aminek a megvalósítása nem kézenfekvő a szakember számára. A termékek, technológiák és szolgáltatások szabályainak leírása ezek prototípusának létrehozását jelenti.

Az alapkutatás csak a csúcs
Számos félreértés hat a hazai közgondolkodásra, és ezen keresztül a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységre. Ezek közül a legerősebb a kutatás-fejlesztési tevékenység típusai közötti hierarchia feltételezése. E szerint csak az alapkutatás valódi kutatás-fejlesztés (a k+f csúcsa). Valójában azonban nincs ilyen hierarchia és rangsor. A kutatás-fejlesztés mindegyik típusának önálló tartalma és szerepe van az innovációs folyamatban. A kísérleti fejlesztéssel és alkalmazott kutatással foglalkozó vállalati szakemberek is értékes k+f-tevékenységet folytatnak.

A hazai oktatási rendszer mindmáig adós maradt a vállalati k+f terén közvetlenül hasznosítható, gyakorlatorientált innovációmenedzsment-képzéssel, bár a vállalati kezdeményezésre nemrég indult Innováció Menedzsment Akadémia új lendületet adhat az ismeretterjesztésnek. Egyelőre azonban kevés szakember tudja életszerűen bemutatni a vállalati kutatás-fejlesztési projektek teljes életciklusát, a megvalósításban érintett működési területeket, a megvalósítás jellemző feladatait, és a vállalati gyakorlatban közvetlenül alkalmazható eljárásokat és módszereket. Így aztán még a kifejezetten képzett vállalati szakemberek sincsenek tisztában azzal, hogy cégük valójában kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat.

Az Innováció Menedzsment Akadémia keretében megvalósuló gyakorlatorientált innovációmenedzsment-oktatás azonban csak az egyik első lépés a közgondolkodás formálása és egy új szakember-generáció megteremtése érdekében, vélik a Glósz és Társa szakértői.

VÁLLALATI K+F-PÉLDÁK
Szoftverfejlesztés:
új, egyedi algoritmusok kifejlesztése, majd implementálása egy szoftverben.

Termékfejlesztés: új termékek kifejlesztése a termékszerkezet bővítésére.

Eljárások fejlesztése: új eljárások létrehozása és bevezetése a vállalati működés valamely területére.

Technológiai fejlesztés: új, egyedi gyártási technológiai kialakítása, vagy meglévő gyártósor egyedi fejlesztése, bővítése olyan elemmel, aminek integrálása nem kézenfekvő, kísérleteket igényel.

Szolgáltatásfejlesztés: új szolgáltatás kifejlesztése a kínálat bővítésére

Ekvivalens megoldások bevezetése: új anyagok, alkatrészek, részegységek bevezetése.

Technológiai transzfer lebonyolítása: vásárolt kutatás-fejlesztési eredmények bevezetése, alkalmazása.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.