Hirdetés

Kerüljük el a drónkáoszt!

|

De hogyan? A hazai szabályozás még kiforratlan, vannak azonban olyan kötelező, illetve ésszerű lépések, amelyek megtételével a drónokat reptetők csökkenthetik az adatbiztonsági kockázatokat, emellett eszközüket és környezetüket egyaránt megóvhatják a fizikai sérülésektől.

Jóllehet, a drónokat alapvetően katonai célokra fejlesztették ki, és elsősorban felderítésre és csapásmérésre használják, ám a technológia polgári alkalmazása is rohamosan fejlődik. A pilóta nélküli repülőgépek jó szolgálatot tesznek többek között a katasztrófavédelemben, az egészségügyben, a bűnmegelőzésben és a kereskedelemben, de egyre elterjedtebb a hobbi célú magánfelhasználásuk is.

Alkalmaznak drónokat például mezőgazdasági területek fotózásánál, terménybecslésnél, sportesemények közvetítésekor, időjárás-megfigyelésre, tűzoltáskor, vízi mentéskor, kartográfiai földmérésre, csomagküldésre vagy akár internetszolgáltatás nyújtására. A jövőre nézve is számos érdekes tervvel találkozhatunk, ilyen az önvezető légitaxi, az automata pizzafutár, de elképzelhető, hogy hamarosan a postás helyett is egy zümmögő repülőszerkezettel találjuk magunkat szemben.

Hirdetés

Szabálysértés veszélye és egyéb kockázatok
Magyarországon jelenleg nincs kifejezetten drónokra vonatkozó szabályozás. Készül azonban az az uniós jogszabály, amely az EU teljes területén közös előírásokkal rendezi a pilóta nélküli légi járművek üzemeltetésének kérdéseit. Ez adja majd meg a hazai dróntörvény irányvonalait is. Ha ma valaki szabálykövető módon szeretne drónt röptetni, nem túl rugalmas, bürokratikus folyamatot kell végigjárnia. A légtérhasználatot a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény szabályozza, ma a drónozóknak is e törvény szerint kell eljárniuk. A procedúra az eseti légtérengedély beszerzésével indul, amelyet a tervezett repülés előtt legalább 30 nappal szükséges kezdeményezni. Az eseti légtérigények elbírálása jelenleg a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályának illetékességi körébe tartozik. A jóváhagyott eseti légtérigény mellett - a sport- valamint magáncélú felhasználás kivételével - elektronikus úton bejelentést kell tenni a légiközlekedési hatósághoz is. A repülés csak a hatóság (szintén elektronikus) visszajelzésének birtokában kezdhető meg. Amennyiben az bármilyen okból megtagadja a repülés nyilvántartásba vételét, a drónozó az eseti légtérengedély megléte ellenére sem reptetheti eszközét. A HungaroControl írásos engedélyt nem adhat ki drón reptetésére, csak szolgáltatói véleményt.

- Dróntulajdonosként a jelenlegi bonyolult szabályozás miatt nagyon könnyű "illegális" tevékenységet elkövetni, sokan nincsenek tisztában a vonatkozó előírásokkal. Emellett a drónhasználat más típusú kockázatokat is rejt magában, kezdve attól, hogy egy nem megfelelően irányított vagy meghibásodott drónnal akár komoly anyagi kárt vagy személyi sérüléseket is okozhatunk. A technológiának köszönhetően nagyon egyszerűvé válik a megfigyelés, a kémkedés, olyan területek fizikai megközelítése, amelyeket más módon nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elérni. Ma már beszerezhetők olyan kisméretű drónok is, amelyek észlelése is nehézkes. Egy ilyen apró, kamerával felszerelt drón hamarabb "láthat" minket, mint mi őt - tájékoztat Gélák Róbert, a HungaroControl kibervédelmi és információbiztonsági csoportvezetője.

Hirdetés

Természetesen az IT-biztonsági elemzőket már jó ideje foglalkoztatja a technológia használata, illetve veszélyeinek csökkentése. A téma érthető módon erőteljesebben fókuszba került, miután drónreptetés miatt kénytelenek voltak leállítani egy időre a londoni Heathrow repülőtér forgalmát és a Gatwicken is törölni kellett számos járatot. Az elmúlt időszakban olyan kísérletekről is értesülhettünk, amikor kisméretű drónokra olyan eszközöket telepítettek, amelyek a fizikai megközelítés után telefonok lehallgatására vagy wifi-hálózatok feltörésére alkalmasak.

Problémás azonosítás
A drónhasználat szabályozásának ugyanakkor van adatvédelmi vonzata is. A terület alapvetően ugyanúgy kezelendő, mint bármely más adatkezelés (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, GDPR). Adatvédelmi szempontból egyébként alapvetően nem maguk a drónok jelentik a problémát, hanem a rájuk szerelhető különféle kiegészítők, amelyek a legkülönbözőbb adatok gyűjtésére, rögzítésére alkalmasak (fotó- és videórögzítés, mozgásérzékelés, követés, rádiófrekvenciás vagy egyéb szenzorok). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása szerint már a drónok jelenléte is sértheti a magánszférát. Megjelenik az úgynevezett chilling effect, ami azt jelenti, hogy a félelem a megfigyeléstől önmagában változást idézhet elő az emberek viselkedésében. Számos jelenleg nehezen feloldható probléma is jelentkezik a drónokkal kapcsolatban, például a GDPR által előírt tájékoztatási kötelezettség vagy a célhoz kötöttség elvének betartása.

Hirdetés

- Sajnos a megfelelő, specifikus szabályozás hiányában túl sok lehetősége nincs annak, akit zavar a drónok tevékenysége. Ha például idegen drónt észlelünk a magánterületünkön, vagy más jogsértés gyanúja merül fel, hívhatjuk a rendőrséget, birtokvédelmi eljárást, adott esetben személyiségi jogi pert kezdeményezhetünk. Ilyen esetben komoly problémát jelenthet az azonosítás kérdése. Mivel az eszközökre vonatkozóan nincs semmilyen nyilvántartási kötelezettség (mint a lajstromrendszer a hagyományos légi járművek esetén), és az eszközök jellegéből adódóan a "pilóta" nem tartózkodik szükségszerűen a repülés helyszínén, nem minden esetben lehetséges a jogsértés elkövetőjének azonosítása - fogalmaz Gélák Róbert.

IT-biztonsági hiányosságok
Noha a drónok zavarhatják, sőt veszélyeztethetik a magánszféránkat, nem szabad megfeledkeznünk a másik oldalról sem: a drón valakinek a tulajdona, így rá is vonatkozik a magántulajdon védelme.

- Ha valaki a drónt jogosulatlanul megszerzi vagy megsemmisíti, azzal szabálysértést, az eszközök értékétől függően akár bűncselekményt követhet el. A drónon tárolt, illetve az általa rögzített adatok jogosulatlan megszerzése szintén ebbe a kategóriába tartozhat. Problémát jelenthet az is, hogy a technológiai fejlődés ebben az esetben is elsődlegesen a funkcionalitást célozza, az információ- és IT-biztonsági kérdések másodlagos szerepet kapnak. IT-biztonsági elemzői körökben számos olyan projekttel találkozunk, amely a drónok ilyen jellegű hiányosságaira mutat rá. Bizonyos technológiákat használó drónok rendkívül könnyen feltörhetők, bárki számára elérhető, egyszerű eszközökkel lehetséges az irányítás átvétele vagy akár a drón eltérítése, ráadásul a rajta tárolt adatok megfelelő védelme, titkosítása sem jellemző - hívja fel a figyelmet a HungaroControl szakértője.

Hirdetés

Drónoktól hemzsegő világ
Az előrejelzések szerint a drónokkal végrehajtott repülések száma mind világszinten, mind Magyarországon meredeken nő. Ez természetesen komoly repülésbiztonsági kockázatot is rejt magában. - Megoldást kell találni a drónok azonosíthatóságának problémájára. Az életszerű felhasználáshoz a jelenleginél sokkal rugalmasabb engedélyezési/bejelentési rendszer szükséges, továbbá meg kell oldani a drónok biztos detektálását és biztonságos elkülönítését az egyéb légi járművektől. A komplex probléma összetett megoldást igényel. A hagyományos légi járműveknél alkalmazott komplex Air Traffic Management (ATM) mintájára UTM-ről (Unmanned Aircraft System - UAS - Traffic Management) is beszélhetünk. A rendszerben érintettek a hatóságok, a jogalkotók, a légitársaságok, a repülőterek, a légiforgalmi irányítók (ANSP-k), a gyártók és természetesen a drónok felhasználói. Az UTM megvalósításától várjuk többek között a drónos felhasználásra alkalmas légterek menedzsmentjét, a drónos repülésekhez szükséges adatok biztosítását és kezelését (repülési tervek, időjárásadatok stb.), a szükséges elkülönítés, sorrendezés, priorizálás menedzsmentjét, továbbá a biztonsági követelmények kikényszerítését - mutat rá Gélák Róbert.

A HungaroControl számos hazai iparági szereplő részvételével 2018 novemberében megalakította az UTM Innovation Hubot, amelynek célja a közös érdekképviselet, a felhasználói igények és tevékenységek figyelemmel kísérése, dedikált UTM portál létrehozása, megfelelő szabályozói környezet kialakításának támogatása, UTM-kutatás és fejlesztés, valamint innovatív, tudásalapú közösség szervezése.

A HungaroControl olyan applikációt fejleszt, amelynek segítségével regisztrálhatják magukat a drónpilóták, és mindössze néhány kattintással foglalhatnak eseti légteret a repüléseikhez. Az alkalmazás mindezeken túl tájékoztatást nyújt a repüléshez szükséges egyéb adatokról is. Jelenleg a mydronespace.hu portál segíti a felhasználókat a helyes drónhasználatban.

DRÓN
- Olyan polgári légi jármű, amelyet úgy terveztek, és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi (1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről).

- A drónok a pilóta nélküli repülőgépek (Unmanned Aerial Vehicle, UAV) csoportjába, ezen belül a távolról irányított repülőgépek (Remotely Piloted Vehicle, RPV, vagy Remotely Piloted Aircraft System, RPAS) alcsoportjába tartoznak (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, ICAO).

- Olyan, jellemzően merevszárnyú, helikopter vagy multikopter formájú repülő eszközök, amelyek autonóm repülésre képesek a "pilóta'" beavatkozása nélkül. Ehhez saját repülésvezérlő rendszerrel és különböző szenzorokkal rendelkeznek (GPS, magasság- és sebességmérő, giroszkóp stb.).

Hirdetés

NEM DRÓN
- Ötven méternél nagyobb távolságra nem tud eltávolodni.

- Nem képes önálló repülésre.

- Nem alkalmaz telemetriát.

Hirdetés

- Ha a távirányítótól kapott jelet elveszti, lezuhan.

- Kis tömege miatt nem jelent kockázatot (legfeljebb 250 gramm).

Hirdetés
Hirdetés
X

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.