Az 1973-ban alapított, államilag finanszírozott Ipari és Technológiai Kutatóintézet (Industrial Technology Research Institute - ITRI) Tajvan legnagyobb technológiai kutató- és fejlesztőközpontja. Kulcsszerepet játszott a szigetország félvezetőiparának megszületésében, ma pedig éppúgy foglalkozik technológiák átültetésével és gyakorlati alkalmazásuk megteremtésével, mint innovációs tevékenységgel. Az intézet Creativitás Laboratóriuma olyan ötletek implementálásával foglalkozik, amelyek nem tipikusak a tajvani IT iparban. Ez talán nem jelenti a legmagasabb szintű technológiát, de mindenképp a piac tömeges igényeinek kielégítésére koncentrál. A számos projekt közül az egyik az Aqua kódnéven fut, és olyan, mesterséges intelligenciával rendelkező robothal kifejlesztését tűzte ki célul, amely képes a víz alatt úszva kikerülni a mozgó és mozdulatlan tárgyakat egyaránt.
A DigiTimes.com beszámolója szerint a kutatás célja nem egy drága, de haszontalan játékszer létrehozása, hanem a mesterséges intelligencia, a robotikai kutatások. A világon számos másik, hasonló céllal indult kutatás folyik - emlékezzünk csak a DARPA projektben szereplő autonóm járművekre -, de ezek közül nem sok merészkedik a víz alá, így a tajvani kutatók valóban úttörő munkát végeznek. Az első robothal prototípusa már négy hónappal a projekt 2005 júniusi startja után elkészült. Az "elsőszülött" legfontosabb célja annak tanulmányozása volt, hogy hogyan mozog a víz alatt, milyen manőverekre kell képesnek lennie. A második generáció kifejlesztésekor a hangsúly azon volt, hogy a modell kisebb legyen, és tovább legyen képes a víz alatt maradni. (Képünkön POPO és Horus Shu, az Aqua projekt vezetője.)
A projekt kezdetekor nem kereskedelmi termék kifejlesztése volt a cél, bár POPO kétségkívül egy játékszerre emlékeztet. Mi több, a fejlesztők elmondása szerint több cég érdeklődik a robothal piacra dobása iránt, így elképzelhető, hogy 5 éven belül POPO utódját megvásárolhatjuk a játékboltokban is. POPO ultrahangot használ tájékozódásra, körülbelül két méteres mélységbe képes aláereszkedni, és egy szabványos, 4,8 voltos, 2100 milliamperórás lítium-polimer akku segítségével hat órát képes úszni. A robot agya 8 bites RISC mikrokontrollerekből és meglepően kevés memóriából (4 KB EEPROM, 8 KB SRAM és 256KB Flash) épül fel.
A DigiTimes.com nyomán
