Pulzusmérés az e-egészségügyön

|

A páciensek által generált adatok, birtokolt és menedzselt elektronikus egészségügyi iratok kerültek az európai e-health trendek középpontjába a HIMSS Analytics éves diagnózisa szerint. Az IT-biztonsági infrastruktúra, a finanszírozás és a vezetés hiányosságait azonban még orvosolni kell, hogy az ágazat digitális átalakulása régiós szinten kiegyensúlyozottabbá és lendületesebbé váljon.

Bár az e-egészségügyi beruházásokra nézve alapvetően biztatóak az üzleti kilátások, az érintettek nem jöttek különösebben lázba, 12 hónapos időtávon 54 százalékuk javulást, 40 százalékuk inkább szinten tartást valószínűsít, állapította meg éves jelentésében (Annual European eHealth Survey 2018) a HIMSS Analytics. A lipcsei székhelyű elemző cég úgynevezett e-health techbarométer módszertana szerint folyamatosan vizsgálja a szektor digitális átalakulásának ütemét.

Évente kettő-négy alkalommal frissített online kérdőívét kutatási hullámonként mintegy félezer, az e-egészségügyben érdekelt szakember tölti ki az egészségügyi intézmények, a technológiai szállítóvállalatok és partnereik, valamint az illetékes hatóságok részéről Európa számos országából. A legfrissebb éves jelentéshez főleg északról, nyugatról és délről érkeztek válaszok, keletről csupán észt és lengyel résztvevők töltötték ki az angol és német nyelven elérhető űrlapot. Az elemzés arra nem tér ki, hogy ez a körülmény egyfajta kórképet mutathat-e a többi ország e-egészségügyi állapotáról.

Hirdetés
Hirdetés

Páciensek és prioritások
Minden jel arra vall, hogy a következő pár évben az e-egészségügyi szakemberek a pácienseknek, még pontosabban a szolgáltatásokat igénybe vevő polgároknak, valamint az általuk létrehozott, digitális eszközeikkel generált és birtokolt adatoknak fogják szentelni a legtöbb figyelmet. Amikor a szektor három legfontosabb prioritását kellett megnevezniük, a válaszadók többsége az EMR (electronic medical records) implementációkra, az elektronikus egészségügyi iratkezelő rendszerek bevezetésére (15 százalék), a páciensek által generált adatok integrálására és használatára (11 százalék), valamint a lakosságnak jobb információelérést adó fejlesztésekre (szintén 11 százalék) voksolt. Tíz-tíz százalékkal a prioritások ötös listájára kerültek még az egészségügyi dolgozók információelérését javító, valamint az informatikai biztonságot fokozó beruházások, legalábbis az összesített eredmény szerint.

Alrégiónként és szervezettípusonként ugyanis elég nagy ingadozást mutatnak a számok annak függvényében, hogy az adott országban mennyire fejlett az e-egészségügy. Az EMR implementációt a mostani felmérésben például összességében kevesebben emelték ki, mint egy évvel korábban - míg Németországban (24 százalék) és Svájcban (23 százalék) egyértelműen a legfontosabb a prioritások közül, addig Hollandiában (3 százalék), Spanyolországban (6 százalék) és Észak-Európában (8 százalék), vagyis az ilyen fejlesztéseken már nagyrészt túljutott országokban elenyésző a szerepe.

Hirdetés

Hasonló módon az összesített lista második és harmadik helyére került - páciensadatokkal összefüggő - beruházásokat az illetékes kormányzati szervek az átlagnál fontosabbnak (15-16 százalék) tartják, mint maguk az egészségügyi intézmények (8-10 százalék). A HIMSS Analytics azonban gyors változásra számít ezen a téren, mivel a következő években a szektor gyorsuló ütemben fordul majd a megelőzésre, a lakosság aktív és tudatos részvételére építő szolgáltatások irányába. Hollandiában az egészségügyi szolgáltatók például már ma is sokat tesznek azért, hogy javítsák a páciensek adathozzáférését és a külső információmegosztást.

Vírusok és más kockázatok
A legnagyobb kihívást a kiberfenyegetésekben és az azok elleni védekezésben látják az egészségügyi szolgáltatók, körükben ez a kockázati tényező 16 százalékos értékelést kapott 2018-ban, ami az összesített eredménynél (10 százalék) jóval magasabb, az egy évvel korábban regisztrált 6 százalékhoz képest pedig drámai fordulatot mutat. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi intézményeket mind gyakrabban érik kibertámadások, amelyek során kórházak rendszerei válnak átmenetileg elérhetetlenné, vagy a legérzékenyebb egészségügyi adatok tömege szivárog ki, a változás aligha meglepő. 

Felkerült a legnagyobb kihívások ötös listájára a kiberfenyegetésekkel a második-harmadik helyet osztó interoperabilitás, az adatkommunikáció szektorspecifikus szabványosításának problémája (10 százalék), valamint a negyedik-ötödik helyet 8-8 százalékkal szintén osztó EMR-implementáció és a képzett szakemberek hiánya is. Összesítésben az első helyen a finanszírozás, a fejlesztések korlátozott költségkerete végzett 12 százalékkal, ami a HIMSS Analytics szerint a kártékony szoftverek és a mind sűrűbb kibertámadások környezetében különösen aggasztó. A szektorban tevékenykedő tanácsadó cégek viszont abban látják a legnagyobb problémát, hogy az egészségügyi szolgáltatók a kelleténél kevesebb iránymutatást és támogatást kapnak kormányzati részről - amely a tízes skálán a korábbi 5 pont után tavaly már csak 4,8-at kapott -, így kevésbé tudnak összpontosítani a megfelelő informatikai eszközök beszerzésére, folyamatok kialakítására és szakemberek toborzására.

Hirdetés

Országonként és szervezettípusonként erősen eltérő a pénzügyi helyzet értékelése is. A hollandok a leginkább (74 százalék), az egyesült királyságbeliek a legkevésbé (13 százalék) elégedettek keretükkel, összességében azonban az egészségügyi szakemberek többsége (59 százaléka) véli úgy, hogy az e-health kezdeményezések alulfinanszírozottak. Sovány vigasz, hogy ez az egy évvel korábban regisztrált 62 százalékhoz mérten enyhe javulást mutat. Tovább árnyalja a képet az is, hogy 2017-ről 2018-ra a pénzügyi támogatás megítélése az orvosok és ápolók körében javult (9 százalékponttal), míg informatikai berkekben 3 százalékponttal romlott.

Digitalizáció csodaszerek nélkül
Minden bizonnyal a gyengélkedő finanszírozással is magyarázható, hogy az egészségügy egy év leforgása alatt nem sokat haladt előre a digitalizáció útján, legalábbis a beérkezett válaszok összesített eredménye szerint. Mi több, az űrlapot kitöltő szakemberek a szektor digitális érettségét tavaly már csupán 5,8-ra pontozták a tízes skálán, míg egy évvel korábban kereken 6 pontot adtak. A digitalizált páciensadatok aránya eközben semmit sem változott, 73 százalékon stagnált; még a bezzegországokban is csak pár százalékkal bővült, alulról súrolva a 90 százalékot. Ezzel együtt a válaszadók zöme (96 százaléka) egyetért abban, hogy informatikai megoldások alkalmazásával - legalábbis valamelyest - javítható a páciensek ellátása és biztonsága.

Hasonlóan alakul majd az e-egészségügy állapota a következő két-három évben is, adott előrejelzést a HIMSS Analytics, mivel a kilátások a 2017-es felmérés óta nem sokat változtak. Más szóval az érintetteknek a korábban azonosított kulcsterületeken - EMR-implementáció, a páciensek önmonitorozása és rendelkezése a keletkező adatok felett, valamint az egészségügyi adatok megosztása külső szolgáltatókkal - még sok a teendőjük, így nem várható olyan új téma hirtelen felbukkanása, amely minden mást háttérbe szorítana. A megelőző és a mostani kutatás eredményei is egybehangzóan mutatják például, hogy a sokat tömjénezett blokkláncalapú megoldások sem fognak futótűzként elterjedni a szektorban, bevezetésüket országonként csupán a szervezetek 0-3 százaléka tervezi középtávon. A válaszadók innovatív szolgáltatási modellek, új játékosok megjelenésétől sem tartanak nagyon, mindössze 3-8 százalékuk valószínűsíti, hogy 2-3 év távlatában az egészségügy hagyományos szereplőinek technológiai óriásokkal (például az Amazonnal, az Apple-lel vagy a Google-lel), illetve startup-cégekkel is versenyezniük kell.

Hirdetés

A páciensek elektronikus egészségügyi adatok feletti rendelkezési joga és annak érvényesítése minden országban napirenden marad a továbbiakban is, azonban a digitálisan érettebb dán, holland, észak-európai - és bizonyos mértékben a brit, valamint spanyol - egészségügy várhatóan előrelép majd fejlesztéseivel olyan területeken is, mint a páciensek távmonitorozása viselhető eszközökkel és az adatok gyors kiértékelésére szolgáló, mesterséges intelligenciára épülő megoldások bevezetése. Utóbbira az említett országokból érkező válaszok alapján a szervezetek 10-14 százaléka készül ezen az időtávon belül.

Bár az innovációs és digitális igazgatók minden iparágban fontos szerephez jutnak a vállalatok digitális átalakításában és az ehhez szükséges szemléletmód formálásában, az európai egészségügyben ma még fehér hollónak számítanak, leginkább Hollandiában, Észak-Európában, valamint Németországban és az Egyesült Királyságban találkozni velük az intézményekben. Rövidtávon aligha fenyeget végzetes kimenetellel, ha a szervezetek mostanáig nem hoztak létre ilyen szerepkört, de a HIMSS Analytics azt tanácsolja, hogy a következő két-három évben fordítsanak figyelmet ilyen irányú fejlesztésekre is, és az informatikai vezető mellett bízzanak meg dedikált menedzsert a digitalizáció irányításával.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.