Egy most megjelent, a szélessávú kapcsolatok minőségéről szóló tanulmány szerint a szélessávú szolgáltatások minősége terén a vizsgált 66 országból Magyarország jelenleg a 19. helyen áll, ezzel egy helyet lépett előre a tavalyi évhez képest. A szélessávú szolgáltatások minőségét és a szélessávú internet elterjedtségét együttesen mérő mutatószám alapján hazánk a középmezőny végén, található, mindössze a 40. a rangsorban. A nagyvárosok ranglistáján Budapest a 38. helyet szerezte meg, míg a nagyvárosokon kívüli minőséget összesítő mutatóban Magyarország ennél jóval előrébb, a 21. helyen áll.
A Cisco szponzorálásával készült tanulmányt az Oxfordi Egyetem Sa?d Business School üzleti iskolájának MBA-diákjai készítették, együttműködve az Oviedói Egyetem alkalmazott közgazdaságtan tanszékével. Az első ilyen kutatást 2008 szeptemberében tették közzé annak bemutatására, hogy az egyes országokban milyen a szélessávú internetkapcsolatok minősége, és ezáltal mennyire képesek profitálni az új generációs webes alkalmazásokból és szolgáltatásokból.
A tanulmány forrása az a több mint 24 millió adat, amelyet a felhasználók 2008 májusában és 2009 májusa és júliusa között a www.speedtest.net oldalon keresztül végrehajtott gyorsasági teszteken gyűjtöttek. A szélessávú szolgáltatások minőségére vonatkozó értéket egy olyan képlet segítségével állapították meg, amely minden egyes kategóriát a jelenleg és a jövőben népszerű (ilyen például a fogyasztói telepresence, a magas minőségű videofájl-megosztás és -közvetítés, a nagy felbontású IPTV, az élő események moziminőségű közvetítése és a fejlett otthoni automatizálás) alkalmazások minőségi követelményei alapján súlyoz.
Nemzeti prioritás
A szélessávú kapcsolatok minőségéről szóló tanulmány szerint a vizsgált 66 országból tavaly óta 62-ben javult a fogyasztói szélessávú szolgáltatások minősége. A kutatócsoport megállapítása szerint a szélessávú szolgáltatások minősége összefügg az adott országok ?tudásgazdasági? lehetőségeivel. Megállapítják továbbá, hogy azokban az országokban a legjobb a minőség, ahol a szélessávú internet elérés megjelent a nemzeti prioritások között.
A felmérés szerint a szélessávú szolgáltatások átlagos minősége összességében világszerte javult: a globális átlagos letöltési teljesítmény 49 százalékkal, 4,75 Mbit/s sebességre nőtt, míg az átlagos feltöltési teljesítmény 69 százalékkal, 1,3 Mbit/s sebességre nőtt. A globális átlagos késleltetés 21 százalékkall, 170 milliszekundumra csökkent.
A szélessávú szolgáltatások minősége terén az idei listát Dél-Korea vezeti, a dobogóra még két másik ázsiai állam, Japán és Hongkong került. Dél-Korea, ahol a szélessávú szolgáltatások minőségét jelző mutatószám (Broadband Quality Score, BQS) 72 százalékot javult, megelőzte a tavalyi év vezető országát, Japánt. Az előrelépés hátterében a kormány folyamatos erőfeszítései állnak, amelyek arra irányultak, hogy megerősítsék az ország pozícióját a világ vezető infokommunikációs nemzetei között. Ha a szélessávú kapcsolatok minősége mellett azok elterjedtségét is figyelembe vesszük, akkor Dél-Koreáé az első hely a szélessávban betöltött vezető pozíciót elemző listán is.
Litvánia, Bulgária és Lettország az elit közelében
Európát tekintve Svédországban a legjobb a szélessávú szolgáltatások minősége. Gyorsan zárkózik fel Japán és Dél-Korea mögött, BQS mutatószáma 38 százalékkal emelkedett tavaly óta. Svédországnak sikerült a leginkább csökkentenie az országon belüli különbségeket ? a legsűrűbben lakott városokon kívül élő polgárok jobb minőségben élvezhetik a szolgáltatásokat, mint a városlakók. A szélessáv minőségét illetően Litvánia, Bulgária és Lettország szorosan Svédország nyomában jár, köszönhetően a közelmúlt üvegszálas és kábeltechnológiai fejlesztéseinek. A szélessávú szolgáltatások alacsony elterjedtsége miatt azonban ezek az országok még nem tudtak betörni a szélessávú szolgáltatások terén vezető pozíciót betöltő országok elitjébe.
Kilenc országról - Dél-Koreáról, Japánról, Svédországról, Litvániáról, Bulgáriáról, Lettországról, Hollandiáról, Dániáról és Romániáról - állapították meg, hogy biztosítani tudják azt a minőséget a szélessávú szolgáltatások esetében, amely a jövőbeni, a következő 3-5 év során elterjedő webes alkalmazásokhoz, például a nagy felbontású internetes televíziózáshoz és a magas minőségű videokommunikációkhoz (például az otthoni telepresence) szükséges. 2008-ban egyedül Japán lépte túl ezt a küszöbértéket.
