A nemzetgazdasági miniszter szerint a pozitív nemzetközi példák alapján ezzel az éves össztermék két százalékának megfelelő összeget lehet megspórolni. Az átállás jelentős könnyítést is jelentene, elsősorban az adminisztratív terheket nehezebben viselő kis cégeknek.
Lehetővé kell tenni, hogy az állami szolgáltatások ügyintézését minél szélesebb körben elektronikus csatornákon lehessen végezni. Ennek sikerességét több nemzetközi példa igazolja, alkalmazásával jelentős kiadásokat lehet megspórolni - mondta tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a versenyképességi tanács ülését követően. A tárca vezetőjének elmondása szerint a tárgyaláson a fő téma a digitalizáció, illetve ahhoz kapcsolódóan az adóbevallások elektronikus benyújtása volt.
A kormányzat elsősorban Észtország és Szlovénia példáját vizsgálta: mindkét állam jelenetős erőfeszítéseket tett a digitalizáció terén, aminek eredményeként az észtek már nem is használnak papírt az államigazgatásban. Varga Mihály hozzátette, ehhez nélkülözhetetlen a meglévő állami adatbázisok harmonizációja, mivel most még jellemző probléma, hogy az ügyfeleknek olyan adatokat kell megadniuk, amelyeket más szervek már ismerhetnek.
Ebből felesleges bonyodalmak adódhatnak, amelyeket amúgy ki lehetne küszöbölni. - Emellett arra is törekedni kell, hogy az állammal való elektronikus ügyintézés felhasználóbarát felületeken történhessen, enélkül ugyanis nem érhető el a kívánt siker - hangsúlyozta a miniszter.
Ugyancsak kapcsolódó cél, hogy további adózási területeken lehessen elektronikusan kezelni a bevallásokat. A magánszemélyeknek már most is az adóhatóság készíti a bevallást, az év eleje óta a jövedéki adóbevallásokat is elektronikusan kezelik, a jövőben ezt a kört bővítené ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). -
Ez kiterjedne a cégek nyereségadójára, illetve az általános forgalmi adóra is - emelte ki a tárcavezető, hozzáfűzve, hogy a vállalati elektronikus adóbevallás elsősorban nem is a nagy, hanem a kisebb vállalatok számára lenne kedvező váltás. Az NGM egyébként már korábban is érzékelte, hogy a mindenkori adóügyek kezelése ez utóbbi vállalkozásoknak jelenti méretükhöz és kapacitásaikhoz mérten a legnagyobb terhet.
Varga Mihály jelezte: a nemzetközi példák alapján a papír kiiktatásával mintegy 700 milliárd forintot, az össztermék 2 százalékának megfelelő összeget lehet megspórolni. A tervek szerint az átállás 2021-re fejeződhet be.
