Tudomány és ipar kéz a kézben

|

Számos módja van a stabil elméleti alapozás és a gazdaság igényeihez igazodó képzés ötvözésének. Horváth Zoltán dékán az ELTE Informatikai Karán követett, az egyetem, a cégek és a társadalmi-gazdasági környezet számára egyaránt előnyös, win-win-win típusú gyakorlatba enged bepillantást.

Egy informatikus nem tudhat mindent: másra szakosodott a hálózatüzemeltető, a programozó, a rendszertervező vagy az adattudós, ennek megfelelően tudását is más-más intézményben, illetve más-más képzésben szerezheti meg.

Hirdetés
          

Computerworld: Az ELTE a különböző feladatok elvégzésére szakosodott informatikusok mely szegmensét célozza meg képzésével?           

Horváth Zoltán: Képzéseink az összetett informatikai rendszerek tervezésére és fejlesztésére, a kutatás-fejlesztésre készítenek fel. Ez erős számítástudományi, szoftvertechnológiai és matematikai alapozást követel meg. A modern tudományegyetemek azonban sikeresen kapcsolják össze az oktatást, a kutatást és az innovációt, miközben az üzleti és a társadalmi-gazdasági környezet igényeinek is megfelelnek. Így járunk el mi is. A képzésbe beépítjük az egyetemi-ipari együttműködésből származó tudást, a legújabb technológiai és üzleti ismereteket.

Horváth Zoltán dékán, ELTE IK           

CW: Melyek az egyetemi-ipari együttműködés fő elemei?           

HZ: A programtervező informatikus mesterképzésben ipari-egyetemi közös laborok működnek, ahol hallgatóink 10-15 fős csoportokban, a vállalati partnerektől kapott valós feladatokon dolgoznak. Az ELTE-Ericsson Szoftvertechnológia Labor keretében például tíz kutatási projekt fut. Ezek egyikében készült a nemzetközi szinten rendkívül sikeres, nyílt forráskódú CodeChecker, amely C++ programok statikus kódelemzésére alkalmas, ipari környezetben is. Az ipari k+f-igényeknek megfelelve szeptemberben új mesterképzést indítunk angol nyelven: az autonómrendszer-informatikus szak az önvezető autók intelligens szoftvereinek tervezésére készít fel. Az új szakhoz egy professzúra létrehozását ajánlotta fel a Bosch. Szintén 2018 őszén, szintén angol nyelven adattudományi képzést is indítunk a Deutsche Telekom T-Labs keretében működő ipari tanszékünk gondozásában. Adattudósokra egyre nagyobb szükség van, az OTP-vel közösen egy európai projektben veszünk részt. Angol nyelvű prémium mesterképzéseink között megtalálható a kiberbiztonság és szoftverarchitektúra téma is. Hallgatóink e prémium szakokat elvégezhetik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kettős diplomát adó programjai keretében is, ahol vezető európai egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok a partnereink. Az EIT mesterképzései üzleti és innovációs ismereteket adó modult is tartalmaznak. Ez felkészíti hallgatóinkat saját vállalkozás indítására. Doktori hallgatóink ipari együttműködés keretében foglalkoznak kutatási feladatokkal, ehhez európai szintű ösztöndíjat tudunk ajánlani.           

CW: Hogy ítélik meg az egyre szaporodó, jellemzően néhány hónapos informatikai kurzusok helyét, szerepét?           

HZ: A cégek által szervezett képzések tananyagában a gyorsan alkalmazható, de gyorsan is változó technológiai ismeretek vannak túlsúlyban. Erre a felsőoktatási szakképzés is lehetőséget teremt. A piac két nagy szereplőjével már meg is egyeztünk a szeptemberben induló, kétéves programtervező informatikus asszisztens szakképzést érintő együttműködésben.           

CW: Találkoznak-e azzal a problémával, hogy hallgatóikat már menet közben elcsábítják a vállalatok?           

HZ: A hallgatók és az oktatók is sorra kapják a jobbnál jobb ajánlatokat. A kar stratégiai szintű, kölcsönösen előnyös együttműködést ajánl azoknak a cégeknek, amelyek magas szinten képzett, a kutatás-fejlesztésben is eredményes végzősöket szeretnének alkalmazni. Olyan közös, egyetemi-ipari projektlaborok indítását javasoljuk, amelyek valós feladatok megoldásával, ipari forrásból származó kiegészítő ösztöndíjakkal motiválják hallgatóinkat arra, hogy befejezzék egyetemi tanulmányaikat. Oktatói és hallgatói mentorok vezetésével tanulókör-közösségeket szervezünk. Minden gólyánk részt vesz egy tanulás-módszertani tréningen. Míg korábban a jó képességű hallgatóink egyharmadának okozott gondot az első féléves követelmények teljesítése, addig a diáktámogató rendszernek köszönhetően ez 10 százalék körüli értékre csökkent.           

CW: Hogy alakulnak a felvételi ponthatárok és létszámok a karon?           

HZ: Felvételi ponthatárunk hat év alatt közel 70 ponttal, 370-re nőtt, ez az egyik legmagasabb az informatikai alapképzésben. Idén ősszel 532-en kezdhetik meg tanulmányaikat az ELTE Informatikai Kar Programtervező informatikus alapképzésén. A karra mintegy száz hallgatóval többen nyertek felvételt, mint 2017-ben, az átlagpontszám 417 pont.           

CW: Mi várja a munkaerőpiacon fiatal diplomásaikat?           

HZ: Az innovatív kisvállalkozások, a nagy cégek k+f+i központjai kiemelkedően magas fizetésekkel várják végzőseinket, különösen a mesterszakon vagy doktori képzésben diplomát szerzett hallgatóinkat. Másképpen fogalmazva: óriási verseny folyik értük a munkaerőpiacon.

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.